Sikeres szereplés az Assessment Centeren - így készülj fel, ezt csináld, hogy tiéd legyen az állás!

A kiválasztó központ – AC vagy Assessment Center néven is találkozhatunk vele - egy olyan kiválasztási eszköz, ahol a munkatársakat kereső cég igyekszik a betöltendő munkakör tipikus feladatait lemodellezni, s ilyen jellegű minta feladatokat ad a pályázóknak, miközben megvizsgálja, megfigyeli őket “munkavégzés”, azaz a kitalált feladatok megoldása közben.

A megfigyelők lehetnek a cég vezetői, a HR osztályról kollégák, vagy külsős szakemberek. Legtöbbször a személyes állásinterjú után alkalmazzák ezt a kiválasztási eszközt, a legjobb pályázók összehasonlítására és képességeik felmérésére, de nagy létszámú toborzás esetén akár még az állásinterjút is megelőzheti, hogy egyszerre sok-sok pályázóról lehessen véleményt alkotni.

Ebből első pillanatra azt gondolhatnánk, hogy nem lehet készülni rá előre, hiszen ki tudja, milyen feladatokat adnak majd, illetve nem nagyon lehet előre tudni, hogy mit fognak megfigyelni… pedig igenis lehet. Az AC-t összeállító szakemberek ugyanezt tették: alaposan megvizsgálták a munkakört, a tipikus feladatokat, s azt, hogy milyen ismeretek, képességek kellenek ahhoz, hogy ezt valaki sikerrel töltse be. Ezek után a képességeket leírták maguknak, majd azt is megfogalmazták, hogy azt a bizonyos képességet ők mi alapján látják majd meg a pályázókban. Például ha kiváló kommunikáció képességet várnak el, akkor ez megfigyelhető az AC-n részt vevő pályázó mondatalkotásából, testbeszédéből, abból, hogy mennyire figyel a beszélgetőpartnerére, s hogy tud-e aktívan hallgatni, reagál-e az beszélgetőpartner által elmondottakra. Ezeket fogják tehát figyelni az AC során.

Ha tudjuk tehát, hogy mi a munkakör, amire pályáztunk – mert álláshirdetésre jelentkeztünk – az első kiinduló pont a felkészülésünkben ennek a szövege. Gondoljuk végig, hogy az a munkakör, amire jelentkeztünk, milyen feladatokkal járhat. Miről volt szó az állásinterjún, milyen kihívásokat említettek (esetleg felkészült álláskeresők vagyunk, akkor talán ügyesen rákérdeztünk, hogy mi vár majd ebben a munkakörben minket, milyen feladataink lesznek)? Ha tudjuk, hogy mik a főbb feladatok, akkor azon kell elgondolkozni, hogy ha ilyen feladatot kapunk, mire figyelnénk, mire fektetnénk a hangsúlyt?

Például ügyfélszolgálati munkakörben alapvető elvárás a nagyfokú udvariasság, akkor is, ha az ügyfél nem túl kedves, vagy akár szitkozódik, pénzügyi területen pedig a pontosság és a precizitás lesz az, mait biztosan górcső alá vesznek majd. Nyugodtan készülhetünk tehát ügyfélszolgálatosként egy olyan feladatra, ahol egy mérges, vagy ideges, velünk akár kiabáló ügyfelet kell megnyugtatnunk, s a problémájára megoldást találnunk. Gondoljuk át, hogy milyen technikákat ismerünk a konfliktuskezelésre, milyen módon lehet valakit lenyugtatni, s kompromisszumos megoldást találni. Arra kell figyelnünk majd az AC során is, hogy ezeket a képességeket tartsuk szem előtt, s próbáljuk meg konkrét bizonyítékát adni, hogy rendelkezünk ezzel a képességgel.

Nézhetik továbbá a szakmához szükséges ismereteket is, így ha ezek átismételhetőek, tegyük meg ezt is. Lehetnek ezek az új szabályozások (pénzügy, számvitel, jog), de akár a mostani piaci változások, konkurencia, piacismeret, vagy ha a munka során idegen nyelvet is kell használnunk, akkor a szakmánk gyakori kifejezései ezen a nyelven.

Az AC-n típusfeladatok vannak általában, az egyik ilyen az önbemutatkozás. Erre mindenképpen fel lehet készülni előre, s hogy fokozzuk a professzionalitásunkat, mindezt tegyük meg 2 percben, 5 percben, és 10 is, hiszen nem tudhatjuk, hogy mennyi idő áll rendelkezésünkre. És itt is van a következő hasznos információ: a feladatok végrehajtásra általában adott idő áll rendelkezésre. Ha ezt túllépjük, nem biztos, hogy „rossz pontot” kapunk, ám az már sokkal valószínűbb, hogy nem hagynak minket tovább beszélni az idő lejártával, így esetleg a fontosabb üzenetet, a főbb mondanivalónkat vagy az érveinket nem biztos, hogy el tudjuk teljesen mondani – ez pedig sajnos a megítélésünket ronthatja.

Vannak feladatok, amit egyedül kell megoldani, s vannak csoportos feladatok, ez utóbbinál azt is vizsgálják majd bizonyára, hogy mennyire vagyunk udvariasak, mennyire hagyunk másokat szóhoz jutni, mennyire lehet velünk együttműködni. Itt tehát arra kell majd figyelni, hogy úgy viselkedjünk, ahogy ezt egy jövőbeli csapattagtól elvárnák. Vezetői pozícióknál ehhez jön még valószínűleg egy olyan feladat, ami valami tipikus vezetői kihívást mutat be, egy kollégával kapcsolatos feladat (motiválás, vagy teljesítményértékelés, esetleg negatív visszajelzés adása), vagy egy stratégiai szemléletet vizsgáló esettanulmány.

Természetesen a konkrét feladatokat csak ott helyben tudjuk meg, de ha a fentieken elgondolkozunk, s egy kicsit elképzeljük, “begyakoroljuk” ezt a helyzetet, sokkal nagyobb magabiztossággal fogunk szerepelni. És még egy dolog: sok pályázó aggódik, ha az elején ezt egy kicsit látják rajtunk, nem baj, hiszen az AC megfigyelők ehhez is hozzá vannak szokva. Ha le tudjuk a későbbiekben ezt küzdeni, s nem akadályoz minket a feladatok megoldásában, semmi gond nem lesz! Természetes ez a vizsgadrukk, így ettől még nem lesz negatív a megítélésünk. Gondoljunk arra, hogy felkészültünk, a lehető legtöbbet tettünk meg a jó szereplésért, s ez a nap is csak olyan, mint egy szokásos munkanap, szokásos feladatokkal – csak kissé többen néznek most minket, mint általában.