Miért nem lesz a KATA-s vállalkozóból munkavállaló?

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

2022. szeptember 1-jétől az “új” KATA adó alanya csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. Ez azt jelenti többek között, hogy kiesnek a KATA adózói körből azok az egyéni vállalkozók, akik eddig sem minősültek főállású kisadózónak, s megszűnik a KATA alanyiság, ha kifizetőtől (vállalkozás, jogi személy stb.) érkezik bevétele a vállalkozónak (kivéve taxis személyszállítók).

Ezek a változások alapjaiban rengetik meg több százezer vállalkozó életét. A megszavazott törvény kihirdetése óta nagyon sokan keresik a megoldásokat. Sok helyről – jogalkotói és egyéb, magán – forrásból azonban azt lehet hallani, hogy a KATA-sok jó része bújtatott munkavállaló volt, s nem kár, hogy ők ezt végre nem tudják tovább művelni. Sokan odáig is elmennek, hogy azt javasolják, az eddig KATA-sként foglalkoztatott vállalkozókat igenis vegye fel munkavállalóként a cég, rendezve a helyzetüket. A mostani cikkben ezt a javaslatot járjuk körbe.

Ahhoz, hogy megértsük a fenti javaslat kivitelezhetetlenségét, ismerni kell a két fajta jogviszony jellemzőit. A munkaviszony esetén egy alapvető alá-fölérendeltség jellemző, a munkáltató utasítást ad, a munkavállaló pedig - a vonatkozó jogszabályok betartása mellett – a munkáját a munkáltató utasításainak megfelelően is kell, hogy végezze. A Munka törvénykönyve természetesen meghatározza pontosan, hogy mikor köteles, és mikor lehetséges megtagadni a munkáltatói utasítást, de alapvetően akár a legapróbb részletekig is szabályozhatja a munkavégzés folyamatát, részleteit a munkáltató. Ehhez képest a vállalkozói létben – így a KATA-s vállalkozók esetén is – a megbízó nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára, nem szólhat bele a részletekbe. A KATA-s vállalkozó még arra sem kötelezett, hogy kizárólag személyesen végezze el a munkát, akár alkalmazottat, vagy alvállalkozót is igénybe vehet a teljesítéshez.

A másik nagy különbség, hogy a munkaviszony esetén, hogy a munkavállalónak – adott kivételektől eltekintve – fix, megszabott munkaidőbeosztása van, míg a KATA-s vállalkozó saját időbeosztással, munkarenddel rendelkezik, munkaidejét maga osztja be. Míg KATA-s vállalkozóként teljesen mindegy, hogy délután 17:00-kor vagy éjjel 23:00-kor dolgozik valaki, s ezért cserébe délelőtt sportol, a strandon van, vagy egyéb magán elfoglaltsága van, egy átlagos magyar munkáltató nem tudja – és tegyük hozzá, a legtöbbször nem is akarja - tolerálni és kezelni ezt a fajta szabadságot.

A KATA-s vállalkozó munkáját saját, vagy bérelt ingatlanában végzi, legtöbbször saját eszközeit használva, míg a munkavállalók jellemzően a cég székhelyén, telephelyén dolgoznak, a munkáltató által biztosított eszközökkel. Bár az elmúlt 2 évben a COVID vírusnak köszönhetően – persze tegyük hozzá, kényszerből, nem a rugalmas munkavégzés elősegítéseként - a home office-ban dolgozók aránya jelentősen nőtt, a munkáltatók jelentős része még mindig azt szereti, ha „látja” a dolgozóját munkavégzés közben.

Mindezek a nehézségek még egyes esetekben áthidalhatók lennének, ha a munkáltató kellő rugalmasságot tudna tanúsítani, s az eddig KATA-s vállalkozóként dolgozó fél is alkalmazkodna az új helyzethez, de egy fontos elemet még nem vettünk figyelembe: a KATA-s vállalkozók jellemzően több megbízónak dolgoznak. Amennyiben több, különböző – esetleg hasonló profilú – megbízónak is végzett munkát eddig egy KATA-s vállalkozó, felmerülhet a javaslatként felkínált munkaviszony esetén az a probléma, hogy így akár két, azonos profilú cégnek is alkalmazottja lenne a KATA-s vállalkozó, ami már a munkáltatók jogos gazdasági érdekét is sértheti, s emiatt nem igazán kivitelezhető. További gondot jelent a több megbízó felé való teljesítés esetén, hogy míg KATA-s vállalkozóként maga osztja be a munkaidejét az ember (mindig az aktuális projektek függvényében, sokszor a megszokott munkaidőn túl is dolgozva), egyszerre több cég munkavállalójaként már a két munkaidőbeosztás koordinálása és összeegyeztetése is nagy kihívásnak tűnik…

Munkaviszonyban dolgozva egy munkavállaló nem engedheti meg magának, hogy hetekre, vagy akár hónapokra is „eltűnjön” a munkahelyéről, ne dolgozzon, vagy csak lényegeseb kevesebbet dolgozzon, míg KATA-s vállalkozóként – ha az adott élethelyzet megköveteli – lehet szüneteltetni, vagy csak lényegesen kevesebbet dolgozni, tehát ezt a rugalmasságot sem tudja a munkaviszony megadni.

Összefoglalva tehát azon esetekben, amik valóban nem bújtatott jogviszonyok, a munkaviszony létesítése és az ennek keretében való munkavégzés, teljesítés nem megoldás, hiszen a munkaviszonyból adódó többlet kötöttségek és a jellemzően rugalmatlanabb munkáltatói hozzáállás nem teszi lehetővé ugyanazon tevékenység munkaviszonyban történő elvégzését.