Kapcsolatépítés – online is!

Szerző: Repka Ágnes

HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó

Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.

A profi állást keresők és karrierépítők, vezetők körében mára már megszokott gondolattá vált, hogy a kapcsolatépítés az egyik nélkülözhetetlen eleme az előre jutásnak. Nem az értékesítők és a felsővezetők haszontalan „játékszere”, időtöltése, hanem olyan tevékenység, ami mindenkit előrébb juttathat, végzettségtől, szakmától függetlenül – csak jól kell csinálni! Ám hogyan építsünk kapcsolatokat, ha lassan 11 hónapja nem ajánlott, sőt, kifejezetten tilos és megoldhatatlan a közösségi élet, az egymással való találkozás, a kávéházban való „összefutás”?

Első látásra jogosan panaszkodnak azok, akik a COVID-19 vírus miatt azt állítják, nem lehet a kapcsolati hálónkat bővíteni, építeni, ápolni, hiszen szinte nem lehet személyes találkozókat szervezni. Ám a networking eddig sem azt jelentette, hogy kizárólag kávéházak, éttermek és konferenciák szolgáltatták a helyszínt ahhoz, hogy hasznos szakmai ismeretségeket szerezzünk. Eddig sem volt igaz az, hogy mindenki kizárólag személyesen kereste fel az összes volt iskolatársát, volt kollégáját, főnökét, hanem a kapcsolatok jelentős része korábban is az online térben köttetett. A Facebook a korábbi ismeretségeink felkutatására – volt főiskolai és egyetemi társak -, a Linkedin pedig a volt kollégák és főnökök „behálózására” kínált eddig is jó lehetőséget, s ez nem változott a COVID-19 vírus megjelenése óta sem. Kizárólag az arányok tolódtak el, jelentős mértékben most online lehet szakmai kapcsolatokat ápolni, kiépíteni, míg régebben az arány sokkal jobban megoszlott a két fajta között, illetve az online térből kiindulva gyakrabban végződött személyes találkozóval. De korántsem olyan gyakran, hogy ennek elmaradása drasztikus hatással lenne a networking intézményére.

Induljunk ki a networking, a kapcsolatépítés alap szabályából: nem sprint, hanem hosszútávfutás. Nem rövid távú előnyöket akarunk szerezni másoktól, hanem hosszú távra gondolkozunk, s először adunk, adunk, adunk, hogy majd aztán egyszer a másik fél a kölcsönösség elvén alapulva valamikor ezt viszonozza számunkra. Hosszútávú befektetés, amiben az azonnali profit helyett a minőségre és a kapcsolat mélységére törekszünk. Így az online térre való szűkülés nem szabad, hogy teljesen megszüntesse a kapcsolatépítést, csak módosítja kissé.

Ha eddig is foglalkoztunk vele, már megvannak a bejáratott kapcsolataink, régiek és újak. Tegyünk most szívességet azoknak, akik bajban vannak, akik elvesztették az állásukat, vagy kevesebb megrendelésük van. Ha tudunk számukra hasznos szakmai információval szolgálni, írjunk nekik, ez lehet akár egy belső meghirdetett állás a munkáltatónknál, amire az ismerősünk talán alkalmas lehet, vagy olyan iparági információk, amire szüksége lehet a pályázás során. Sokszor csak egy jó „beszélgetés” egy online chat vagy egy rövidebb „hogy vagy, mi van veled” üzenet is elég ahhoz, hogy a másik fél megnyíljon, s elmondja, mi foglalkoztatja. Talán nem mi adjuk majd a megoldást számára, de az is elég, ha meghallgatjuk, s biztatjuk. Ha mi vagyunk nehéz helyzetben, s eddig ápoltuk a kapcsolatrendszerünket, itt az ideje, hogy a viszontszívességeket „behajtsuk”. Írjunk a megfelelő helyen, ismeretekkel, kapcsolatokkal rendelkező ismerőseinknek, s kérjünk tőlük segítséget.

Ha újak vagyunk ezen a területen, akkor is tartsuk szem előtt, hogy nem az a fontos, mi mit szeretnénk kapni, hanem az, hogy mit tudunk adni másoknak. Gondoljuk át az értékeinket, tudásunkat, s azt, hogy miben segíthetünk másoknak személyesen mi, vagy az ismeretségi körünkben más. Meglehet, hogy két olyan ember összehozása lesz a mi eredményünk, akik korábban nem ismerték egymást, de az áltatunk köttetett új ismeretségből jó üzlet, vagy együttműködés születhet. Keressük meg a Facebook-on a régi iskolás társainkat, s használjuk a Linkedint a szakmai kapcsolataink bővítésére. Mindkét fórumon vannak olyan hasznos szakmai csoportok, ahol szintén találhatunk új lehetőségeket. Az adott csoportokban a témákhoz hozzászólva, szakmai véleményt nyilvánítva, vagy kérdésekre választ adva felkelthetjük mások érdeklődését, s így újabb ismeretségekhez juthatunk. Fontos mindig szem előtt tartani azonban, hogy a közvetlen közeli kapcsolataink nem elegendőek, ha nagyban gondolkodunk. Azokra alapozni, akiket amúgy is ismerünk, s évek óta a szemünk előtt vannak, nagy hiba a kapcsolatépítésben. Minél távolabbra tekintünk – Linkedin nyelvén kifejezve a 2. és 3. szintű kapcsolatok – sokkal több újdonságot és lehetőséget hozathatnak a szakmai előmenetelünkbe, mint a főiskolás barátok, akikkel amúgy is tartjuk a kapcsolatot évek óta. Bár az elkötelezettség kisebb az irányunkba e személyeknél, rajtuk keresztül olyan ajtók nyílhatna meg számunkra, amik amúgy zárva lennének. Használjuk ilyen esetben az ajánlás fegyverét, s kérjük meg a közös ismerősüket, hogy segítsen minket a kiszemelt ismerősével kapcsolatba kerülni valamelyik közös dolog apropóján.

És bár személyes rendezvények jelenleg nincsenek, számos cég reagálva a COVID-19 vírus okozta helyzetre, áttette rendezvényeit, konferenciáit az online térbe, ahol a szakmai előadáson túl beszélgetési, eszmecserélési lehetőséget, sőt, a valós, személyes rendezvényekhez hasonlóan akár konferencia utáni esti „bulikat” is szerveznek online formában.