Hogyan módosult a távmunka szabályozása 2022-ben?
Szerző: Repka Ágnes
HR szakértő, munkajogi szakokleveles tanácsadó
Korábban Magyarország piacvezető személyzeti szolgáltató cégének management tagjaként a munkaerő-közvetítés és fejvadászat országos fejlesztése, irányítása volt a feladata. Emellett tréneri és szakmai mentori tevékenységet végzett sok éven keresztül. Jelenleg szabadúszóként vállalatoknak, alapítványok részére végez HR és munkajogi tanácsadást, magánszemélyek részére pedig munkajogi és karrier-tanácsadást. Szabadidejében munkajogi és karrier-tanácsadó blogot vezet kismamáknak, édesanyáknak két könyve jelent meg a kismamákat, kisgyermekes édesanyákat a munkahelyen megillető jogokról, több fórumon publikál és ad elő rendszeresen.
December végén elfogadták a Munka törvénykönyve távmunkára vonatkozó paragrafusainak módosítását, s ezzel kapcsolatban a munkavédelmi törvény is több ponton módosult. Ezek a változások évek óta szükségesek voltak már, nem csak a veszélyhelyzet alatt, de véglegesen is, hiszen az Mt. távmunkára vonatkozó pontjai elavultak voltak, s nem feleltek meg a manapság jellemző, változatos távmunkavégzési formák, módok szabályozására. Az elmúlt évtizedben tapasztalható technikai fejlődéssel a rugalmasabb munkavégzési szabályok iránti igény már régen megvolt a munkavállalókban – s némely munkáltatókban is -, most remélhetőleg ehhez ad új, jobb kereteket a törvény.
A megszavazott törvény szerint nem csak a számítástechnikai eszközzel végzett munka, hanem bármilyen munkavégzés minősülhet távmunkának, ami jelentős előrelépés azoknak, akik másfajta munkát szerettek volna távmunkában végezni, de a törvény szűkös megfogalmazása révén az nem vonatkozhatott rájuk. Az új szabályozás „elismeri” a részben távmunka fogalmát is, hiszen nem csak a munkaidő egészében, hanem egy részében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzett munkát is távmunkaként definiálja.
Az új szabályozás szerint a munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. Ez történhet úgy, hogy a munkavállaló és a munkáltató a megállapodásban pontosan rögzítik, hogy a munkaidő mekkora részében dolgozhat a munkavállaló a távmunkavégzés helyén, azaz nem a munkáltató telephelyén, s mennyit köteles a munkáltató telephelyén munkával tölteni. Ha nem születik a felek között a törvénytől eltérő megállapodás, akkor a munkavállaló a munkáltató telephelyén a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát. Ha tehát valakinek a szerződése tartalmazza a távmunka lehetőségét, de egyéb pontosítást a munkaidő „megosztása” tekintetében nem, akkor azt a dolgozót maximum munkanapok egyharmada esetén lehet arra kötelezni, hogy bemenjen a telephelyre dolgozni.
Jelentős gátja volt a távmunka elterjedésének a munkáltatók szerint, hogy a korábbi munkavédelmi törvény túl nagy terhet és felelősséget rótt rájuk a munkavállalók távmunkavégzési helyének minősítése terén. A fenti módosításokkal párhuzamos a munkavédelmi törvényben eszközölt változtatások ebben is előrelépést hoztak, így remélhető, hogy egyre több cég engedi majd meg a munkavállalóinak a távmunkavégzést.
Az új szabályozást szerint a távmunkavégzés a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet, ennek feltétele a munkáltatóval történő megállapodás, s a munkáltató által elvégzett kockázatértékelés. A kockázatértékelés során a munkáltató köteles meggyőződni a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról, ám az eszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról már a munkavállaló köteles gondoskodni.
Számítástechnikai eszközzel történő munkavégzéskor a munkáltató továbbra is köteles a dolgozót írásban tájékoztatni a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavállaló pedig köteles a tájékoztatásban adott körülmények betartásával megválasztani a munkavégzés helyét. A munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról is ellenőrizheti (de ettől megállapodásban el is térhetnek a felek).
Egyéb - nem számítástechnikai eszközzel végzett - távmunka esetén a távmunkavégzés helye csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített hely lehet, s a feleknek a távmunkavégzés helyéről írásban kell megállapodniuk. Fontos kikötés ebben az esetben, hogy munkavállaló nem változtathatja meg a munkakörülményeket a munkavégzés helyén a munkáltató hozzájárulása nélkül. A munkáltató rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a tájékoztatóban kiadottaknak, s a munkavállalók betartják-e a rájuk vonatkozó szabályokat. Éppen ezért a törvény lehetővé teszi a munkáltató - vagy megbízottja - a távmunkavégzés helyére való belépését, ellenőrzés, kockázatértékelés elvégzése, vagy baleset esetén a vizsgálat lefolytatása céljából.
Fontos végül még tudni, hogy a munkavédelmi előírások megtartását a munkavédelmi hatóság is ellenőrizheti a munkavégzés helyszínén, azaz adott esetben a munkavállaló lakhelyén is, ha az a munkavégzés helye távmunkavégzés során. Természetesen ez az ellenőrzés az ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet, s a hatóságnak a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatnia kell.