Visszamondhatunk-e egy már elfogadott állásajánlatot?

Aki állás nélkül van, az valószínűleg nem egy lapra tesz fel mindent, s nem csak egy céghez nyújtja be a pályázatát, hanem egyszerre több álláshirdetés esetén is szerencsét próbál. Ez már csak azért is jó stratégia, hiszen így lehet a munkaerőpiac pillanatnyi állapotát feltérképezni, s megtudni, hogy vajon mi a legoptimálisabb állás, amit megszerezhet fizetés, munkaidő és egyéb fontos tényezők tekintetében. Ám az állásajánlatok ritkán szoktak egyszerre, egy időben érkezni…

Vannak munkáltatók, akik egy állásinterjú után azonnal ajánlatot tesznek a pályázónak, s vannak olyanok is, akik bizony akár 3-4 körön keresztül is tesztelgetik, „próbálgatják” a pályázókat, míg végül eldöntik, kinek tesznek ajánlatot. Mit tehet az az álláskereső, aki már elfogadott egy állásajánlatot, s csak utána kapott egy másik ajánlatot, ami számára sokkal vonzóbb? Vajon vissza lehet mondani ilyenkor az előző lehetőséget? Ha igen, hogyan, mire kell, hogy figyeljünk?

Ha csak szóban kaptuk az ajánlatot s szóban fogadtuk el, de írásban még nem történt semmi, nem küldött a cég jognyilatkozatot, melyben a foglalkoztatásunk főbb feltételeit rögzítette és garantálta, álláspontom szerint elegendő egy szóbeli visszajelzés. Ezt mindenképpen érdemes olyan módon megtenni, hogy a leghamarabb tudjon a munkáltató másik pályázó után nézni, azaz ne a munkakezdés előtti este próbálkozzunk a negatív hírt hozó telefonbeszélgetéssel… általában minden ilyen kényesebb esetben azt tudom tanácsolni, hogy a másik fél helyzetébe beleképzelve magunkat igyekezzünk korrekten, felelősségteljesen eljárni. Ha objektív, könnyen érthető, elfogadható indokunk van, akár azt is nyugodtan elmondhatjuk a másik félnek, legyen az egy lényegesen jobb ajánlat, vagy egy megváltozott családi körülmény. Így akár a jövőre nézve sem okozunk nagy kárt magunknak, ki tudja, mikor futunk még össze a munkaerőpiacon az adott munkáltatóval.

Ha már írásban is elkötelezte magát mindkét fél, a következőket kell figyelembe vennünk. Fontos először is tudni, hogy a munkaviszony aktív szakasza akkor kezdődik, amikor azt a munkaszerződésben meghatározták, ha ilyen dátum nincs kifejezetten a szerződésben, akkor a munkaviszony kezdete a munkaszerződés megkötését követő nap. Így tehát ha a munkaszerződés megköttetett, de még nem kezdődött el maga a munkaviszony, nem lehet a felmondás lehetőségével élni, legyen az akár a próbaidő alatti, akár az azonnali hatályú felmondás (amitől amúgy is óvva intenék minden munkavállalót, ha nincs valóban megfelelő indoka rá).

A Munka törvénykönyve azonban rendelkezik az elállásról (15. § (2)): „A munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában biztosított elállási jog gyakorlása a megállapodást a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal megszünteti. Elállás esetén a felek egymással elszámolnak.” Ennek megfelelően tehát van elállási jog a munkaszerződést már aláíró pályázónak, ám az elállási jog gyakorlásának feltétele, hogy az elállást közlő pályázó fél körülményeiben a munkaszerződés megkötését követően olyan lényeges változás következzen be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Az tehát, ha korábban a tarsolyában volt már két konkrét állásajánlat is, s meggondolatlanul nem jól döntött, majd utólag mégis a másikat szeretné választani, s ezért lépne vissza, nem megfelelő indok az elállásra. Ám ha – egy konkrét esetet feltételezve – a pályázó a rendszeres, hosszú külföldi tartózkodással járó munkaajánlat elfogadása után tudja meg, hogy felesége ikrekkel várandós, már lehet olyan indok, amire hivatkozhat elállási jog érvényesítésénél. Hasonló indok lehet egy közeli hozzátartozó komoly betegsége, ahol az elállási jogot érvényesíteni kívánó félnek kell az ápolást ellátni várhatóan hónapokon keresztül, így ezért nem tud a megkötött munkaviszonyból származó kötelezettségének eleget tenni.

S vajon egy sokkal jobb állásajánlat is lehet indok?

Nos, igen, lehet. Ha az elállást érvényesíteni kívánó fél számára valóban aránytalan sérelemmel járna a korábban elfogadott jogviszony teljesítése a másik, kedvezőbb helyett, akkor ez is alapod adhat az elállásra. Ez lehet például egy többgyermekes édesanya esetén egy olyan újabb ajánlat, ami 100%-os távmunkát tartalmaz, míg a másik ajánlatnál minden nap több mint egy óra utazással érné el csak a munkavégzés helyét, vagy egy jelentősen nagyobb fizetéssel járó állásajánlat egy olyan pályázó esetén, akinek házastársa éppen elvesztette a munkáját, így a magasabb fizetés sokkal fontosabbá vált a család anyagi biztonsága szempontjából. Ám általánosságban kijelenteni, hogy minden újabb állásajánlat okot adhat az elállásra, nem lehet! Konkrét esetekben az eset összes körülményét figyelembe kell venni, és ez alapján mérlegelni, hogy valóban aránytalan sérelemmel járna-e, ha a pályázó tartaná magát a már aláírt munkaszerződésben foglaltakhoz, összehasonlítva azzal, amilyen körülményeket az új lehetőség kínálna számára.