Várható módosítások az egyéni vállalkozók, és az őstermelők tb közteherfizetésében

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Közgazdasági Egyetemre jelentkeztem, de édesapám rávett, hogy módosítsam a jelentkezésemet a Jogi Egyetemre. Mivel azonban mindig érdekelt a közgazdaságtan, így a jog elvégzése után felvételiztem a Közgazdasági Egyetem posztgraduális karára, amit el is végeztem. Gyakorlatilag ehhez a két végzettséghez szorosan kapcsolódik az egészségügyi menedzseri diploma. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkod...

Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/16208. számú törvényjavaslat több olyan módosítást tartalmaz, amely a társadalombiztosítási járulékfizetésre és a szociális hozzájárulási adófizetésre vonatkozik. Az alábbi cikkben az átalányadózó egyéni vállalkozók-, és az őstermelők járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetésére vonatkozó módosító javaslatokról adok tájékoztatást.


1. Átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő változások:


2022-ben változnak az átalányadózás szabályai a személyi jövedelemadóban. Az új szabály alapján az átalányadózást választó egyéni vállalkozó az éves minimálbér felét el nem érő jövedelme tekintetében mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. Erre tekintettel az átalányadózó egyéni vállalkozónak akkor kell csak személyi jövedelemadó-előleget megállapítania, ha az átalányban megállapított jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét.
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) hatályos szabály alapján az átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot az átalányban megállapított jövedelemből kell megfizetni azzal, hogy a járulékot azonban legalább a minimálbérből, szakképzett igénylő tevékenységnél legalább a garantált bérminimumból kell megfizetnie. Ugyanakkor a családi járulékkedvezményt az átalányban megállapított – azaz szja alapot képező - jövedelem terhére lehet csak igénybe venni.


A személyi jövedelemadó fenti módosítása kapcsán 2022. január 1-jétől a következőképpen módosulna a Tbj. átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetésére és családi járulékkedvezmény igénybevételére vonatkozó szabály: „A társadalombiztosítási járulék alapja az átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem (kivéve az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó ezen tevékenységéből származó jövedelmének adómentes része). A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.”


A fentiek alapján, 2022. január 1-jétől a családi járulékkedvezmény - amennyiben az elfogadásra kerül - az átalányadózó főállású egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével teljesített járulékkötelezettség terhére is igénybe vehető lenne, függetlenül attól, hogy adómentesség érvényesül az éves minimálbér felét el nem érő jövedelemig.


Megjegyzés: Az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok pontosítása kapcsán módosulna majd a szociális hozzájárulási adó alapja is. Esetükben a szociális hozzájárulási adó alapja az átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem lesz.


Vállalkozókra vonatkozó minimálbér pontosítása a szociális hozzájárulási adóban:
Jelenleg a szociális hozzájárulási adó egyéni-, és társas vállalkozókra vonatkozó minimálbér szabálya a következő: „minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.” Azaz szakképzettséget igénylő tevékenységnél tárgyhavi garantált bért, egyéb esetben az év első napján mind érvényes minimálbért kell alapul venni. A benyújtott módosítás következtében egységessé válna az egyéni és társas vállalkozók esetében a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazása. A javaslat alapján ugyanis nem az év első napján, hanem a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért/garantált bért kellene figyelembe venni.
A szociális hozzájárulási adó kapcsán még meg kell említeni, hogy a törvénytervezet alapján 2022. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 15 százalékra csökkenne.


2. Várható módosítások az őstermelők vonatkozásában:


A benyújtott módosítások egyrészt az őstermelők szociális hozzájárulási adóbevallási-, és előlegfizetési kötelezettségére, másrészt a családi gazdaságokról szóló törvénnyel való összhang megteremtésére vonatkoznak. Mindezek alapján az őstermelőknél a várható változások a következők:


Bevallás: A ma fennálló bevallási kötelezettséget szüntetné meg a módosítás a következő esetben: Mentesülne az őstermelő a bevallási kötelezettség alól, ha a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(3) bekezdése alapján szociális hozzájárulási adó fizetésére nem kötelezett. A fenti mentesítés a törvényjavaslat elfogadása esetén, annak kihirdetését követő napon lép majd hatályba.

Előlegfizetés: A törvényjavaslat a minimálbér alapján szociális hozzájárulási adófizetésre kötelezett őstermelő előlegfizetésére vonatkozóan tartalmaz egy pontosítást, mely szerint a tárgyévben először arra a negyedévre fizet szociális hozzájárulási adóelőleget az őstermelő, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétele a 2018. évi LII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott, adófizetési kötelezettséget eredményező értékhatárt eléri.

A családi gazdaságokhoz kapcsolódó módosítások: A törvénytervezet indokolása alapján, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény alapján az őstermelők családi gazdaságának a tagjai csak mezőgazdasági őstermelők lehetnek. A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) szabályozott, amit nem befolyásol az, hogy a mezőgazdasági őstermelő egyedül vagy az őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi az őstermelői tevékenységet.

Erre tekintettel hatályon kívül kerülne
- a Tbj. következő szabálya: „A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. A fentieken túl megszűnik a biztosítás, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.”
- a szociális hozzájárulási adóból a következő rendelkezés: „A mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban az őstermelők családi gazdaságának tagjaként bejegyzett azon magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, az adóval kapcsolatos adókötelezettségeket az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti. A fentiek szerinti adóalap csökkenti a mezőgazdasági őstermelőként a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) és (5) bekezdés f)–g) pont szerint fennálló adókötelezettség alapját.”

Legfrissebb...

Szakértőink

Jelmagyarázat

Bárki számára szabadon hozzáférhető
A cikk olvasásához Pallas fiók nyitása szükséges
Szakmai csomag előfizetéssel olvasható