Keresőképtelenség megállapítása többes jogviszonyban.

Előfordul, hogy valaki egyidejűleg több helyen is dolgozik, és mindegyik jogviszonyában keresőképtelen lesz. Ehhez kapcsolódóan több olyan kérdés is érkezett a közelmúltban, amelyből arra lehet következtetni, hogy nem mindig egyértelmű a keresőképtelenség igazolása többes jogviszony esetén. Erre tekintettel alábbi cikkben tájékoztatást adok ezen eseteknél a keresőképtelenség igazolásáról.

A hatályos szabály alapján a táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kiállított eredeti orvosi igazolással, a kórházi (klinikai) ápolást, valamint a szülő fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben történő, gyermeke melletti tartózkodását a kórház (klinika) által kiállított igazolással kell igazolni.

Példa: Ha egy nem nyugdíjas munkavállaló két helyen is dolgozik részmunkaidőben, akkor többes jogviszony esete áll fenn. Ha ez a munkavállaló lázas beteg lesz, akkor ahhoz, hogy mindkét jogviszonyában táppénzt kaphasson, a keresőképtelenségét eredeti orvosi igazolással kell igazolnia.

Többes jogviszony esetén az eredeti orvosi igazolás azt jelenti, hogy a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti azt az Orvosi Naplóba.

Megjegyzés: A keresőképtelenséget elbíráló orvosnak a biztosított munkaköreinek (tevékenységének) ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget.

Az orvos továbbá kiállítja a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének vagy a 6. számú mellékletének megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét.

Táppénz megállapítása:

A fentiekben ismertetett keresőképtelenségi igazolás leadása táppénz iránti kérelemnek minősül. Azaz a példában szereplő munkavállaló, mivel lázas állapota kapcsán mindkét munkaviszonyban keresőképtelen, így a két keresőképtelenségi igazolását nyújtja be egyik, majd másik munkahelyén, ezáltal megigényli a táppénzt.

Megjegyzés: A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét, azaz 10 733 forint/nap.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot,

azok időtartamát,

az ellátás mértékét, illetőleg

összegét

mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. A táppénz megállapítása a kifizetőhely hatáskörébe tartozik, ennek hiányában az egészségbiztosítási ügyekben eljáró kormányhivatal állapítja azt meg.

Végezetül nézzük meg, hogy miért szükséges a keresőképtelenségi igazolás akkor, ha a keresőtevékenységet folytató személy nem igényel táppénzt!

Az orvos által kiállított keresőképtelenségi igazolás nem csak a táppénz igénylésére szolgál. A keresőképtelenség orvosi igazolását kérheti többek között

a saját jogú nyugdíjas alkalmazott, aki nem biztosított, így táppénzre nem jogosult;

a biztosított, aki már nem jogosult táppénzre, mert egy éven át táppénzben részesült, vagy

biztosított, aki a kérelem benyújtásakor írásban úgy nyilatkozik táppénz, megállapítását nem kéri.

A fenti esetekben a keresőképtelenségi igazolás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést igazolja, azaz ez esetben a dolgozó ezzel a dokumentummal támasztja alá, hogy igazoltan volt távol a munkából.

A fentiekben leírtak jogszabályi alapja:

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet

1997. évi LXXXIII. törvény

102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet