Adócsomag 2020: fontos változások a személyi – és az iparűzési adóban

Az Országgyűlés 2019. július 12-én fogadta el a 2020-as adóévre vonatkozó első törvénycsomagot. Az ebből alkotott két módosító törvényt a 2019/128. számú Magyar Közlönyben hirdették ki, július 23-án.

Változások a személyi jövedelemadózásban

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Új, és az eddigi mechanizmustól teljesen eltérő adóalap-kedvezményt iktatott be a jogalkotó az Szja törvénybe, amelynek szabályrendszere élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet biztosít a munkával szerzett jövedelmekre vonatkozóan, a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számára.
A vonatkozó szabályozás 2020. január 1. napjától hatályos azzal, hogy a kedvezmény a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható első alkalommal.
A kedvezmény érvényesítésére az a nő jogosult, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel:
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma a négy főt eléri, azzal, hogy a b) pont szerinti gyermekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó, tételesen meghatározott jövedelmek terhére érvényesíthető. Ilyen jövedelem:
a) a bérnek minősülő jövedelem;
b) az a) pontban nem említett nem önálló tevékenységből származó jövedelem, kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét;
c) az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
– a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
– a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
– az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
– a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
– a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
– a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
Az Szja törvényben a tárgyalt kedvezmény miatt az adóelőleg megállapításával kapcsolatos szabályokat is kiegészítette a jogalkotó.

 Magánalapítványból származó jövedelem adózása
A törvénymódosítás bevezeti a személyi jövedelemadózás rendszerébe a magánalapítvány fogalmát.
Magánalapítványnak minősül az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója, mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány, feltéve, hogy kizárólag magánszemély alapító, csatlakozó által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik.
A magánalapítvány vagyona (ide nem értve a vagyon hozamát) terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték adómentességet élvez. Az ehhez kapcsolódó szabályok már 2019-ben is alkalmazhatóak: a törvénymódosítás kihirdetését (július 23.) követő 31. napon lépnek hatályba.
Lényeges, hogy nem alkalmazható az adómentességi szabály, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. Nem alkalmazható az adómentesség továbbá akkor sem, ha a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el az alapítványi vagyontól.

 Egyéni vállalkozás megszüntetése kft. alapításával
Az Szja törvény rendelkezései kiegészülnek az egyszemélyes kft. alapításával kapcsolatos szabállyal, amely a törvénymódosítás kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
Eszerint az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetére előírt adójogi szabályokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységét egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság keretei között folytatja tovább.
 Vállalkozói bevétel körének bővülése
Az Szja törvény kiegészítésének köszönhetően, ezentúl vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó által az alapítvány tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke.
E szabály az adócsomag kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

 Osztalékjövedelem körének bővülése
Az Szja tv. szerinti, osztaléknak minősülő jövedelmek köre is bővült, a vonatkozó szabály a törvénymódosítás kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
A törvénymódosítás szerint ezentúl osztaléknak minősül a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték azzal, hogy nem minősül osztaléknak a bevétel, ha azt az Szja törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni.
Lényeges, hogy nem minősül azonban osztaléknak a megszerzett jövedelem, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként, vagy azzal összefüggésben szerezte. Az osztalékból származó jövedelem megállapítása során azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha azonban a kifizető – kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély – nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetőek el az alapítványi vagyontól, akkor a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.

 Adómentes juttatások sportrendezvényhez kapcsolódóan
Az Szja törvényben az egyéb indokkal adómentes juttatások köre új jogcímekkel egészült ki.
Adómentesek lesznek azok a juttatások, amelyeket a 2020-ban megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az Európai Labdarúgó-szövetséggel (UEFA) vagy az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemélyek (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adnak.
A nemzetközi sportszervezetek magyarországi letelepedését elősegítendően adómentesnek minősülnek egyrészt a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által a sportdiplomácia keretében adott juttatások, valamint a Kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben adott napidíj, költségtérítés, formaruha, természetben biztosított ellátás, a sportolóknak fizetett pénzdíj, továbbá a versenyekhez kapcsolódó promóciós jellegű juttatások a Kormány határozatában meghatározott mértékig.
A sportrendezvényekhez kapcsolódó adómentességi szabályok a törvénymódosítás kihirdetését követő napon lépnek hatályba.

 Termőföld átruházásából származó jövedelem adómentessége
Az Szja törvény eddig nem tekintette birtok-összevonási célú értékesítésnek azt az esetet, amikor közös tulajdonban levő földterületből valamely tulajdonostárs értékesít egy másik tulajdonostárs részére tulajdoni hányadot. A termőföldek tulajdonosi helyzetének „tisztulása” érdekében a törvénymódosítás adómentesnek minősíti azt az esetet, amikor osztatlan közös tulajdonban levő földterület értékesítése esetén az átruházás tulajdonostárs részére történik.
A termőföld átruházásából származó jövedelem adózására vonatkozó szabályozás a törvénymódosítás kihirdetését követő napon lép hatályba, de 2019. január 1. napjától alkalmazható.

 A szocho költségkénti elszámolása a mezőgazdasági őstermelőknél
A törvénymódosítás meghatározza az Szja tv. szabályai szerinti tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők számára a szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolásának módját.
Az erre vonatkozó szabály a törvénymódosítás kihirdetését követő napon lép hatályba, de a 2019. év egészére, azaz 2019. január 1. napjától alkalmazható az átmeneti szabályok szerint.
Helyi iparűzési adó

 Feltöltési kötelezettség
A jogalkotó ebben a kérdésben nem követte a társasági adózásban véghezvitt változást: a helyi iparűzési adót illetően nem szűnik meg az adóelőleg feltöltési kötelezettség. Ennek oka az, hogy az önkormányzatok likviditási helyzetének megőrzéséhez az adóelőleg kiegészítés intézményére is szükség van.
Az eddigi törvényszöveg (Htv. 41.§.(9) bek.) szerint a társasági adóelőleg-kiegészítésre kötelezett iparűzési adóalany volt köteles az adóévre megfizetett iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére kiegészíteni.
A Tao. tv. módosítása – ebben az adónemben megszűnt a feltöltési kötelezettség – miatt ez a szabály kiüresedett, így a Htv. 41.§. (9) bekezdését át kellett fogalmazni.
Ennek megfelelően, előleg kiegészítésre kötelezettnek minősül az a társasági adóalany, aki kettős könyvvitelt vezet és az adóévet megelőző adóévben 100 millió Ft nettó árbevételt elérő vállalkozónak minősül (ideértve a külföldi vállalkozókat, vállalkozásokat is). Érdemi változás tehát nem történt – továbbra is azon adózói kört érinti e kötelezettség, amelyet eddig is -, csupán a törvényszöveg aktualizálására került sor.
Fontos, hogy ez a rendelkezés a kihirdetést követő napon lép hatályba.

 Iparűzési bevallás teljesítési az adóhatóságon keresztül
A NAV -hoz benyújtott iparűzésiadó-bevallás csak akkor kerül továbbításra az önkormányzat részére, ha a bevallás helyes. Hibás bevallást az adóhatóság nem továbbít. Ezekben az esetekben – a már javított, helyes bevallás - kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújtható be.

 Adóadatok NAV általi továbbítása
2019. július 1-től nincs szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel kapcsolatosan az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való külön bejelentésére, ugyanis ezeket az adatokat az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
Fentiek az irányadók a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság felé történő bejelentkezés, illetve változás-bejelentés esetére is. Ezen túlmenően – szintén az adminisztrációs terheket csökkentése érdekében – az adóalanyoknak lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék az állami adóhatóságon keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz.


 Iparűzési adómentes alapítványok
Az alapítványok valamennyi helyi adó alól feltételes adómentességet élveznek. A mentesség azonban nem vonatkozik a magánalapítványokra és a vagyonkezelő magánalapítványokra. 2020. január 1-től pedig már csak kizárólag a közhasznú jogállású alapítványok részesülhetnek helyi adómentességben.

 Adatszolgáltatás sportvállalkozások iparűzési adóelőnyét illetően
2020. január 2-től a sportvállalkozások kizárólag elektronikus úton, az adóhatóságon keresztül nyújthatják be iparűzési adóbevallásukat. Ennek köszönhetően az adóhatóság a kedvezmény igénybevételének feltételeit is vizsgálni tudja.
A módosítás háttere az, hogy 2018. január 1-től a sportvállalkozások adóelőnyben részesülhetnek az iparűzési adóban: a sportrendezvényre szóló belépőjegy, illetve bérlet értékesítéséből származó árbevétellel a nettó árbevételüket csökkenthetik. A versenyjogi rendelkezések szerint a támogatási programról az adóhatóságnak a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) részére adatot kell szolgáltatni, mely adatszolgáltatás jelenleg nem biztosított.
A fenti rendelkezés ezen intézkedést segíti elő.