Vezető-, választott tisztségviselők biztosítási jogviszonya

Több jogviszonyról is szó eset már a cikkekben, azonban eddig nem került szóba a tisztségviselők, nem társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselők illetve adott szervezetek felügyelőbizottsági tagjainak jogviszonya. Az alábbi cikkben ezen személyek jogviszonyát ismertetem.

Az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdése szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni
- gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét,
- alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége,
- társasház közösség,
- köztestület,
- kamara,
- európai részvénytársaság,
- egyesülés, európai gazdasági egyesülés,
- európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat,
- egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat,
- egyéni cég,
- szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet,
- állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport,
- Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíj-pénztárak
tisztségviselőjét, vezető tisztségviselőjét vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagját, továbbá helyi (települési) önkormányzat választott képviselőjét (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármestert, ha járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.

Biztosítási jogviszony

A fenti tisztségviselők esetén két feltételnek kell teljesülni ahhoz, hogy biztosítási jogviszony létrejöjjön:
- Az egyik, hogy a munkát Magyarországon vagy az EGT valamelyik államában, illetve Svájcban vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végezze,
- míg a másik feltétel, hogy járulékalapot képező jövedelme (díjazása) eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A fenti tisztségviselés keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

A választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt. Ha a fentiek alapján biztosítási jogviszony jön létre, akkor ezt a jogviszonyt be kell jelenteni az adóhivatalnak a 19T1041-es nyomtatványon.

Tb közterhek

A tiszteletdíj nem önálló tevékenységből származó bevétel, így egésze jövedelemnek minősül. Erre tekintettel, ha például a Kft ügyvezetője, aki nem tagja a társas vállalkozásnak, megbízásban ügyvezetést lát el, és az ügyvezetés kapcsán havi bruttó 100 000 forint díjazást kap, akkor ezen 100 000 forint képezi a tb közterhek alapját. A nem nyugdíjas ügyvezető díjából levonásra kerül a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a
- 10 százalék nyugdíjjárulék,
- 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
- 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék.

1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot ezen jogviszonyban nem kell megfizetni.

A Kft bruttó 100 000 forint díj után fizeti meg a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót.