Revizor fürdőruhában és edzőcipőben

A cím nem arra utal, hogy az „adóellenőr is ember”, sőt még csak nem is a divat hatósági vadhajtásait fricskázza. A célkeresztben a nyugtaadási kötelezettség, amelynek ellenőrzése idén sem marad el – a strandon és a fesztiválokon sem.

Kezdődik az idegenforgalmi szezon, ami nem csak a vendégeknek, de a kereskedőknek, vendéglősöknek is mozgalmas időszak.

A vendéglátásban égető a munkaerőhiány – ezzel összefüggésben foglalkoztam előző cikkemben a diákmunka szabályaival -, a működéshez szükséges létszám sokszor csak akkor teljes, ha a tulajdonos is a pult mögé áll. A hullafáradt vállalkozónak nemigen marad ereje az egyébként is utált „papírmunkára”, és alkalmazottai is a „túlélésért” küzdenek: nem szerencsés – mondjuk – annak kivinni a tejszínhabos puncsfagyit és a dupla franciakrémest, aki egy korsó, jégbe hűtött sört kért, egy nagy pohár cukormentes üdítővel, vagy összekeverni a vegetáriánus tálat a csülökpörkölttel. Így az olyan „apróságokban”, mint a nyugtaadás bizony becsúszhat némi hiba.
Persze, aki dolgozik, az hibázik, de a vendégnek, vásárlónak álcázott adóellenőrök nyáron sem lazítanak, az ellenőrzések nem változnak át kellemes társasági eseményekké.

Igen, a fesztiválokon, vásárokon sem.
Nyáron sok kereskedő és vendéglős kitelepül alkalmi rendezvényekre, és szép számmal akadnak olyan vállalkozások is, amelyek kifejezetten csak ebben az időszakban és e helyszíneken működnek és értékesítenek.

A számla- vagy nyugtaadás azonban ilyenkor is, itt is kötelező, ez nem kérdés!
Kérdés csak az lehet, hogy kézzel vagy pénztárgéppel kell-e az érintetteknek eleget tenniük e kötelezettségüknek.

Lényeges, hogy az alkalmi rendezvényeket, vásárokat érintően is a tevékenység statisztikai besorolásától függ, hogy kötelező-e a vállalkozás számára az online pénztárgép használata.

A pénztárgép használatra kötelezettek körét egy kellemetlenül hosszú címet kapott jogszabály határozza meg. Ez a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a gyakorlatban csak „pénztárgépes rendelet” címszóval említett joganyag).

Az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt TEÁOR számok alá tartozó tevékenységet végzők nyugtaadási kötelezettségüket csak pénztárgéppel teljesíthetik, és e szabálynak nemcsak a hétköznapi értelemben vett üzlethelyiségeikben, vendéglőjükben kötelesek megfelelni, hanem akkor is, ha e helyszínektől eltérő helyeken, csak alkalmilag értékesítenek, nyújtanak szolgáltatásokat.

Az alkalmi rendezvényeken, vásárokon értékesítőknek fentiek mellett is kifejezetten ajánlott, sőt kifizetődő (lehet) a TEÁOR besorolás gondos tanulmányozása, mert előfordulhat, hogy a „sasszemű” vállalkozó kiskaput lelhet a sorok között. Persze ehhez két – hasonlóképpen jó hosszú címmel büszkélkedhető - kormányrendeletet is górcső alá kell venniük…

Ugyanis a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Kormányrendelet fogalmai (1. § (2) bekezdés b) pontja) szerinti alkalmi, ünnepi vásárokon, amelyek az ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódnak és legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartanak, valamint alkalmi rendezvényeken folytatott kiskereskedelmi értékesítés a TEÁOR ’08 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazatába tartozik, függetlenül attól, hogy ott milyen elárusító helyen értékesítik a termékeket.

Lényeges, hogy az alkalmi rendezvények alatt a jogalkotó - a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló, 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet 28. § a) pontja szerint- olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvényeket ért, amelyeken
- nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de
- az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és
- ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak.

(Ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást és a közterületi értékesítést is.)

Tekintettel arra, hogy a fenti TEÁOR szám nem szerepel a pénztárgépes rendelet ominózus 1. számú mellékletében, e kereskedelmi tevékenység folytatása – ilyen helyen történő kiskereskedelmi értékesítés – esetén továbbra sem kötelező a pénztárgépes nyugtaadás.

Az ördög azonban itt is a részletekben lakik: az alkalmi rendezvényeken az elkészített ételek értékesítése mozgóárusításra, közvetlen fogyasztásra, elvitelre azonban nem a piaci kiskereskedelem alá sorolható, hanem a TEÁOR ’08 56.1. Éttermi, mozgó vendéglátás szakágazatba tartozik.

Ez azért fontos, mert a vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényeken folytatott vendéglátó tevékenység a gépi nyugtaadás alól csak a mozgó vendéglátás esetében mentesülhet: a pénztárgépes rendelet már többször említett mellékletében szereplő TEÁOR ’08. 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási tevékenység köréből kivételként kiemelte a jogalkotó a mozgó szolgáltatásnyújtást.

A mozgó vendéglátás fontos feltétele a besorolás szempontjából, hogy a „vendéglátó egység” változtatja a helyét, tehát nem tartózkodik huzamos ideig egy helyben, nem biztosít ülőhelyet, nincs felszolgálás.
Ennek megfelelően mozgó vendéglátásnak tekinthető a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi, hot-dogos kocsi, italokat árusító kocsi, mozgó perecárus. Ezen – és az itt külön nem említett, de hasonló - formációkban közös az, hogy az értékesítési helyük a vendégek igényeihez igazodva változik.

Fentiekből következik, hogy nem tekinthető mozgó vendéglátásnak az alkalmi rendezvényekre, vásárokra, falunapokra kitelepülő vendéglátó egységek értékesítése, amennyiben azok a rendezvényen nem változtatják a helyüket, egy meghatározott (bérelt) helyen tartózkodnak, beleértve azt az esetet is, amikor egy mozgásra alkalmas járműben működtetett vendéglátóegység folyamatosan egy helyben tartózkodik.

Mivel ezek szolgáltatása nem minősül mozgó vendéglátó szolgáltatásnak, az adott vállalkozás köteles pénztárgépet használni ezeken a helyeken is.
A vázoltak alapján az is belátható, hogy ha egy alkalmi rendezvényre, vásárra egy vendéglátó egység úgy települ ki, hogy ott a szervező által rendelkezésre bocsátott helyen – mondjuk faházban vagy sátorban - rendezkedik be az ételkészítésre és kiszolgálásra (azaz az érétkesítés, a kitelepülés időszakának egészében helyben marad), az szintén nem minősül mozgó vendéglátásnak.
Itt is érvényes, hogy pénztárgéppel köteles a vállalkozó nyugtaadási kötelezettségének eleget tenni.

A pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatását – fő szabály szerint – be kell jelenteni az adóhatóságnak.

E szabály alól korlátok között mentesülnek a „kitelepülések”
Azok, akik állandó üzletükben folytatott tevékenységük mellett települnek ki alkalmi rendezvényekre is, a pénztárgép üzemeltetési helyének megváltoztatatását csak abban az esetben kell bejelenteniük, ha az üzemeltetési hely tartósan megváltozik.

Nem áll fenn tehát az üzemeltetési hely megváltoztatására vonatkozó bejelentési kötelezettség azon pénztárgép esetében, amelyet állandó jelleggel üzletben üzemeltetnek és azt alkalomszerűen kitelepülésre is kiviszik.

Így az alkalmi kitelepülés – annak átmeneti, ideiglenes jellege miatt – nem tekinthető állandó üzemeltetési helynek, ezért az oda történő átmozgatás miatt bejelentési kötelezettség nem merül fel.

Az is előfordul, hogy a vállalkozás idényjelleggel – a már említett kitelepüléseken, adott időszakban akár többször is helyszínt változtatva – dolgozik, és e célra vásárolja a pénztárgépet, vagy esetleg a tevékenységének állandó helyszíne is van, de az ottan i pénztárgépet nem akarja végighurcolni az országon.
Fejtörést okozhat ilyenkor a pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges regisztrációs kód igénylése, hiszen ahhoz meg kell adni a gép üzemeltetésének helyét is.

Ezekben az esetekben - azaz, ha a pénztárgépet kizárólag alkalmi rendezvényeken, vásárokon szándékozik használni a vállalkozó-, a regisztrációs kód igénylésekor a formanyomtatványon azt kell bejelölni, hogy állandó üzemeltetési hellyel rendelkezik, melynek címeként a székhelycíme tüntetendő fel.

(A témában az adóhatóság tájékoztatót is közzétett honlapján, ami elérhető itt: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/Nyugtaadas_vasarokon_20170801.html)

Nagyon fontos, hogy azon tevékenységek esetén, amelyek a hivatkozott NGM rendelet 1. számú mellékeltében nem szerepelnek, a nyugta- (és számlaadási) kötelezettség ugyanúgy érvényes, csak nem kötelező azt pénztárgéppel teljesíteniük, a kézi nyugta, számla is megteszi. Ez utóbbi a megoldás akkor is, ha a pénztárgép elromlik, vagy áramszünet miatt nem működőképes.

A nyári időszakban a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése új lendületet kap, és nem csupán a tipikusan nyári helyszíneken, hanem úgy általában is.

Így például, az adóhatóság honlapján a napokban (május 28-án) megjelent tájékoztató szerint a NAV megyei (fővárosi) igazgatóságai június 4-től a jellemzően kiskereskedelmi tevékenységet folytató, különösen a több éve bevallást be nem nyújtó, illetve az online pénztárgép által szolgáltatott adatokhoz képest bevallási adataikban jelentős eltéréssel rendelkező adózókat vizsgálják. Nyilván terítékre kerül a nyugtaadás is.

Egy vendéglő is bármikor számíthat ilyesmire.
Az ő pénztárgéphasználatuknak egyébként is vannak sajátosságai, így a kérdésre a következő cikkemben még visszatérek.
Ahogyan olyan érdekes felvetésekre is választ keresünk, minthogy kell-e pénztárgépet használnia egy fogorvosnak.
(Ez különösen izgalmas lehet például egy soproni fogorvosnak, akihez nyáron sok osztrák páciens is „beesik”. Lehet, hogy németül jól beszélő adóellenőrök szeretnének az eddiginél vonzóbb mosolyt? )