Mire figyeljünk a családi járulékkedvezmény érvényesítésekor?

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A családi adókedvezményhez képest, kissé más szabályok érvényesülnek a családi járulékkedvezmény érvényesítésekor. Az alábbi cikkben összefoglalót adok arról, hogy mire figyeljünk a családi járulékkedvezmény érvényesítésekor.

Az alapszabály az, hogy családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül a személyi jövedelemadó (Szja) törvény szerint családi kedvezményre jogosultnak. Ugyanakkor a családi járulékkedvezményről az 1997. évi LXXX. törvény rendelkezik. Ebből adódik az első jelentős különbség a családi adókedvezményhez képest, ugyanis a járulékokból a biztosított érvényesíthet családi járulékkedvezményt. Azaz a biztosítottnak nem minősülő személy, például a kiegészítő tevékenységet folytató, ezzel a kedvezménnyel nem élhet.

Megjegyzés: A biztosítotton kívül a biztosított házastársa, vagy az élettársa is jogosult családi járulékkedvezményre.

A családi járulékkedvezményt az a fentiekben ismertetett személy veheti igénybe, aki a személyi jövedelemadó törvény alapján jogosult a családi adókedvezményt igénybe venni és ezt az adókedvezményt már igénybe is vette, azonban még további kedvezménnyel élhet.

Tekintettel arra, hogy szemben a jövedelemadóval, ez a kedvezmény több járulékból is érvényesíthető, így az 1997. évi LXXX. törvény meghatározza, hogy milyen módon lehet a járulékkedvezményt érvényesíteni. A kedvezménynél sorrendiséget kell figyelembe venni. Erre tekintettel a családi járulékkedvezmény a következőképpen érvényesíthető:
- A kedvezmény elsőként a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékra vehető igénybe.
- Ha van még érvényesíthető kedvezmény, akkor ezt követően a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékra vezethető rá a kedvezmény.
- Végezetül, ha további kedvezménnyel lehet még élni, akkor a 10 százalék nyugdíjjárulékot csökkenti a kedvezmény.

Mindezek alapján a családi járulékkedvezmény összege ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a fenti járulékok együttes összege, azaz 32 százalék lehet.

Megjegyzés: A családi járulékkedvezmény munkaerő-piaci járulékra nem érvényesíthető.

Továbbá szintén a járulékszabályokhoz kapcsolódóan egy külön szabályra is figyelemmel kell lennünk az egyéni-, illetve a társas vállalkozók járulékkedvezményének érvényesítésekor. Amíg az egyéni-, és a társas vállalkozó legalább az ún. minimális alapok - azaz a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bér, míg a 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese - alapján köteles megfizetni, addig a járulékkedvezményt nem a fenti befizetés alapján érvényesíthető.
Az egyéni és társas vállalkozó ugyanis csak azután a jövedelme után élhet járulékkedvezménnyel, amelynél személyi jövedelemadó befizetés is történt. Azaz a vállalkozó a családi járulékkedvezményt a kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig érvényesítheti.
Példa: Ha például egy Kft nem nyugdíjas orvos tagja társas vállalkozóként folytatott tevékenysége kapcsán nem vesz fel jövedelmet a társaságból, akkor is köteles megfizetni az alábbi járulékokat:
 10 százalék nyugdíjjárulékként 18 500 18 050 forintot fizet (melynek alapja a garantált bér)
 8,5 százalék egészségbiztosítási-, és munkaerő-piaci járulék 23 014 forint (garantált bér másfélszerese ezen járulékoknak az alapja)
Annak ellenére, hogy havonta több, mint 40 000 forintot fizet járulékokra a vállalkozó, ennek ellenére nem élhet a fenti járulékok vonatkozásban kedvezménnyel.
Érdekesség továbbá, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. Azaz, ha a családi járulékkedvezmény érvényesítése kapcsán pl: nem kerül befizetésre a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék, attól még a biztosított keresőképtelensége esetén jogosult lesz ugyanúgy a táppénzre, mintha az adott jövedelem alapján azt befizette volna.
Végezetül meg kell említeni, hogy a bevallás, a bírság, és a különbözet elszámolása kapcsán az 1997. évi LXXX. törvény a személyi jövedelemadó szabályaihoz nyúl vissza. Mindezek alapján:
A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves adóbevallásában elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény
 alapját,
 összegét, továbbá
 azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.
Ha a családi járulékkedvezmény összege több, mint amit a tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató vagy az egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a különbözet az adóbevallásban igényelhető.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult pl: július 1-étől már nem járt a középfokú oktatási intézményben tanulmányait befejező gyermekre a családi pótlék, de ennek ellenére a kedvezmény továbbra is érvényesítésre került, akkor az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. Ez esetben a biztosított a befizetési kötelezettségén felül további 12 százalékos bírság fizetésére is köteles, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja.
A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor
 a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,
 a még igényelhető családi járulékkedvezményt szintén a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.