Cafeteria 2017: A pizzát és a bébiszittert a főnök fizeti – 1. rész: Mit tanulhat egy vérbeli HR-es D. Trumptól?

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

MIT MOND – JÖVŐRE-  AZ SZJA-TÖRVÉNY?

2017-ben a béren kívüli juttatások értékének 1,18-szorosára kell majd 15 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni. Ez azt jelenti, hogy e juttatások teljes közterhe jövőre 34,22 százalék lesz az idei 34,51 helyett. Mindössze 0,29 százalékpontról van tehát szó, ennek megtakarított adóforintokban érezhető hatása csak az alkalmazottakat ezres nagyságrendben foglalkoztató vállalkozásoknál lesz. Ráadásul az e jogcímen adható juttatások köre szűkül. Nagyon. Ugyanis e kategóriában a Széchenyi Pihenő Kártyát lehet adni (változatlanul a már 2016-ban is ismert „zsebekkel” és értékhatárokkal) és 100 ezer forintig készpénz fizethető.

Lényeges, hogy – megmaradva e tekintetben is a korábbi évek gyakorlatánál - erre a két juttatásra összesített keretet is előírt a jogalkotó, nem is egyet, hanem kettőt. Ennek megfelelően kedvező adózással ezekből évente a vállalkozások 450 ezer, a költségvetési ágazatban 200 ezer forint lesz adható.

A szemfüles pénzügyesek első kérdése biztosan az, ha juttatásokkal kapcsolatos keretösszegről hallanak, hogy azt nettó vagy bruttó összegként kell-e értelmezniük. Jelen esetben nettó értékhatárokról van szó, amelyek a kiadott juttatás értékére – a kifizetőt terhelő közterhek összege nélkül - vonatkoznak.

Az egyes meghatározott juttatások adóalapjából is lefaragott a jogalkotó, azaz itt is a juttatás értékének 1,18-as szorzóval növelt értékére kell a 15 százalék személyi jövedelemadót, valamint a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást számítani. A végeredmény 49,56 százalék közterhet jelent a kifizető számára, az idei 49,98 százalék helyett. Így a közterhek csökkenése ez esetben is sokkal inkább lélektani hatással bír, mintsem a vállalkozások pénzügyi helyzetén lendítene érezhető mértékben.

Ezzel a közteherrel adható jövőre számos olyan juttatás, amelyet az idén még a béren kívüli juttatok közt tartottunk számon: önkéntes pénztárak, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, munkahelyi étkeztetés), de más juttatásokat is beépíthetünk e körbe, feltéve, hogy a betartjuk a „játékszabályokat”.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a most (még) mind a munkavállalók, mind a munkaadók közt igen népszerű béren kívüli juttatások 2017-ben már többe fognak kerülni a cégnek. Viszont sok olyan juttatás van, amelyek kedvező adótétel melletti igénybevételére most még havi, éves korlátokat ír elő a törvény. Jövőre ezek a juttatások e korlátozások nélkül lesznek adhatók, igaz a magasabb – 49,56 százalékos – közteherrel.

Ide tartozik például az igencsak szép karriert befutó Erzsébet-utalvány, de az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet, a munkahelyi étkezés, a vállalati üdültetés, az iskolarendszerű képzés biztosítása, továbbá az önkéntes nyugdíjpénztárba és egészségpénztárba is korlátlanul fizethet a munkaadó  - de 49,56 százalékos adóval.

(Az egyes meghatározott juttatások és az adómentesek juttatások értékét természetesen nem kell beleszámolni a 200-450 ezer forintos éves keretbe.)

 

ADÓMENTES JUTTATÁSOK

Ha cafeteriáról beszélünk, nem lehet kikerülni az Szja-tv. 1. számú mellékletét, azaz az adómentes juttatásokat.

E körben továbbra is megmarad – itt-ott némi módosítással - a kulturális belépő, a sportrendezvény belépő, a lakáshitel támogatás, bölcsődei szolgáltatások munkáltatói térítése, valamint új elemként jelenik meg a mobilitási célú lakhatási támogatás és az óvodai ellátások térítése.

Rossz hír, hogy a nyári adócsomaggal beharangozott, a munkaadó által biztosítható adómentes egészségügyi szolgáltatásról – legalábbis egyelőre- le kell mondanunk, az erre vonatkozó passzust végül mégsem lépteti életbe a jogalkotó jövő januártól.

A közigazgatási határon kívülről (speciális esetekben belülről is) munkába érkező dolgozók számára fizethető (vagy fizetendő) kilométerenkénti 9 forint költségtérítés adómentes értéke viszont 15 forintra növekszik. Persze kérdés, hogy a közigazgatási határon kívülről, mondjuk 2-3 kilométer távolságról utazó kollégák számára ez mennyire lesz vonzó, ők bizonyára nagyobb örömmel fogadták volna az adómentes VIP orvosi ellátást. Ezt persze biztosíthatja a munkaadó, de csak 49,56 százalékos közterhek mellett. (Feltehetőleg a magán orvosi vállalkozások tulajdonosai is éreznek némi csalódottságot az ügyben…)

A lakáscélú támogatások esetében a munkáltatónak eddig is vizsgálnia kellett az adómentesség feltételeit, így azt, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásméretet. Ehhez a szobaszámot és együtt lakók viszonyát kell/kellett figyelembe vennie. Jövőre ebben két sarkalatos változás is történik: egyrészt változik az együtt lakó személyek meghatározása, másrészt másképp kell számolni a szobák számát.

2017-től a házastárs közeli hozzátartozóit – így a jelenleg nem számító testvéreket - is figyelembe lehet venni a lakók számának meghatározásakor. Azaz bátran költözhetünk az anyóssal, apóssal, a testvérünkkel, de házastársunk, élettársunk testvéreivel is új (támogatott) otthonunkba. Az őszi adócsomagnak köszönhetően ugyanis jövőre a lakásban lakó testvér is figyelembe vehető az együtt lakó, együtt költöző családtagok számának meghatározásakor, illetve fiatal házaspárok estén számításba vehetőek lesznek a jövőben születendő gyermekek is.

2017-től a 8 és 12 négyzetméter közé eső lakóhelyiségekből kettőt egy szobaként lehet majd figyelembe venni, illetve 1-2 fő esetén 3 szoba, 3-4 fő esetén 4 szoba lesz a méltányolható lakásméret. Majd minden további lakóval egy szobával nő az adómentesen támogatható lakás mérete.

 

DONALD TRUMP: AZ IDEÁLIS HR-ES?

Mindazok, akik így vagy úgy, de nyomon követték az amerikai elnökválasztást, többségükben Hillary Clinton győzelmét “borítékolták”. Miként lehetséges az, hogy mégsem ő, hanem a fentebb említett úr lett a győztes befutó?

Nem szeretnék politikai fejtegetésekbe bocsátkozni – e keretek közt nem feladatom, és nem is vagyok ennek szakértője-, de úgy gondolom, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező kisemberek számára is könnyen befogadható, egyértelmű, és az e réteget foglalkoztató, aktuális társadalmi problémákra építő kommunikációjának köszönheti az említett úriember - sokakat meglepő - választási diadalát.

Ez a fajta, egyértelmű és “sulykolós” kommunikáció a jó HR-es csodafegyvere is.

Ugyanis a cafeteria - rendszert sem elég csak bevezetni, úgy foghegyről odavetni, itt van, válasszatok valamit, lehetőleg adómenteset. Egyrészt a lehetséges juttatásokat, azok tartalmát, a bennük rejlő lehetőségeket- ez ugyanis nem mindig egyértelmű- el kell magyarázni, meg kell tanítani a munkavállalóknak, másrészt a velük folytatott, célratörő kommunikáció a bevezetendő juttatások kiválasztásában is segíti a céget.

Azaz tudjuk meg, milyen problémái vannak a dolgozóinknak, segíthet-e ezeken valamilyen cafeteria-elem, ha igen mi az: vezessük be és magyarázzuk el nekik, miről is van szó!

A folytatásban ehhez adok tippeket – nem csak HR-eseknek!