Vészhelyzeten innen és túl – adóváltozások 2020. július 1-től

A koronavírus-járvány miatti gazdasági problémák kezelésére hozott intézkedések egy része a vészhelyzet elmúltával is beépül a mindennapjainkba, és 2020. július 1-jétől néhány más, fontos adóváltozással is meg kell barátkoznunk.

A 2019. évről készített mérlegbeszámoló letétbe helyezésének határidejét 2020. szeptember 30-ig terjesztette ki a jogalkotó, és ez számos szempontból befolyásolja a társasági – és az iparűzési adókötelezettséget is. Szociális hozzájárulási adó, járulékok, kisadózók tételes adója, turizmusfejlesztési hozzájárulás, idegenforgalmi adó, SZÉP kártya, adóigazgatási eljárási szabályok, pénztárgépek és élelmiszer-automaták, egyéni vállalkozás szüneteltetése, kiskereskedelmi adó – címszavakban felsorolva is sok – kisebb-nagyobb – változás, amelyek átalakítják a vállalkozók által eddig megszokott gazdasági környezetet. Az alábbiakban ezeket az újdonságokat szedtük csokorba, röviden összefoglalva ezek lényegét.

Mint ismeretes, a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetet a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatályba lépésével, 2020. június 18-án megszüntette a kormány.

A vészhelyzet alatt életbe lépett, adózást érintő rendeletek adótörvényeket - magasabb szintű jogszabályokat – módosítottak úgy, hogy a változásokat nem vezették át egységes szerkezetben az érintett adótörvényekben.
E jogi helyzet rendezésére született meg „A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről” szóló 2020. évi LVIII. törvény (Mód. tv.), amely a 144. sz. Magyar Közlönyben 2020. június 17-én került kihirdetésre.
A továbbiakban ezt a jogszabályt vesszük górcső alá.


Adóbevallás, adóelőleg és beszámoló-készítés módosított határidő, változás a fejlesztési tartalék képzésében

Az adóbevallási-, adómegállapítási - és bevallási kötelezettség, valamint az adók, adóelőlegek befizetése kötelezettsége teljesítésének fő szabályát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény adja meg. Eszerint:
• a társasági adó adómegállapítási, -bevallási -fizetési és adóelőleg megállapítási, bevallási kötelezettségének;
• az energiaellátók jövedelemadójára vonatkozó adómegállapítási, -bevallási -fizetési és adóelőleg megállapítási, bevallási kötelezettségének;
• az innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének;
• a helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási és befizetési kötelezettségének, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallási kötelezettségének,
az adóévet követő 5. hónap utolsó napjáig kell az érintett adóalanyoknak eleget tenniük.
Ez a szabály nem változott, azaz a hivatkozott határidő a naptári év szerint működő adóalanyok esetén továbbra is május 31-e, ahogyan a kisvállalati adóról is a tárgyévet követő év május 31-ig kell a bevallást benyújtaniuk az e törvény hatálya alatt adózóknak.

A főszabály tehát jottányit sem változott, azonban a koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben azok az adóalanyok, akiknek a fenti kötelezettsége - akár éves, akár soron kívüli – 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között válik esedékessé, lehetőséget kaptak arra, hogy választásuk szerint adókötelezettségüknek legkésőbb 2020. szeptember 30-ig tegyenek eleget. A járványhelyzetben akár a könyvelővel való kapcsolattartás – például, ha a felek valamelyike karanténba kerül(t) – is okozhat problémát, így az említett határidő meghosszabbítása is segítséget jelenthet a vállalkozóknak. Fontos, hogy ez egy lehetőség, amely nem kötelezi a vállalkozást arra, hogy e dátum előtt ne készítse el, nyújtsa be a bevallásait, beszámolóját.

Ugyanakkor, ha a vállalkozó élt ezzel a lehetőséggel, és így a 2019. évről szóló bevallását nem az Art. szerinti eredeti határidőben (főszabály szerint), hanem legkésőbb 2020. szeptember 30-ig teljesíti, úgy a 2020. július hónaptól fizetendő adóelőlegeket az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben kell megállapítani és a rá irányadó határidőig megfizetnie.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy (2019. évi bevallási adatok hiányában) a 2018. évről benyújtott bevallás figyelembevételével kell megfizetni az egyes adóelőlegeket 2020. szeptember 30-ig.
(A társasági adó alanyai adófelajánlást is tehetnek a 2018. évi bevallásuk szerint fizetendő előlegre, a 2020. júliusi, augusztusi és szeptemberi befizetésekre vonatkozóan.)

A bevallásra előírt határidő meghosszabbítása mellett, a társasági adó alanyait érinti a fejlesztési tartalék képzésével kapcsolatos változás is.

A vállalkozó döntése alapján, már a 2019. adóévről készített bevallásban is alkalmazható (akár a már benyújtott 1929-es bevallás önellenőrzésével is) az a fejlesztési tartalék képzését kedvezően módosító szabály, hogy adóévi adózás előtti nyereség 50 százalékában korábban érvényes korlátot a jogalkotó törölte a jogszabályból.
Ebből következően, a teljes adózás előtti nyereség összegét el lehet számolni fejlesztési tartalékként, adóévenként legfeljebb 10 milliárd forintig.
Fentiekkel összefüggésben, - kivételesen - az esetlegesen már korábban elfogadott számviteli beszámoló adatai is önellenőrizhetőek: a számviteli ellenőrzés szabályai szerint kell a lekötött tartalékot képezni és majd a 2020-as évi beszámolóban (ha jelentős összegű, akkor a középső oszlopban) bemutatni.

(A beszámoló fentiek szerinti önellenőrzése speciális lehetőség. Egyebekben ugyanis nem változott a beszámoló „elsődlegessége” a fejlesztési tartalékot érintően: ha az adott évi beszámolóból kimaradt az e jogcímen lekötött tartalék, akkor a társasági adóbevallásban mégis szereplő fejlesztési tartalék adóhiányt von maga után. Fenti lehetőség tehát átmeneti szabályt jelent.)

A fentebb felsorolt bevallások mellett, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolók elkészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, beküldési határideje is 2020. szeptember 30-a. Kivételt csak a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolói jelentenek, nekik az eredeti határidőt betartva, már teljesíteniük kellett a beszámolási kötelezettségüket.

Szociális hozzájárulási adó és járulékok

A 61/2020. (III. 23.) kormányrendeletben rögzített foglalkoztatói és munkavállalói adó- és járulékfizetés könnyítések továbbra is érvényben maradnak. A 2020. évi LVIII. törvény - Egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezmények átmeneti szabályai fejezetében – a 34. § (9) bekezdésének felsorolásában is a fentebb hivatkozott kormányrendeletből már korábban megismert veszélyeztetett ágazatokat (mindösszesen 24-et) találjuk.
Azoknak a munkáltatóknak, amelyek a felsorolt tevékenységek bármelyikét tényleges főtevékenységként (amiből a legtöbb bevétele, vagy a 2020. március 24-ét megelőző 6 hónapban legalább a bevételük 30 %-a származott) végzik, a szociális hozzájárulási adó- és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségüket 2020. március, április, május és június hónapokra nem kell teljesíteniük.
Az ágazatuk szempontjából érintettek vállalkozók közül azok a munkaadók, amelyek rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek, a rehabilitációs hozzájárulásra 2020 második, harmadik és negyedik negyedévére előleget sem kell fizetni.
A veszélyeztetett ágazatban tevékenykedő munkáltatók munkavállalói esetében pedig a járulékalapot képező jövedelmek után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, de azt is csak legfeljebb 7.710 forint erejéig.
(Ezzel tehát a jogalkotó a kormányrendeletben már megadott kedvezményeket emelte törvényi szintre.)
A munkahelyi gyermekfelügyeletet ellátó munkavállalóra is vonatkozik a fentiek szerinti könnyítés, de itt ágazattól függetlenül, minden munkáltatónál.
Tehát e munkakörben foglalkoztatottak esetében, 2020. április, május és június hónapokra vonatkozóan a járulékalapot képező jövedelmek után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, legfeljebb 7.710 forint összegig. A munkáltató pedig erre az időszakra mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

A már említett kormányrendeletből azt is átemelte a törvénybe a jogalkotó, hogy a veszélyhelyzet fennállásának időszakában, a veszélyhelyzet következményeként fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató fizeti meg, egészen a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig, vagyis legkésőbb 2020. augusztus 17-ig.

A szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-től 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken (ez nem kimondottan a járvány miatti vészhelyzet okán, hanem egyébként is volt kormányzati szándék az adókulcs lefaragására).

 A szociális hozzájárulási adó évközi változása miatt a személyi jövedelemadó törvényben is módosítani kellett az összevont adóalap számításának szabályait.
Ez azt jelenti, hogy ha a jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adó a magánszemélyt terheli, akkor annak alapja 2020. július 1-jétől a megállapított jövedelem 87 százaléka lesz (eddig 85 százalék volt). Ezt a szabályt az adóelőleg megállapítása során is alkalmazni kell (Szja tv. 29.§., 47.§. (5) bekezdése).
A „87 százalékos szabály” érvényes valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelemre (kivéve, ha a szociális hozzájárulási adót a magánszemély költségként elszámolhatja, vagy azt számára megtérítették/térítik).
 
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenése – a személyi jövedelemadó mellett - magával vonja a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) egyes rendelkezéseinek pontosítását is.


Kiadózók tételes adója

A 2020. évi LVIII. törvény a kisadózók tételes adója (kata) kapcsán is változtatás nélkül felsorolja (34. § (7) bekezdés) a korábban kormányrendelet szintjén veszélyeztetettként elismert ágazatokat (a kisadózókat érintően ebből 26 van).
Az a katás adóalany, aki/amely a törvényben felsoroltak közül bármely tevékenységet folytatja, 2020. március, április, május és június hónapokra vonatkozóan mentesül a tételes adó megfizetése alól.

Figyelem, az egyéni vállalkozó, aki élt/élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak ajánlott
• ellenőriznie, hogy az adóhatóság törzsadatbázisában milyen adatok szerepelnek a főtevékenységét illetően, és
• azok megfelelnek-e a ténylegesen is folytatott tevékenységének!
Ugyanis, az egyéni vállalkozó bejelentett tevékenységei között ott csak azok szerepelhetnek, amelyeket ténylegesen folytat.

Tekintettel arra, hogy ha egy katás vállalkozónak a tevékenységi körében szerepel egy olyan mentesített tevékenység, az adóhatóság automatikusan megadta a közteher fizetése alóli mentességet. Kérdés, hogy ha később kiderül, hogy ezt olyan tevékenységre alapozva kérte a vállalkozó, amelyet ténylegesen nem is folytat, a NAV miként minősíti a mentesség igénybevételét.

Ugyancsak átemelték a törvénybe, hogy a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált kata-tartozásra vonatkozóan, automatikus 10 havi pótlékmentes részletfizetési könnyítést kapnak az érintettek, amelynek törlesztését 2020. július hótól kell elkezdeniük, minden tárgyhó 12. napjáig esedékes részletekben.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
 
A szociális hozzájárulási adó 2020. júliusi csökkentésével összefüggésben a kifizető által fizetendő ekho mértéke is 15,5 százalékra csökkent, kivéve a hivatásos sportoló, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, és a saját jogú nyugdíjas részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevételt, mert ezek után nincs ekho fizetési kötelezettsége a kifizetőnek (4.§.(3) és (6) bek.).
 
A magánszemélytől levont, 15 százalék ekhót fizet, amelyből az ekho-alap 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak, 5,5 százaléka társadalombiztosítási járuléknak minősül (9.§).

 
Turizmusfejlesztési hozzájárulás és idegenforgalmi adó

A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetése kötelezettségének 2020. március 1. és 2020. június 30. közötti felfüggesztése ugyancsak beépült a Mód. törvénybe, de az érintett kör számára kedvezőbb változtatással. A jogalkotó ugyanis a turisztikai és vendéglátó ágazatot azzal az intézkedéssel is támogatni kívánja, hogy egészen 2020. decemberi 31-éig meghosszabbította az említett közteher felfüggesztését.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az érintettek a 2020. év végéig mentesülnek a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetési kötelezettségén túl, a bevallási kötelezettsége alól is.
Ugyanez a mentesség – kevés eltéréssel - érvényes az idegenforgalmi adóra is, ami a vendégforgalomra is kedvező hatással bír, hiszen az adót nem kell beszedni a vendégtől. Bár az adót nem kell befizetni, de a szállásadó számára annak megállapítási kötelezettsége és a be nem szedett és be nem fizetett adót érintően a bevallási kötelezettség továbbra is fennáll.

SZÉP kártya

A - jelenlegi szabályok szerint kizárólag 2020-ban - a korábbi 450 ezer (közszférában 200 ezer) forint összeg helyett 800 ezer (közszférában 400 ezer) forint összegű juttatást lehet béren kívüli juttatásként adni.
A Mód. tv. a SZÉP kártya szociális hozzájárulási adó alóli – a kormányrendelet szerint eredetileg 2020. június 30-ig tartó - mentességét kiterjesztette 2020. december 31-ig, ami azt jelenti, hogy a SZÉP kártyára átutalt összeg után a munkáltatót kizárólag 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó terheli.

Konkretizálták, hogy a magasabb összegben meghatározott éves keretösszeget és a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet kizárólag a 2020. április 22-től 2020. december 31-ig adott juttatások tekintetében lehet alkalmazni. Tehát a 2020. április 22. előtt adott, időarányosan értékhatár feletti juttatások többlet adóterhelését nem lehet önellenőrzéssel helyesbíteni.

Adóigazgatási szabályok

A 2020. évi LVIII. törvénnyel végeredményben minden, a veszélyhelyzet alatt rendeleti szinten megalkotott és adóigazgatási szabályok között rögzített könnyítést, mentesítést, törvényi szintre emelt a jogalkotó.
A legfontosabbakat kiemelve:
• abban az esetben is megmarad egy vállalkozó (adóalany) megbízható adózói státusza, ha a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő 30 napon belül adókülönbözetet állapítottak meg, vagy végrehajtási eljárást indítottak nála, mivel a veszélyhelyzet ideje alatti és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napot magában foglaló negyedévet követő minősítésnél nem feltétele a megbízható adózói státusznak, hogy az érintett ne rendelkezzék 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozással, és hogy pozitív adóteljesítménye legyen;
• megmarad az 5 millió forintot meg nem haladó adótartozással rendelkező személyeknél a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig a legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztásra, vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetésre irányuló kérelem benyújtási lehetősége;
• megmaradt a pénztárgépek és az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták éves felülvizsgálatának elhalasztási lehetősége is: a felülvizsgálatot legkésőbb 2020. október 16-ig, vagyis a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni az érintett adóalany;
• a 2020. március 24-én az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások szünetelésének szabályait a Mód. tv. is átvette, vagyis a szünetelés a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig (2020.július 3-ig maradt fenn).

Egyéni vállalkozás szünetelése

A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt rendeleti szinten meghatározottakhoz képest, az érintettek számára lényegesen kedvezőbb szabály került be a törvénybe.
Eszerint az egyéni vállalkozói tevékenységnek eredetileg csak a 2020. március 11. napja és 2020. március 30. napja között bejelentett szünetelése esetére vonatkozó lehetőség, miszerint a szünetelésre előírt minimális 1 hónap figyelembe vétele nélkül lehetett a szünetelést megszüntetni, a törvénybe már számottevően meghosszabbított határidővel került be. Ez azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére előírt minimális 1 hónapos időtartamot 2020. december 31-ig nem kell alkalmazni, tehát a tevékenysége szüneteltetését bejelentő egyéni vállalkozó akár már másnap visszavonhatja e bejelentését és visszaállíthatja a működő (tevékenységét folytató) státuszát.

Kiskereskedelmi adó

Első lépésben, az új közteher - a kiskereskedelmi adó – szabályait a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendeletben határozták meg – ideiglenes jelleggel.
Az adó létét – bevezetését - a 2020. június 10-én hatályba lépett, a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény tette véglegessé. A kormányrendeletben előírtakhoz képest, változatlanul a TEÁOR számok alapján konkrétan meghatározott kiskereskedelmi tevékenységet végzőkre vonatkozik az új közteher.

Ennek alapja – a törvényben meghatározott - kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel. Az adó mértékét pedig sávosan progresszív módon határozza meg a jogszabály, azaz:

• az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,
• az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,
• az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,
• az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

Illetékek

Nem konkrétan a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedés, de 2020 júliusával lépett életbe
az illetéktörvény legújabb módosítása is.
Ennek alapján, 2020. július 8-tól kibővülnek az öröklési és ajándékozási illetékmentességének jogcímei a testvérek közötti öröklés és ajándékozás esetköreivel. (A jogszabály értelmezésében testvérnek azt a személyt kell tekinteni, akinek legalább az egyik szülője, vagy örökbefogadója azonos az örökhagyó, megajándékozó szülőjével, vagy örökbefogadójával.)

Online számlázás

Bár az online számla adatszolgáltatás nem friss kötelezettsége a vállalkozóknak - a nagyobb összegű számlákat eddig is jelenteni kellett az adóhatóság felé -, de eddig minden számlázott értékhatárhoz meghatározott a jogalkotó bizonyos áfa-tartalmat. Ez legutóbb 100 ezer forint áfát jelentett. Az adatszolgáltatást érintő változás újdonsága abban áll, hogy ezentúl nem kell áfát is tartalmaznia a kiszámlázott ellenértéknek ahhoz, hogy a bizonylat adatszolgáltatási kötelezettség alá essék.
2020. július 1-jétől már minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit
egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfa-tartalmától, azaz az áfa-tartalom akár nulla forint is lehet
(lsd. áfa tv. 10. számú melléklete).
Ezzel azok is bekerültek az online számlázásra kötelezettek körébe, akik alanyi adómentesek, vagy tevékenységük jellege miatt mentesülnek az áfa fizetése alól.
(Indokolt a vállalkozóknak már most felkészülniük az adatszolgáltatás következő változására: a számlakibocsátó adatszolgáltatási kötelezettsége a 2021. január 1-jétől a magánszemélyek (nem adóalanyok) részére kibocsátott számlákra, közösségen belüli, és export adómentes termékértékesítésre is kiterjed.
Fentiek a gyakorlatban azzal a következménnyel járnak majd, hogy azok, akik eddig ilyen-olyan okokból ragaszkodtak a kézi számlatömbökhöz, legkésőbb a NAV adatszolgáltatási rendszerében történő regisztrációjukkor áttérnek majd a számlázó programok használatára. (Bár a jelenlegi ismereteink szerint nem lesz olyan jogszabályi tiltás, amely e nyomtatványok alkalmazását kizárná, de jelentősen nehezebb feladattá válik az adatszolgáltatási kötelezettség előírás szerinti teljesítése számlázó program nélkül.)

Az Online Számla adatszolgáltatással összefüggésben is lényeges, hogy 2020. július 1-től számlát, illetve nyugtát kell kiállítani egyes adómentes ügyletekről, amelyeket eddig elég volt számviteli bizonylattal dokumentálni.
Ebbe a körbe tartozik a nem közszolgáltató által végzett humán-egészségügyi ellátás, fogorvosi ellátás, az ún. egyéb oktatás (pl. felnőttképzés, nyelvi képzés), az együttműködő közösség által a tagjai részére adómentesen nyújtott szolgáltatások, valamint az adómentes ingatlanértékesítés.
Júliustól tehát – ha a megrendelő adóalany- ezekről adatot is kell szolgáltatni az Online Számla rendszerben.

Továbbá július 1-jétől lecsökkent a számla kibocsátására nyitva álló „észszerű idő” is, az eddigi 15 napról 8 napra.