Változások iparűzési adó számításban

„Az adóalap kiszámítása bonyolult, ráadásul az is elképzelhető, hogy a vártnál kedvezőtlenebb lesz az eredmény a vállalkozások számára” – hívja fel a figyelmet Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

Az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, az alvállalkozói teljesítésekkel, az eladott áruk bekerülési értékével (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével. Csökkentő tételként nem vehetők figyelembe a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségek, mint például a kereskedelemhez szorosan kapcsolódó szállítási és egyéb díjak, a tevékenység során felmerült bérköltségek vagy éppen a marketing kiadások.

Az elmúlt évben változtak az adónem jogszabályai: az ELÁBÉ-t és a közvetített szolgáltatások együttes értékét már csak sávosan lehet levonni. A kapcsolt vállalkozások adóalapját (ha az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes összege a nettó árbevétel 50 százalékát meghaladja) össze kell vonni, az adóalap kalkulációt az együttes adatokra elvégezni, majd az árbevétel arányában felosztani.

A sávos levonás nem okoz problémát az 500 millió Ft árbevétel alatti cégeknek, a nagyobb, és főleg a csoportban működő vállalatok viszont bonyolult számítási módszerrel néznek szembe. 500 millió forint fölött ugyanis a sávokba osztott árbevétellel arányos ráfordításrészt csak akkor és csak olyan mértékben engedi levonni az új szabályozás, ha és amíg ez az összeg nem haladja meg a sávba jutó nettó árbevétel meghatározott arányát. Ez az arány 500 millió – 20 milliárd Ft között 85 százalék, 20-80 milliárd Ft között 75 százalék, e felett pedig 70 százalék.

A szakértő szerint az, hogy egy vállalatcsoport árbevételét összevontan kell kezelni, kedvezőtlen lehet, egyrészt mert a levonási korlátozástól mentes legalsó sávba eső 500 millió Ft-os nettó árbevételt nem külön-külön, hanem együttesen, csak egyszer vehető figyelembe. Másrészt a cégcsoport összesített árbevételei magasabb sávba is tolhatják őket, ezzel is csökkentve a levonható ráfordítások és növelve az adóalap és az adó összegét.

A HIPA bevallásával és befizetésével kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a vállalkozás adóalapját meg kell osztani minden olyan önkormányzat között, ahol az a tevékenységét végzi.

Ha a tárgyévet megelőző teljes adóévben a vállalkozás HIPA adóalapja nem haladta meg a 100 millió forintot, akkor választhat, hogy adott évi adóalapját az egyes településeken dolgozók személyi jellegű ráfordításaival arányosan vagy az ott folytatott tevékenységhez kapcsolódó saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt tárgyi eszközök ún. eszközértéke alapján osztja meg az önkormányzatok között. Arra is van lehetősége, hogy e kettőt kombináló vegyes módszert alkalmazza.

Ha viszont a vállalatnak a tárgyévet megelőző teljes adóévben a HIPA adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, csak a vegyes módszert alkalmazhatja. Ez azt jelenti, hogy az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegű ráfordítás arányában megosztani, amilyen arányt a személyi jellegű ráfordítások összege képvisel a személyi jellegű ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét kell alkalmazni.

És végül, de nem utolsó sorban bonyolítja a helyzetet az is, hogy a számításokat kerekítés általános szabályai alapulvételével, hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.

forrás: ado.hu