Változások a csecsemő-, és a gyermekgondozási díjban, valamint a baleseti ellátásokban

 

2015. JÚLIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK 

Az 1997. évi LXXXIII. törvényben a jövedelem eddigi meghatározása a pénzbeli ellátásokra vonatkozott, a baleseti ellátásra azonban nem terjedt ki. A törvénymódosítás alapján 2015. július 1-jétől a baleseti táppénzre is érvényes lesz a jövedelem alábbi meghatározása:

Jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

A szerződés szerinti havi jövedelmet a betegszabadság és az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetén az egy havi távolléti díj, illetve az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj adta. Ez a megfogalmazás azonban nem volt pontos, mivel nem volt egyértelmű, hogy melyik időszakra számított távolléti díjat kell figyelembe venni. 

A módosítás alapján 

• a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege, 
• az egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj

képezi a szerződés szerinti havi jövedelmet.

 

2015. JÚLIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS ÚJ KEDVEZMÉNYSZABÁLY

Mind a csecsemőgondozási díjra, mind a gyermekgondozási díjra vonatkozik az ún. „új kedvezményszabály”, azaz ha például a második gyermek a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az első gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj, illetve gyermekgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a második gyermekre járó csecsemőgondozási díj illetve gyermekgondozási díj alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. 

A törvény indokolása alapján „a módosítás egyfajta új „kedvezmény szabályt” hoz létre azon kismamák ellátásainak megállapítására, akik – a GYED EXTRA intézkedéseinek hatására – az ellátás folyósítása mellett mennek vissza részmunkaidőben dolgozni. A módosítás célja, hogy egy újabb ellátás megállapításánál a magasabb naptári alap figyelembevételére legyen lehetőség”. 

Továbbá módosul a gyermekgondozási díj kiszámításának szabálya is, melynek indoka, hogy más módon kell kiszámolni az ugyanazon gyermek után járó csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj alapját, amelynek következtében az ellátás a gyermekgondozási díj igénybevételekor lecsökken. Erre tekintettel módosul a gyermekgondozási díj számítása.

 

2015. JÚLIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS SZABÁLYOK A FOGLALKOZÁSI BETEGSÉG, ÜZEMI BALESET VONATKOZÁSÁBAN

A baleseti ellátások a foglalkozási megbetegedés valamint az üzemi baleset esetén járnak. A foglalkozási megbetegedést a jelenleg hatályos 1997. évi LXXXIII. törvényben foglalt szabálynál részletesebben rendeleti szinten szabályozták. Ez a rendeleti szintű szabály kerül be 1997. évi LXXXIII. törvénybe, és ezáltal a foglalkozási betegség fogalma a következő lesz 2015. július 1-jétől:

Foglalkozási betegség: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely 

• a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve 
• a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Üzemei baleset vonatkozásában is jelentős módosítást tartalmaz a törvénymódosítás. A hatályos szabály alapján többek között nem üzemi baleset az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt következett be. A módosítás kiterjeszti a jelenleg hatályos szabályt, melynek következtében a baleset nem minősül üzemi balesetnek, ha az részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be.

 

2015. JÚLIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS SZABÁLY A PÉNZBELI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKALAPOT KÉPEZŐ JÖVEDELEM BEVALLÁSA KAPCSÁN

Idén január elsejétől jogosult arra az egészségbiztosító, hogy ellenőrizze, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett személy, illetve a foglalkoztató ezen kötelezettségének eleget tett-e. A jogszabály azt írja elő, hogy az egészségbiztosító csak az ellenőrzési eljárása során jogosult erre az ellenőrzésre. A törvénymódosítás kiterjeszti az ellenőrzési jogosultságot, mely szerint az egészségbiztosító akkor is jogosult ellenőrizni a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulék bevallását, amikor a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet elbírálja.

 

2016. JANUÁR 1-JÉTŐL MÓDOSULÓ SZABÁLYOK

2016. január 1-jétől kikerül és ezáltal megszűnik a gyermekgondozási díjnál a 60 napos várakozási idő.  A hatályos szabály alapján ugyanis, nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek 1 éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat, kivéve ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.

A módosítás indokolása szerint azért kerül ki a 60 napos várakozási idő, mert „ha a gyermek 1 éves kora után az anya szeretne visszatérni a munkaerőpiacra és az apa szeretné igénybe venni a gyermekgondozási díjat, a hatályos szabályok szerint csak 60 nap várakozás esetén van munka mellett erre lehetősége. Ez indokolatlan megszorítás, hiszen az apa járulékfizetéssel megalapozta az ellátás igénybevételét.”

2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj – kivéve az ikergyermekeket - a gyermek 2 éves koráig fog járni. Ez a szabály kedvezőbb lesz, mint a jelenleg hatályos szabály, amely az előzetes biztosítási időt is figyelembe veszi, így vannak olyan esetek, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása a gyermek kétéves kora előtt megszűnik.

 

dr. Radics Zsuzsanna Gabriella