Új év, új szabályok - értékcsökkenési leírás a társasági adóban

Tegyük fel, hogy a Fenn A Csúcson Kft eladja 2015. január 5-én az egyik üzletágát a Sikervágy Kft-nek. Az eladási ár – ami igencsak borsos volt – jelentős hányadát a „goodwill” miatt fizetett összeg teszi ki. Amikor a Sikervágy Kft ügyvezetője beleolvas a társasági adótörvény 2015. évet érintő módosításaiba, sírva fakad. Vajon miért zokog egy olyan sokat tapasztalt, komoly és határozott férfiú, mint dr. Okos Elemér?

Haladjunk „forró nyomon” és gondoljuk át az ügyletre vonatkozó adó- és számviteli szabályokat!

Mindenki, aki számvitellel foglalkozik – és látott valaha egészen közelről társasági adóbevallást- tudja, hogy adózási szempontból (is) fontos különbség van a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás és a társasági adótörvény előírásainak megfelelően megállapított leírás között: az előbbi növeli, míg az utóbbi csökkenti az adóalapot.

Míg a számviteli törvény lényegében a vállalkozásra bízza az értékcsökkenési leírás módszerének és az elszámolással érintett éveknek a meghatározását, úgy az adótörvény diktált kulcsokkal (és így a lineáris leírás módszerével) dolgozik, és teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a cég szerint beláthatóan hány éven át szolgálja az adott eszköz a vállalkozói tevékenység céljait.

Az adóalapot növelő-csökkentő tételekhez kapcsolódó szabály alkalmazása jellemzően az adóalap növelését eredményezi az értékcsökkenés kapcsán, mivel általában a számviteli értékcsökkenés – azaz az adóalapot növelő tétel – magasabb értéket képvisel, mint az azzal szembeállítható, adótörvény szerinti amortizáció.

Így például számos olyan tárgyi eszköz van, amelyre az adótörvény éves szinten 14,5 százalék amortizáció figyelembevételét engedi meg – azaz közel 7 üzleti éven át tartó használatot feltételez -, míg a számviteli törvény szabályai szerint a társaság döntése alapján ez akár 3-5 évre is lefaragható, attól függően, hogy megítélésük szerint hány éven át használják az adott eszközt. (A technikai fejlődésnek köszönhetően a 3-5 év - az adóellenőrök egyik kedvenc kifejezésével élve - életszerűbb elvárás, mint a 6-7 év.)

És elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amely könnyekre fakasztotta dr. Okos Elemért: a Tao.-tv. 1. számú melléklete 5/a. és 5/b. alpontjának változása miatt ezentúl az üzleti vagy cégérték értékcsökkenési leírása csak a társasági adóról szóló törvény szerint számított összegben csökkentheti az adóalapot.

Nézzünk egy példát annak szemléltetésére, hogy mit jelentenek fentiek egy cég – jelen esetben a Sikervágy Kft - életében!

Az üzletág vásárlásáról szóló szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték 80.000 eFt volt, a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke pedig 20.000 eFt, azaz az üzletágat eladó cég adott piaci helyzetének betudható érték 60.000 eFt. Kérdés, hogy a Sikervágy Kft könyveiben ez utóbbi lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték, és ha igen, hogyan számolható el az értékcsökkenési leírás?

2014. december 31-ig a következő a helyzet:

Az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint üzleti vagy cégérték cégvásárlás esetén (amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi) a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek - e törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték a magasabb.

A Sikervágy Kft az üzleti vagy cégértéket az immateriális javak között veszi állományba (115. számla). Az üzleti vagy cégérték leírására a számviteli törvény nem ad speciális szabályt, így az Szt. 52. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell a terv szerinti értékcsökkenési leírás évenként elszámolandó összegét meghatározni. (Célszerűen az átvett üzletág többletbevételének a tervezett realizálódásához kapcsoltan határozza meg a cég az amortizációt.)

A Tao-tv. nem határoz meg külön leírási kulcsot az üzleti vagy cégértékre, hanem megengedi a számviteli törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás adóalappal szembeni elszámolását. (Tao.-tv. 1. számú melléklete 5/a. pont) Ez azt jelenti, hogy amilyen összegben az üzleti vagy cégérték (goodwill) bekerülési értéke alapján az adott évben terv szerinti értékcsökkenési leírást számol el a társaság (amelynek összegével növelni kell az adózás előtti eredményét), ugyanilyen összegben csökkentheti is azt.

Tegyük fel, hogy a Sikervágy Kft úgy dönt meg, hogy négy üzleti éven át számolja el a goodwill értékcsökkenési leírását. (Ennyi idő alatt az üzletág „kifut”, marketinges kifejezéssel úgy is mondhatnánk, hogy „döglött tehén” lesz.) Azaz évente 15 millió forintot érvényesít ezen a jogcímen. A társasági adó alapjában a növelő és csökkentő tétel ezzel összefüggésben azonos, így nincs hatása az adózott eredményre.

Más a helyzet, ha 2015-ben vizsgáljuk az ügyletet.

A számvitelileg elszámolható értékcsökkenési leírás továbbra is az Szt. 52.§-ában vázoltak szerinti. Viszont a társasági adó alapjával szemben csak a bekerülési érték évi 10 százaléka vehető figyelembe. Az adóalapra gyakorolt hatása: (15.000e - 6.000e=) 9.000 eFt növeli az adóalapot. (Ez a 2014. évi verzióhoz képest legalább 900 ezer forint adótöbbletet okoz.)

Ezért sír dr. Okos Elemér...

Sinka Júlia