Ügyvezetők társadalombiztosítási közterhei

Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység

A munkaviszony olyan biztosítási jogviszony, amely a munkáltató és a munkavállaló között jön létre. Ez esetben a munkaviszony az ügyvezetés ellátására irányul. A munkaviszonyt, mint biztosítási jogviszonyt – a munkavégzés megkezdése előtt – be kell jelenteni az adóhivatal felé a 15T1041-es nyomtatványon. 

Az ügyvezető munkaviszonyban ellátott tevékenységére tekintettel munkabérre jogosult. Teljes munkaidőben, azaz napi 8 órában ellátott ügyvezetés esetén a munkabérnek el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 105.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 122.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.) 

Ugyan az ügyvezetés nem igényel szakképzettséget, így havi 105 000 forint bruttó bérrel lehet számolni, de a gyakorlatban az érvényesül, hogy sokszor inkább havi 122 000 forint bért fizetnek, hogy egy esetleges ellenőrzéskor a bér ne legyen vita tárgya. Megtakarítani ez esetben úgy lehet, hogy az ügyvezető 8 óránál kevesebb időben dolgozik és részmunkaidőben a minimális munkabér a munkaidő arányában csökkenhet. 

Az ügyvezető munkabéréből levonásra kerül 16 százalék a személyi jövedelemadó-előlegen túl 

• a 10 százalék nyugdíjjárulék, 
• a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A társaság, mint munkáltató a munkabér után megfizeti 

• a 27 százalék szociális hozzájárulási adót és 
• az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.

Ha az ügyvezető sajátjogú nyugellátásban részesül, akkor a munkabéréből csak akkor kell levonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel. Továbbá a nyugellátásban részesülő személy nem fizeti meg a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.

Tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő általában már betöltötte az 55. életévét, így 55 év felettieknél szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni.

Megjegyzés: a sajátjogú nyugellátásban részesülők keresőtevékenységéről részletesebben korábbi cikkünkben olvashatnak.

A tag által megbízásban ellátott ügyvezetői tevékenység

Ha az ügyvezető tagja a társas vállalkozásnak, akkor a megbízásban ellátott ügyvezetés esetén társas vállalkozói jogviszony jön létre.  Ezt a biztosítási jogviszonyt is be kell jelenteni a 15T1041-es nyomtatványon. 

Az ügyvezető a személyi jövedelemadó előlegen túl az alábbi közterheket fizeti:

• 10 százalék nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből, 
• 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszereséből kell megfizetni. 

A vállalkozás köteles megfizetni 

• 27 százalék szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után, 
• 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, amelynek alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával.

Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő személy társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ez esetben az ügyvezető, ha vesz fel jövedelmet, akkor 16 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A vállalkozás az ügyvezető után havi 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles megfizetni.

Azaz, ha az ügyvezető tagja a társas vállalkozásnak, akkor közteherfizetés szempontjából előnyösebb, ha az ügyvezetést nyugellátásban részesülő személy látja el. 

Nem tag által, megbízásban ellátott ügyvezetői tevékenység

Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor a járulékfizetése az alábbiak szerint alakul:

Ha a megbízási díj eléri havi szinten a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet be kell jelenteni a 15T1041-es nyomtatványon. 

Az ügyvezető a megbízási díjból, személyi jövedelemadó-előlegen túl, az alábbi járulékokat fizeti:

• 10 százalék nyugdíjjárulékot valamint 
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

A társas vállalkozás a fenti megbízás alapján 

• a 27 százalék szociális hozzájárulási adót valamint
• a 1,5százalék szakképzési hozzájárulást

köteles fizetni. 

Ha a megbízási szerződés keretében dolgozó ügyvezető megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben - az ingyenes megbízást kivéve - 16 százalék személyi jövedelemadót, 27 százalék szociális hozzájárulási adót valamint 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetni. Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor úgy lehet megtakarítani a közterheket, hogy a minimálbér harminc százalékánál kevesebb díjazás ellenében vagy ingyen látja el az ügyvezetői feladatokat.

dr. Radics Zsuzsanna Gabriella