Ügyvezetők társadalombiztosítási közterhei
A hatályos Polgári Törvénykönyv alapján az ügyvezető vagy munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a feladatát. Az alábbiakban áttekintést adunk az ügyvezetők jövedelme kapcsán fizetendő közterhekről, egyben kitérünk arra is, hogy milyen esetben lehet ezen közterheket csökkenteni.
Munkaviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenység
A munkaviszony olyan biztosítási jogviszony, amely a munkáltató és a munkavállaló között jön létre. Ez esetben a munkaviszony az ügyvezetés ellátására irányul. A munkaviszonyt, mint biztosítási jogviszonyt – a munkavégzés megkezdése előtt – be kell jelenteni az adóhivatal felé a 15T1041-es nyomtatványon.
Az ügyvezető munkaviszonyban ellátott tevékenységére tekintettel munkabérre jogosult. Teljes munkaidőben, azaz napi 8 órában ellátott ügyvezetés esetén a munkabérnek el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 105.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 122.000. forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)
Ugyan az ügyvezetés nem igényel szakképzettséget, így havi 105 000 forint bruttó bérrel lehet számolni, de a gyakorlatban az érvényesül, hogy sokszor inkább havi 122 000 forint bért fizetnek, hogy egy esetleges ellenőrzéskor a bér ne legyen vita tárgya. Megtakarítani ez esetben úgy lehet, hogy az ügyvezető 8 óránál kevesebb időben dolgozik és részmunkaidőben a minimális munkabér a munkaidő arányában csökkenhet.
Az ügyvezető munkabéréből levonásra kerül 16 százalék a személyi jövedelemadó-előlegen túl
- a 10 százalék nyugdíjjárulék,
- a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
- a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
- a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.
A társaság, mint munkáltató a munkabér után megfizeti
- a 27 százalék szociális hozzájárulási adót és
- az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.
Ha az ügyvezető sajátjogú nyugellátásban részesül, akkor a munkabéréből csak akkor kell levonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel. Továbbá a nyugellátásban részesülő személy nem fizeti meg a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.
Tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő általában már betöltötte az 55. életévét, így 55 év felettieknél szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet igénybe venni.
Megjegyzés: a sajátjogú nyugellátásban részesülők keresőtevékenységéről részletesebben korábbi cikkünkben olvashatnak.
A tag által megbízásban ellátott ügyvezetői tevékenység
Ha az ügyvezető tagja a társas vállalkozásnak, akkor a megbízásban ellátott ügyvezetés esetén társas vállalkozói jogviszony jön létre. Ezt a biztosítási jogviszonyt is be kell jelenteni a 15T1041-es nyomtatványon.
Az ügyvezető a személyi jövedelemadó előlegen túl az alábbi közterheket fizeti:
- 10 százalék nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből,
- 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszereséből kell megfizetni.
A vállalkozás köteles megfizetni
- 27 százalék szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után,
- 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást, amelynek alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával.
Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő személy társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ez esetben az ügyvezető, ha vesz fel jövedelmet, akkor 16 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A vállalkozás az ügyvezető után havi 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles megfizetni.
Azaz, ha az ügyvezető tagja a társas vállalkozásnak, akkor közteherfizetés szempontjából előnyösebb, ha az ügyvezetést nyugellátásban részesülő személy látja el.
Nem tag által, megbízásban ellátott ügyvezetői tevékenység
Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor a járulékfizetése az alábbiak szerint alakul:
Ha a megbízási díj eléri havi szinten a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony jön létre, amelyet be kell jelenteni a 15T1041-es nyomtatványon.
Az ügyvezető a megbízási díjból, személyi jövedelemadó-előlegen túl, az alábbi járulékokat fizeti:
- 10 százalék nyugdíjjárulékot valamint
- 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
- 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
A társas vállalkozás a fenti megbízás alapján
- a 27 százalék szociális hozzájárulási adót valamint
- a 1,5százalék szakképzési hozzájárulást
köteles fizetni.
Ha a megbízási szerződés keretében dolgozó ügyvezető megbízási díja nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor biztosítási jogviszony nem jön létre. Ez esetben - az ingyenes megbízást kivéve - 16 százalék személyi jövedelemadót, 27 százalék szociális hozzájárulási adót valamint 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetni. Ha az ügyvezető nem tagja a társas vállalkozásnak, akkor úgy lehet megtakarítani a közterheket, hogy a minimálbér harminc százalékánál kevesebb díjazás ellenében vagy ingyen látja el az ügyvezetői feladatokat.
dr. Radics Zsuzsanna Gabriella