Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik

A 2025-ben indított Tartós Befektetési Számlák (TBSZ) után már szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Azok, akik még 2024-ben nyitják meg a számlát, kikerülhetik az új adóterhet.

Az adózás 2025. évi kereteit meghatározó – 2024 őszi – adócsomag módosította a Tartós Befektetési Számlákra vonatkozó szabályokat. Röviden összefoglalva a változás lényegét: eddig nem terhelte szociális hozzájárulási adó a számla hozamát, jövőre viszont már fogja.

A változás azonban első ízben a 2025. január 1-jétől indított Tartós Befektetési Számlákra vonatkozik majd: vagyis az eddig megkötött, valamint még az idén év végéig megnyitott számlákat nem érinti a rendelkezés!

Emlékeztetőül: a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, kedvezményesen adózó lehetőség, mivel részben vagy egészben mentesülhet az elért hozamok utáni adó megfizetése alól.

Akkor okos választás ez a konstrukció, ha a magánszemély közép-, illetve hosszú távon (azaz legalább 3-5 évig) szeretné befektetni a pénzét.

A befektetés első éve az úgynevezett gyűjtő év, ami azt jelenti, hogy a magánszemélynek csak ebben az évben van lehetősége befizetni a számlára. Ez az időszak nem számít bele a befektetési időszakba. A befizetési időszak minden esetben a számlanyitási év december 31. napján zárul. A következő év január 1. napjától indul a megtakarítási időszak. Egy évben egy szolgáltatónál egy TBSZ számlát lehet nyitni. Mivel a számla már 25 ezer forinttal, vagy ennek megfelelő devizával is megnyitható – de ennyi a minimum – a vékonyabb pénztárcájúak számára is elérhető befektetésről van szó. (TBSZ-t lehet nyitni számos szolgáltatónál, például a nagyobb bankoknál és befektetési szolgáltatást kínáló pénzintézeteknél, alapkezelőknél is.)

A tartós befektetési számla (TBSZ) lényegében egy sajátos értékpapírszámla, amelynek két fajtája van, attól függően, hogy milyen megtakarítási formára használjuk: 

1. lekötött betét,
2. értékpapír típusú befektetések (részvény, befektetési jegy, kötvény).

A két számlatípust nem lehet „keverni”, azaz egy számlán nem lehet betétet és értékpapír alapú megtakarítást is elhelyezni. Noha egy magánszemélynek több ilyen befektetése is lehet, de egy naptári éven belül egy szolgáltatónál csak egy-egy betéti és értékpapír típusú befektetések nyilvántartására szolgáló számla nyitható. A szerződések száma azonban nincs korlátozva, vagyis több különböző szolgáltatóval is lehet tartós befektetési szerződést kötni, ugyanazon a naptári éven belül. A különböző számlák között azonban nem lehet a befizetett összegeket átcsoportosítani.

Fontos tudni, hogy a Tartós Befektetési Számla örökölhető, így lehet az utódokról való gondoskodás egyik formája is.

Jó tudni, hogy a Befektető-védelmi alap (BEVA) feladata, hogy védelmet nyújtson az olyan károk (leginkább bűncselekmények) ellen, amelyek nem szükségszerű velejárói a befektetési kockázatnak. A Tartós Befektetési Számlák is BEVA-védelem alá tartoznak, ezért a befektetőket kártalanítás illeti meg, ha a szolgáltató a számlákon nyilvántartott vagyont nem képes kiadni. Azonban nem jár kártalanítás az olyan, befektetési kockázatokból eredő károk után, mint például a befektetés árfolyamvesztesége.

Természetesen, a számláról a megtakarítási időszak letelte előtt is lehet pénzt felvenni, de annak adózást érintő következményei vannak.

Abban az esetben, ha az érintett

• a megtakarítási időszak 3. évének letelte előtt vesz ki a számláról, akkor a hozam után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie;
• a megtakarítási időszak 3. évének leteltét követően, de még a megtakarítási időszak 5. évének leteltét megelőzően vesz fel pénzt a számláról, akkor a hozam után 10 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie;
• a megtakarítási időszak 5. évének utolsó napján szeretne a számláról kivenni, akkor a hozam után nem kell adót fizetnie.

Részfeltörésre a számla élettartama alatt csak egyszer, a megtakarítási időszak 3. évének leteltét követően, a december 31-i állapotra vonatkozóan van mód, azaz minden egyéb esetben a számláról történő kivonás az adott TBSZ megszűnését – és adott esetben adófizetési kötelezettséget – vonja maga után.

A 2024. december 31-ig nyitott számlákon elhelyezett befektetésből származó jövedelmet nem terheli szociális hozzájárulási adó!

Az ezt követően nyitott számlák esetében szociális hozzájárulási adóval kell számolni:

• ha a gyűjtőévet követő első 3 éven belül töri fel valaki a befektetését, akkor 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a hozamok után;
• amennyiben a feltörésre a gyűjtőévet követő 3 év 5 év között kerül sor, akkor 8 százalékra csökken a fizetendő szociális hozzájárulási adó;
• 5 év után pedig az új szabályok alapján sem terheli a felvett pénzt szociális hozzájárulási adó.

A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos szabályok változása azzal is jár, hogy a TBSZ újrakötése esetén is kell már e közteherrel (az előzőek szerinti „felosztásban”) számolni. 

Mivel az nem változott, hogy a gyűjtőévet követő 5 év után mind a személyi jövedelemadó, mind a szociális hozzájárulási adó alól mentesül a számla tulajdonosa, a türelmesek 18-28 százalék adót spórolhatnak meg a hozamok után.

Azok, akik még idén intézkednek a számla nyitásáról, egy évet nyerhetnek azzal, hogy nem kell még egy évet várniuk arra, hogy leteljen jövő decemberig a gyűjtőév. Számukra 2026 helyett már 2025. január elsejétől elindulhat a befektetési időszak.

[A 2024. évi LV. törvénnyel (MK/119.) bevezetett jogszabályváltozásokat a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1.§ (5) bekezdés g) pontjában és 36/I.§-ban, míg a TBSZ-re vonatkozó személyi jövedelemadót érintő rendelkezéseket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 67/B.§-ban találják a befektetés iránt érdeklődők.]