Szigorúbb áfa-ellenőrzés - mi várható a gyakorlatban?

Az adóhatóságnak 40 milliárd forintos többletbevételt kell még ebben az évben teljesítenie, ezért az elkövetkező hónapokban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal aktív ellenőrzéseire lehet számítani.

Ennek oka, hogy a gazdasági növekedés vártnál lassabb üteme miatti 2011-es költségvetési hiányt többek között az áfa-ellenőrzések gyakoriságának és hatékonyságának növelésével kívánják pótolni.
Nehezíti a helyzetet, hogy a 2011-re tervezett áfa-bevételeket százmilliárd forintnál nagyobb mértékben csökkentette az Európai Bíróság közelmúltban hozott ítélete, mely az uniós szabályokkal ellentétesnek nyilvánította az áfa-visszaigénylést korlátozó egyes magyar rendelkezéseket.
(Az ítéletről bővebben >>)

A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda tanulmánya szerint az adóhatóság az áfa-ellenőrzések során már az elmúlt hónapokban is több alkalommal tárt fel akár százmillió forintot is meghaladó adóhiányt, fiktívnek minősítve az ellenőrzés alá vont vállalkozások által bemutatott bizonylatokat vagy az azok alapjául szolgáló ügyleteket.
Az adóhatóság adóelkerülési célra hivatkozva gyakran kifogásolja például, ha az adózó nem tudja bizonyítani, kitől szerezte be az árut, vagy ha ugyan megnevezi a beszállítóját, de a beszállítói láncolat végén lévő személy már nem tudja igazolni az áru létezését vagy származását. Az adóhatóság akkor is megtagadja az áfa-levonás jogát, ha az adózó nem létező személyekkel kötött adásvételi szerződésekkel próbálja igazolni az általa értékesített áru eredetét.
Az adóhatósági gyakorlat tehát jelenleg is szigorúan megköveteli, hogy az adózók csak az előírt törvényi feltételek betartása mellett gyakorolják az áfa-levonás és -visszaigénylés jogát. Ehhez az adóhatóság mind tartalmi, mind formai kritériumokat vizsgál. A számla kiállítójának bizonyíthatóan fellelhetőnek kell lennie, és a számlának ténylegesen megtörtént gazdasági eseményt kell dokumentálnia. Ha a számla formailag hibás, vagy az adót nem hárították át a másik félre, az adóhatóság megtagadja az áfa-levonás jogát.
Ami a helyzetet nehezíti, hogy ilyen esetekben nemcsak a szándékos adócsalást elkövető, hanem a számlát nem körültekintően befogadó, egyébként jóhiszemű jogalany is az adóhatósági ellenőrzés és büntetés áldozatává válhat. Az adózók ugyanis általában hiába hivatkoznak arra, hogy a láncolatban alattuk állók magatartásáért vagy a számlák hiteltelenségéért ők nem felelősek, az adóhivatal többnyire bizonyítani tudja, hogy a bonyolult kereskedelmi láncolat létrehozását – az adóelkerülésen túl – semmilyen ésszerű ok nem indokolta. Az adóhatóság elvárja az adózóktól, hogy felismerjék a fiktív ügyletekben rejlő kockázatokat, és rájuk telepíti a felelősséget, ha megfelelő körültekintés hiányában ilyen ügyletekre alapozva vonnak le áfát. Ezekben az esetekben a jogosulatlanul levont vagy visszaigényelt áfa összegén túl az adóhatóság 50%-os adóbírságot és késedelmi kamatot is megállapít. Ráadásul az adóhatóság ilyen ügyekben – a korábban adócsalásnak nevezett – költségvetési csalás miatt feljelentést is tehet az adózó ellen.