"Szégyenpad” az interneten – a hatóság büntet és ki is plakátolja

Ha azt mondom, Pmt. 71.§. (1) bekezdése, Ön tudja, miről van szó? Ha nem – és Ön könyvelő, adótanácsadó vagy ingatlanügyletekkel üzletszerűen foglalkozik-, akkor most mások hibáiból okulhat.

A „Pmt.” a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény hivatalos rövidítése, míg a hivatkozott passzus az adóhatóság azon kötelezettségét rögzíti, hogy az általa lefolytatott felügyeleti eljárás (jelen esetben a pénzmosási szabályzatok és az annak készítésére kötelezett szolgáltatók ügyfél átvilágítási gyakorlatának vizsgálata) során hozott jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot haladéktalanul köteles közzétenni a honlapján.

E kötelezettségét (a vizsgált a szolgáltatóval történő közlést követően) oly módon kell a NAV-nak teljesítenie, hogy a közleményből legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adóhatóság közzéteszi az érintett szolgáltató
- nevét,
- tevékenységét,
- adószámát,
- székhelyét,
- az elkövetett jogsértés, hiányosság mibenlétét,
- a hatóság által alkalmazott intézkedést (ideértve az esetlegesen kiszabott bírság összegét, és azt is, ha az érintettnél már korábban is tapasztaltak e tárgykörbe tartozó hiányosságot),
- a határozat jogerőre lépésének dátumát.

A legutóbb „lebukottak” listáját – a 2018. július 25-i állapotnak megfelelően -, augusztus 09-én tette közzé a NAV.

Az ominózus felsorolásban 21 szolgáltató – túlnyomó többségében társas vállalkozások - szerepelnek.
Ezen belül 9-en ingatlanügyletek kapcsán, míg a többiek könyvviteli szolgáltatókként kerültek a hatóság „karmaiba”- sokan ráadásul nem is először.
Az adóhatóság által tapasztalt hibák, hiányosságok:
- nincs belső szabályzat,
- szabályzat ugyan van, de az hiányos,
- nincs a hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy, illetve nem jelentették be,
- hibás ügyfél-átvilágítás,
- nincs belső kockázatértékelés,
- a felsoroltak egyike sem hiányzik, csak nem felel meg teljes egészében a Kit. rendelkezéseinek,
- a szolgáltató akadályozta a vizsgálat lefolytatását (igaz, ezt csak egy esetben állapította meg a NAV, de sajnálatos módon éppen egy könyvelőiroda ellenőrzésekor).
A NAV sok esetben csak figyelmeztette az ellenőrzött szolgáltatót és felszólította a tapasztalt hiányosságok felszámolására – ők számíthatnak ismételt ellenőrzésre e tárgyban-, bírság kiszabására a „visszaesők” esetében került sor, jellemzően 60-100 ezer forint összegben, de az ismételt ellenőrzéseken is „elhasaló” vállalkozásoknak 200-500 ezer forintba kerül a lazaságuk.
Érdekes, hogy – legalábbis az említett lista szerint – legmagasabb összegű bírságot (ez 2 millió 500 ezer forint) nem az ellenőrzést akadályozó cég kapta (ők megúszták a dolgot 500 ezer forinttal), hanem az a könyvelőiroda lesz kénytelen megfizetni, amely bejelentési kötelezettségének nem tett eleget. (Azaz akarva, akaratlanul szemet hunyt a NAV által pénzmosás-gyanús ügyletnek/ügyleteknek minősített eseteken.)

A fentebb hivatkozott, és az ellenőrzöttek által gyakran megsértett Kit. egyebekben 2017. évi LII. törvény, amely az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szól.

Ennek fogalmai szerint “szolgáltató: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltató”.

A szolgáltatóknak – így a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző, valamint az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók - e törvényben előírt kötelezettségeik teljesítése során folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait.

Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben (Pmt.) meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti.
A belső szabályzatra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A felügyeletet ellátó szervek – ilyen a NAV – feladata annak ellenőrzése, hogy a szolgáltatók fentiek szerinti kötelezettségeiknek eleget tettek-e.

Ennek során a Pmt. –ben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.
A hivatkozott jogszabály nemcsak jogokat telepít a felügyeleti szervekre, hanem – többek között- azt a kötelezettséget is, hogy az e törvény szerinti feladatok végrehajtásához a szolgáltatók számára útmutatót adjanak ki.

Ennek megfelelően, a NAV közzétette a honlapján a „könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző, valamint az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző szolgáltatók számára” szóló tájékoztatót, amelyet folyamatosan frissít – legutóbb például idén januárban. Továbbá mintaszabályzatokat is találhatnak az adóhatóság weblapján a fentebb felsorolt szolgáltatók, melyek alapján elkészíthetik a saját szabályzataikat.

Fontos, hogy a szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely biztosítani képes a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok haladéktalan és teljes körű végrehajtását.

A szűrések (azaz az ügyfél átvilágításának kötelezettsége) teljesítése során keletkezett adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni.

A könyvelőknek, adótanácsadóknak – azaz a fentebb felsoroltaknak – a fenti feladatok teljesítéséhez nyilvántartásba kell venniük ügyfeleiknek a Kit. 16.§. (1) bekezdésében felsorolt adatait, így különösen
- természetes személy
o családi és utónevét,
o születési családi és utónevét,
o állampolgárságát,
o születési helyét, idejét,
o anyja születési nevét,
o lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
o azonosító okmányának típusát és számát, míg
- jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:
o nevét, rövidített nevét,
o székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
o képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
o kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
o cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.
Ezekre az adatokra magának a megbízásnak (könyvvitel, adóügyek intézése, stb.) a teljesítéséhez is szüksége van a szolgáltatónak, de ezek megadásával kell megtennie azt a „bizonyos bejelentést” is, azaz minden olyan adat, tény, körülmény bejelentését a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda számára, amely arra utal, hogy az ügyfél pénzmosás gyanúját megalapozó tevékenységet folytat.
A nyárnak ugyan még nincs vége, de az ősz már a kertek alatt várakozik: a könyvelőknek, adószakértőknek az idei év zárására, a 2019. év újdonságaira kell felkészíteniük ügyfeleiket.
Most azonban még szakíthatunk időt arra, hogy - okulva a már megbírságoltak példájából is – a saját portánkon is sepregessünk, a szóban forgó kötelezettségeink teljesítését, szabályzataink állapotát ellenőrizve.
Célszerű körülnéznünk az adóhatóság pénzmosással kapcsolatos tájékoztatóit, szakmai anyagait is áttanulmányoznunk: http://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas