Ezeket az osztalékfizetési szabályokat minden cégtulajdonosnak ismernie kell(ene)…

Mi köze a lekötött tartaléknak, az értékelési tartaléknak, vagy akár a minimálbér összegének ahhoz, hogy mennyi osztalékot kaphat a vállalkozás tulajdonosa? A cégem én vagyok, én döntöm el, mennyi osztalékot veszek fel! – mondják, és igazuk van. Vagy mégsem?

Mit „mond” a Polgári Törvénykönyv?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) főszabály szerint a tulajdonosok a társaságban birtokolt tulajdoni hányaduk arányának megfelelően részesülnek az osztalékból. Ezzel szemben, a tulajdonosoknak módjukban áll, hogy a társasági szerződésben úgy szabályozzák e kérdést, hogy eltérnek ettől az aránytól. Korlátot annyiban támaszt a jogszabály, hogy teljesen kizárni az osztalékból egy tagot sem lehet.

Fontos további szabály, hogy amíg a jegyzett tőkét teljes egészében nem fizette be a tulajdonosok egyike, vagy akár mindannyian, akkor az érintettekre eső osztalék részből előbb ezt a tartozást kell kiegyenlíteni, és csak a maradék fizethető ki pénzben, osztalékként.

Az osztalék egyébként nem csak pénzben fizethető ki, hanem akár a társaság más vagyonával is: ilyen például a tárgyi eszköz formájában kiadott osztalék.

Lényeges, hogy a Ptk. előírásai alapján a tulajdonos osztalékfizetésről csak és kizárólag a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Két beszámoló elfogadása között a tulajdonosok osztalékról nem, csak osztalékelőleg kifizetéséről dönthetnek.

Az osztalékelőleg alapdokumentuma a legutolsó mérleg. Közbenső mérleget akkor kell elkészíteni, ha a tényleges mérleg elkészítése után 6 hónap telt el, egyébként pedig a mérleg is megalapozhatja az osztalékelőleg kifizetését. Közbenső mérleget tehát csak abban az időszakban készíthet a társaság, amikor már közzétette az előző évi beszámolót, vagyis jellemzően június 1. és december 31. között van. Kivételt jelent, azaz június 1-jét megelőzően is lehet szó közbenső mérlegről, ha május 31. előtt már közzétette, letétbe helyzete a beszámolóját a cég.

Az osztalékelőlegre is érvényes, hogy azt a taggyűlésnek jóvá kell hagynia, azaz azt felvenni év közben kizárólag a közbenső mérleget jóváhagyó taggyűlési jegyzőkönyv alapján lehet.

Osztalék a számviteli törvény szerint

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 39§ (3) bekezdése értelmében az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalékfizetési korlát kiszámításakor a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározása során növelő tételként figyelembe lehet venni a méregkészítés időpontjáig elszámolt, elszámolt kapott (járó) osztalékot, részesedést. A tőketartalék azonban nem nyújthat fedezetet a negatív eredménytartalékkal szemben, továbbá arról se feledkezzünk meg, hogy a negatív eredménytartalék csökkenti az osztalékra kifizethető összeget.

Az osztalékot a társaságnak az erre vonatkozó döntés napjával – azaz a tárgyévet követő üzleti évben – kell lekönyvelnie. Az osztalék a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség előírásakor közvetlenül az eredménytartalékot csökkenti, míg a kapott (járó) osztalék a pénzügyi műveletek bevételeit növeli, az e jogcímen könyvelhető követelés előírásakor.

Az osztalék kifizetése kapcsán is védi a törvény a társaság hitelezőinek érdekeit. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalkozás helyesbített saját tőkéje nem éri el – vagy a kifizetés miatt – nem érné el a cég törzstőkéjének a mértékét, nem kerülhet sor osztalék kifizetésére. Ugyanez a helyzet, ha az osztalékfizetés veszélyezteti a vállalkozás jövőbeni biztonságos működését.

A beszámoló elfogadása utáni időpontban osztalékról már nem dönthetnek a tulajdonosok, csak osztalékelőleg kifizetéséről lehet szó. Ehhez (ahogy erről az előzőekben már esett szó) a társaságnak egy kizárólag belső használatú közbenső mérleget kell készítenie, amely nem nyilvános, nem kell sem közzétenni, sem letétbe helyezni. Abban is eltér az éves beszámolótól, hogy nincs kiegészítő melléklete.

Fontos figyelembe venni az osztalékfizetés kapcsán, hogy a számviteli törvény 38. § (4) bekezdése alapján, lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.

Ez azért is lényeges, mert a pótbefizetésről veszteséges üzleti működés esetén, mint átmeneti forrásról – a társasági szerződésben rögzítettekkel összhangban – határozhatnak a tulajdonosok. A pótbefizetés összegét nyereséges működés esetén kötelezően vissza kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy osztalékról csak a korábban befizetett összes pótbefizetés visszafizetése után lehet dönteni.

Mi a helyzet az osztalékelőleggel?

Fontos, hogy az osztalékelőleg kifizetésének elszámolásakor még nem végleges osztalékról van szó, azaz a társaság tényleges eredménye alapján az is megtörténhet, hogy az előleghez mérten csak kevesebb, vagy egyáltalán nem fizethető ki osztalék. Azaz a felvett osztalékelőleget vissza kell fizetni.

A gyakorlatban ez azt a „kellemes” feladatot is maga után vonja, hogy az osztalékelőlegről már benyújtott ’08 számú bevallást módosítani kell.

Abban a szerencsés esetben, ha az osztalékelőleg megegyezik az osztalékkal (éves beszámoló és az osztalék taggyűlés szerinti elfogadásával), akkor ennek személyi jövedelemadó terhét már rendezte a társaság (levonta, befizette), a 08 számú bevallást pedig nem kell (nincs miért) önellenőrizni.

Az osztalékelőleg után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Viszont, az osztalék végleges megállapításakor, tényleges kifizetésekor a magánszemélynek 13 százalék szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezik a hozzájárulás-fizetési felső határ eléréséig, bevallási és befizetési kötelezettséggel.

A szociális hozzájárulási adó fizetésének felső határa a minimálbér 24-szeres összege.

A magánszemélynek írásban nyilatkoznia kell abban az esetben, ha nem fizetne szociális hozzájárulási adót, mivel az összes személyi jövedelemadót érintő bevételei az adóévben meghaladnák a szóban forgó felső határt.

Az osztalékelőleget érintően érdemes azt is átgondolni, hogy ha a kifizetett osztalékelőleget, illetve annak egy részét a tulajdonosoknak vissza kell fizetniük, az azzal a következménnyel is jár, hogy visszamenőlegesen tagnak nyújtott kölcsönné kell átminősíteni a jóvá nem hagyható részt, amire még kamatot is kell fizetnie az érintettnek. Ha pedig a társaság nem írja elő a kamat fizetését, akkor az Szja tv. 72. §-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik a magánszemélynek (ezt majd az szja-bevallásában rendeznie kell).

És a főkönyv?

Noha 2016-tól él a számviteli törvény vonatkozó szabálya, de azért nem árt hangsúlyozni: az osztalékot nem könyveljük vissza (ahogy tettük azt évtizedekig) a mérlegforduló napra, hanem az osztalék jóváhagyásának napjával, az aktuális adóév könyvelési tételeként számoljuk el:

• T 413. Eredménytartalék - K 4791. Alapítókkal szembeni kötelezettségek

Fentebb már esett szó arról a céghelyzetről, amikor a tulajdonosok még nem fizették be a jegyzett tőke teljes összegét. Ilyenkor a tartozó tulajdonosra eső osztalék részből előbb azt kell kiegyenlíteni, és csak a maradék fizethető ki számára:

• T 413. Eredménytartalék - K 358 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
• T 413 Eredménytartalék - K 4791 Alapítókkal szembeni kötelezettségek

• Osztalékelőleg könyvelése kifizetéskor:

T 36. Egyéb követelés - K471. Jövedelem elszámolási számla

T 471. Jövedelem elszámolási számla - K 462. Személyi jövedelemadó elszámolása

T 471. Jövedelem elszámolási számla - K38. Pénzkészlet

• Az osztalék jóváhagyásakor:

T 413. Eredménytartalék - K 4791. Alapítókkal szembeni kötelezettségek

T 4791. Alapítókkal szembeni kötelezettségek - K 471. Jövedelem elszámolási számla

T 471. Jövedelem elszámolási számla - K 36. Egyéb követelés (előleg visszavét)

T 471. Jövedelem elszámolási számla - K 462. Személyi jövedelemadó elszámolása

T 471. Jövedelem elszámolási számla - K 47311. Szociális hozzájárulási adó