Osztalékfizetés – mennyi marad a zsebben?

A mérleg és az annak alapján a tagoknak kifizethető osztalék kérdését általában a társaság oldaláról – osztalékfizetési korlát, stb. – vizsgáljuk. A tulajdonosokat érintő szabályokról, adókról már kevesebb szó esik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján, a gazdasági társaságok által magánszemélyek részére kifizetett osztalék teljes összege a magánszemélyek jövedelmének minősül: személyi jövedelemadó és általános esetben szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a kifizetést.

Az osztalék kifizetésről a társaság taggyűlése határoz a számviteli beszámoló elfogadásával egyidejűleg. Amennyiben a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, az osztalékot a társaság adózott eredményéből, a törzsbetétek arányában köteles tagjai között felosztani.

Az osztalékkal kapcsolatos döntést a tagok határozatba foglalják, amely határozat bekerül a társaság határozatainak könyvébe.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg az osztalékfizetés szabályait, így azt is, hogy milyen feltételek mentén jogosultak a vállalkozás tulajdonosai osztalékra. Ennek megfelelően – főszabály szerint – osztalékra csak azok a társasági tagok jogosultak, akik az osztalékfizetésről szóló taggyűlési döntés meghozatalának időpontjában a tagsági jog gyakorlására jogosultak voltak.

Viszont a társasági szerződés tartalmazhat ettől eltérő rendelkezést. Például lehet benne olyan kikötést, hogy aki a tárgyév január 31-én tagsági jog gyakorlására jogosult volt, az jogosult az osztalékra is.

Az osztalékra jogosult tagok kizárólag a már teljesített vagyoni hozzájárulásuk arányában részesülhetnek az osztalékban.

Osztalék és előlege

Osztalékjövedelem (ideértve az osztalékelőleget is) esetében a személyi jövedelemadó mértéke jelenleg az adóalap 15 százaléka.

A 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót viszont az osztalékelőleg után nem kell megfizetni, csak a már végleges, jóváhagyott osztalékot terheli.

Fontos, hogy a magánszemélyt az adóévben megszerzett osztalék után szociális hozzájárulási adó csak az adófizetési felső határ (a minimálbér 24-szeres összege) eléréséig.

Az adófizetési felső határba beleszámít minden összevont adóalapba tartozó jövedelem és a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényben (Szocho tv.) nevesített tőkejövedelmek. Amennyiben ezen jövedelmek együttes értéke az adóévben eléri a minimálbér 24-szeresét, úgy további szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség az osztalék után már nem keletkezik.

Mivel a taggyűlés által elfogadott, jóváhagyott beszámoló alapján meghatározott osztalék kifizetésére is hatással bír, érdemes átgondolnunk az osztalékelőleg kifizetéssel kapcsolatos szabályokat is.

Ahogyan arról fentebb már volt szó, az osztalékot és annak mértékét az éves számviteli beszámoló alapján lehet meghatározni, és a tagok csak a lezárt tárgyévet követően juthatnak a nyereség arányos részéhez. Tekintve, hogy ez egy hosszú időszak, a jog lehetőséget biztosít arra, hogy a tagok már a tárgyév során osztalékelőleget kaphassanak.

Az osztalékelőleg kifizetését a társaság ügyvezetője terjesztheti elő (amennyiben felügyelőbizottság működik a társaságnál, abban az esetben annak jóváhagyásával egyetemben).

Az osztalékelőlegről való döntéshez közbenső mérlegre van szükség, ennek kell alátámasztania, hogy a társaság rendelkezik a kifizetéséhez szükséges fedezettel.

(Ha a társaság könyvvizsgálatra köteles, akkor a könyvvizsgálónak a közbenső mérleget is jóvá kell hagynia.)

Mivel hangsúlyozottan csak előlegről, azaz nem az adott év tényleges eredményét dokumentáló, a taggyűlés által elfogadott beszámolóval alátámasztott, végleges kifizetésről beszélünk, előfordulhat, hogy a kifizethető osztalék összege kevesebb lesz, mint amit a tulajdonosok már előlegként felvettek.

Ezért a társaság tulajdonosainak garanciát kell vállalniuk arra, hogy abban az esetben, ha a későbbi számviteli beszámoló szerint a társaság mégsem képes – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – az osztalékfizetésre, akkor visszafizetik az előleget.

Az osztalékelőleg (akárcsak az osztalék esetében) mértéke nem haladhatja meg a társaság előző lezárt üzleti éve óta keletkezett eredményének és szabad eredménytartalékának összegét, annak is figyelembevételével, hogy az osztalékelőleg kifizetése után a társaság saját tőkéje nem mutathat alacsonyabb értéket, mint a társaság törzstőkéjének összege.

Akkor, ha az osztalékelőleg kifizetése utáni beszámoló azt mutatja, hogy a vállalkozásnak nincs lehetősége osztalékfizetésre, vagy van, de a kifizethető összeg kevesebb, mint az előlegként már kifizetett, akkor az osztalékelőleget részben vagy egészben vissza kell fizetni.

Az is előfordulhat, hogy a tulajdonosok nem forintban, hanem devizában szeretnék felvenni az osztalékot. Ez némiképp „macerásabb” megoldásokat kíván a könyvelésben is, mintha csak „sima” kifizetésről lenne szó.

Jóváhagyott osztalék kifizetése devizában

Egy belföldi társaság a 2022. évi, elfogadott beszámoló alapján a külföldi tulajdonosai részére forintban meghatározott osztalék euróban történő, 2023. júniusban történő kifizetéséről döntött. A cég forintban vezeti a könyvelését. Hogyan kell a kifizetendő összeget, illetve annak közterheit megállapítaniuk? Mi a helyzet akkor, ha a számlavezető bank az egyedi ajánlatában alacsonyabb eladási árfolyamra ad ajánlatot a hivatalosan közzétett árfolyamhoz képest?

A forintban megszerzett osztalék bruttó összegét az Szja-tv. 66. §-a alapján 15 százalék személyi jövedelemadó és a Szocho tv. 1. §-a (5) bekezdésének c) pontja alapján 13 százalék szociális hozzájárulási adó (ez utóbbi az adófizetési felső határig) terheli. A megszerzett osztalék adókkal csökkentett összege, az osztalék nettó összege az, amit a tulajdonosok részére forintban – illetve jelen esetben euróra átváltva azt – ki lehet fizetni.

A külföldi tulajdonosok részére a forintban elfogadott osztalékból a részükre járó forintösszeg helyett annyi euró fizethető, utalható át, mint amennyi eurót a részükre járó forintösszeg ellenében az átutalás napján venni lehet. Ezt az euró összeget a számlavezető bank euró-eladási árfolyama alapján lehet meghatározni.

Ha például 1 875 000 forint a járó (nettó) osztalék összege, és az euró eladási árfolyama 375 Ft/euró az átutalás napján, akkor 5000 euró utalható. Ezt a logikát követjük akkor is, ha a magyarországi társaság vásárolja az eurót, és akkor is, ha saját euró-bankszámlájáról utalja át. Ez utóbbi esetben azonban a bankszámlán lévő euró bekerülési árfolyama és az euró átutaláskori árfolyama közötti különbözetet árfolyam-különbözetként kell elszámolni.

Fentiekből következően, ha a belföldi cég a számlavezető banktól ténylegesen megvásárolja az átutaláshoz szükséges eurót, és a bank egyedi ajánlatban alacsonyabb eladási árfolyamon hajlandó az eurót eladni, akkor a külföldi tulajdonosoknak járó forintösszeg fejében több eurót utalhat át a társaság. Fontos azonban, hogy csak akkor lehet így eljárni, ha az átutaláshoz szükséges eurót az átutalás napján forintért vásárolja meg a társaság.