Revizorok a strandon – és mindenütt: fókuszban a nyugtaadás és pénztárgép

Szerző: Sinka Júlia →

A NAV idén nyáron is kiemelten vizsgálja a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, illetve az online pénztárgépek szabályos üzemeltetését: most elsősorban a nyaralóhelyeken.

Az adóhatóság honlapjának „Adótraffipax” oldalán közzétett információk szerint a nyári időszakban (azaz immár egy hónapja már) átfogóan ellenőrzi a Balaton környéki települések kereskedőit és szolgáltatóit – mondhatni, éjjel-nappal, mivel ellenőrzésre akár hivatali időn kívül is számítani lehet. A revizorok elsősorban a hivatal adatai szerint kockázatos vállalkozásokat kísérik figyelemmel, e körbe értve bizonyos tevékenységek vállalkozásait is: így a vendéglátóegységeket, ajándékboltokat, piacokon, strandokon értékesítőket, fagylaltozókat.

A NAV a számla- és nyugtaadást, a foglalkoztatottak bejelentését, illetve az online pénztárgépek szabályos üzemeltetését vizsgálja. Idén emellett kiemelt figyelmet kap a jövedéki szabályok betartása, valamint a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfelelő megállapítása, megfizetése is.

Ezekre a témákra majd további írásaimban is visszatérek, de jelen keretek között a nyugtaadás és a pénztárgép kérdéskörét vizsgáljuk meg.

Első lépésben azt kell tisztáznunk, hogy egyáltalán mikor áll fenn a nyugtaadási kötelezettség, azaz az áfatörvény mikor nem teszi kötelezővé a számla kibocsátását.

Számla helyett akkor lehet nyugtát kibocsátani, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

· a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany,

· az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig megtérítik (készpénzzel, készpénz-helyettesítő eszközzel)

· a vételár nem éri el a bruttó 900 000 forintot

· a vevő nem kér számlát

Mentesül az adóalany a számlaadási kötelezettség alól akkor is, ha részére nem adóalany személy – ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket – 900 000 forintot el nem érő előleget ad és nem kéri a számla kibocsátását. Ha az adóalany ilyen indokkal mentesül a számlaadási kötelezettség alól, akkor a kapott előlegről nem kötelező nyugtát kibocsátania.

Az áfatörvény 167.§-ban előírtak alapján, mentesül az adózó a nyugtaadási kötelezettség alól, ha

· sajtóterméket értékesít,

· a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt,

· kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását.

Azaz, az e tevékenységek valamelyikét végzőknek sem gépi, sem kézi nyugtát sem kell kiállítaniuk. Ha tehát – maradva a strand példájánál – a vállalkozó akár ilyen profilú „bódéból”, akár mozgóárusként újságot árul a fürdőzőknek, akkor nem kell nyugtát adnia az eladott napilapokról, folyóiratokról.

Lépjünk tovább, és gondoljuk át: ha már fennáll a nyugtaadási kötelezettség, akkor kinek kell azt pénztárgéppel teljesítenie?

Jogszabályi előírás határozza meg azokat az eseteket, amelyekben az adóalany köteles a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel teljesíteni. Ez a jogszabály a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (Pénztárgéprendelet), amelynek 1. számú mellékletében találjuk a kötelezetti körbe tartozó tevékenységek felsorolását.

Ha az adóalany akár jogszabályi kötelezettség alapján, akár saját választása alapján pénztárgéppel tesz eleget a nyugtaadási kötelezettségének, az áfatörvény rendelkezései mellett a Pénztárgéprendeletben foglaltakra kell figyelemmel lennie. A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítéséhez online adatkapcsolatra képes pénztárgép alkalmazandó, függetlenül attól, hogy az adóalany a pénztárgépet a saját döntése vagy jogszabályi kötelezettség alapján alkalmazza.

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR 08

· a 45.20 szerinti gépjárműjavítási, -karbantartási,

· a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,

· a 45.40 szerinti motorkerékpár, és -alkatrészkereskedelmi, -javítási,

· a 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,

· 49.32 szerinti taxis személyszállítási,

· az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),

· az 55.1–55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshelyszolgáltatási),

· 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,

· a 77.1–77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,

· 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,

· 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag a tánctermi, diszkóműködtetési,

· a 95.1–95.2 szerinti javítási,

· 96.01 szerinti textil-, szőrmemosási, -tisztítási tevékenységből kizárólag a mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,

· 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és

· 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási

tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

· a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

· a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

· az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

· a termelői borkimérés,

· az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

· a 2009. október 15-én hatályos TEÁOR 08 46.2–46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Lényeges, hogy a nyugtaadásra kötelezett számára a NAV nem adhat felmentést a pénztárgép kötelező alkalmazása alól. A nyugtaadási kötelezettség pénztárgéppel való teljesítése esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az adóhatóságnak. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugta kibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – a NAV általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól a NAV – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.[Áfa tv. 178.§(1a) bekezdése]

Az áfatörvény – 2022. november 24-étől – a pénztárgép mellett, gépi nyugta kiállítására szolgáló egyéb technikai megoldással kiállított nyugtáról történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz: 2025-től a nyugtakibocsátási kötelezettség e-pénztárgéppel is teljesíthető. Ezzel egyidejűleg hatályba lép a nem pénztárgéppel előállított nyugtákra, valamint az e-pénztárgéppel előállított nyugtákra vonatkozóan az adatszolgáltatási kötelezettség (az Áfa tv. 2025. január 1-jével hatályba lépő 11. számú melléklete). Ennek eljárásrendjét, részletszabályait az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben szabályozza majd. [Áfa tv. 260.§ (1) bekezdése]

Az áfatörvény 166. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően, az adózó dönthet úgy is, hogy pénztárgép helyett minden vásárlásról számlát állít ki, de ez nehézkes, a gyakorlatban csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem megvalósítható, éppen ezért nem javasolt megoldás. Gondot okozhat – például –, hogy minden esetben el kell kérni a vevő nevét és címét, és a számla kiállítása is időigényesebb feladat, mint beütni az adott tételt a pénztárgépbe.

A pénztárgép üzemeltetőjének

· minden értékesítésről nyugtát kell kiállítania;

· minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell készítenie, azaz a kasszában lévő összegnek főszabály szerint meg kell egyeznie a pénztárgép által nyilvántartott egyenleggel; amennyiben mégis van eltérés, de az jogszerű, azt jegyzőkönyvvel kell alátámasztani: ilyen eset lehet az, ha a pénztárgép nem kezeli a sztornó/visszáru bizonylatokat;

· a pénztárgép AP számát jól látható helyre kell kihelyeznie,

· gondoskodnia kell az adatkapcsolatról;

· intézkednie kell arról is, hogy a helyszínen legyen a pénztárnapló: ez tartalmazza a beüzemeltetés idejét, éve felülvizsgálatait, szervizelést stb;

· minden évben köteles elvégeztetni a pénztárgép felülvizsgálatát.

Abban az esetben, ha a pénztárgép meghibásodott, akkor az adózó mentesül a gépi nyugtaadási kötelezettség alól – természetesen csak átmenetileg –, de ez esetben kézi nyugtát köteles kiállítani. Ebből következően célszerű, ha mindig van a pénztárgép mellett egy kézi nyugtatömb is.

Az üzemeltető köteles a pénztárgép meghibásodását haladéktalanul bejegyezni a pénztárgépnaplóba. A pénztárgép szabályos működésének helyreálltakor, a gépben első tételként a meghibásodás bekövetkeztétől a nyugta-kibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig bizonylatolt bevételt kell rögzíteni.

Ha az adózó a pénztárgép javításának időtartamára cserepénztárgépet kapott, a javítás befejezését követően a forgalmazónak mind a visszaadott cserepénztárgép, mind a javított pénztárgép bevételi adatait a pénztárgépnaplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.

Az utólagos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Az utólagos rögzítéssel érintett időszak egy-egy adóügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyűjtőnként egy tételben kell rögzíteni.

A javítási esemény valamennyi műveletéről – képfelvétel rögzítése mellett – jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv és a képfelvétel egy példányát a NAV részére a javítás befejezését követő 3 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni.

Ha a pénztárgép javíthatatlan, akkor a forgalmazónak és az AEE gyártó magyarországi szervizének ezt a tényt jegyzőkönyvbe kell foglalnia, és a felvett jegyzőkönyv alapján a pénztárgépet az üzemeltetőnek selejteznie kell a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül.

Természetesen, az is előfordulhat, hogy a pénztárgépnek kutya baja, de azért nem működik, mert éppen áramszünet van.

A Pénztárgéprendelet értelmében az adóalany ilyenkor mentesül a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól, továbbá akkor is, ha a pénztárgép:

· meghibásodik,

· bevonják a pénztárgépet,

· eltulajdonítják

· megsemmisül,

· valamint a pénztárgép elvesztése esetén,

Feltéve, hogy nincs olyan másik pénztárgép az üzletben, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne. Emellett az adóalany köteles kézi nyugtát kiállítani.

A könyvelőknek gyakran feltett kérdés az, hogy ha nyugta helyett számlát ad a vállalkozó, azt be kell-e ütnie a pénztárgépbe. Mivel a kiállított számlákról is automatikusan adatot kell szolgáltatni a NAV felé, nem kell beütni a pénztárgépbe a számla ellenértékét: ez esetben ugyanis duplázódna az adóhatósághoz küldött adatszolgáltatás.

Az azonban fontos tudnivaló, hogy ha a számla ellenértékét a vállalkozó beteszi a kasszába, erről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállíttatni a pénztárgéppel, különben eltérés lesz a pénztárgép alapján a kasszában lévő összeg és a ténylegesen a ott lévő összeg között.

E témában az adóhatóság tájékoztatót is kiadott „Egy ügyletről egyféle bizonylat”címmel, amely megtalálható a honlapján:

https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/nezzen-utana/adopercek/Egy_ugyletrol_egyfele20200708

A kifejezetten alkalmilag és ideiglenes jelleggel – például kézműves kirakodóvásár idején –, felállított árusítóhelyek (akár egyszerűbb fa bódék, akár árammal ellátott, kulturált megjelenésű házikók) nem merítik ki a Pénztárgéprendelet alkalmazásában mérvadó üzlet fogalmát. Ha az adóalany egyébként az állandó üzletében kötelezett is a pénztárgép használatára, az alkalmi árusítóhelyen nem köteles használni azt, azonban ez nem mentesíti őt a számla vagy kézi nyugta kibocsátása alól.

A kereskedelmi tevékenységet végző adóalanyok számára az egyes alkalmi rendezvényeken, kitelepülésen, az ott felállított standokon sem kötelező a pénztárgép használata: függetlenül attól, hogy milyen terméket árusítanak. Természetesen nyugtát ebben az esetben is adnia kell, és dönthet úgy is, hogy a nyugtaadási kötelezettségének pénztárgéppel tesz eleget.

A mozgóboltban történő értékesítés esetén (ellentétben a mozgó szolgáltatás-nyújtással) is fennáll a gépi nyugtaadási kötelezettség.

A kereskedelemről szóló törvény szerint mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.

Például, ha a vállalkozó egy strandon főtt kukoricát árul úgy, hogy folyamatosan változtatja a helyét (például egy kereskedelmi tevékenység céljára átalakított bicikli segítségével), akkor ő nem kötelezett pénztárgép használatára. Ezzel szemben, ha ugyanennek a vállalkozónak a strandon van egy büfévé átalakított lakókocsija, akkor ő pénztárgép használatára kötelezett.