Munkavégzés és vállalkozás a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély folyósítása alatt

 

KERESŐTEVÉKENYSÉG 

A gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély folyósítása során folytatott keresőtevékenységnél egy korlátozó tényezővel kell számolni, ez pedig a gyermek életkora. 

GYED: Ha a gyermekgondozási díjban részesülő személy a gyermek 1 éves kora előtt keresőtevékenységet végez, akkor erre az időre nem folyósítható az ellátás. Kivételt képez a fenti szabály alól a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, amely az ellátás folyósítása alatt a gyermek egyéves kora előtt is végezhető.

 

GYES: A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - keresőtevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat. Azaz a gyermekgondozási díjhoz hasonlóan a gyermek egyéves kora előtt nem lehet gyermekgondozási segély folyósítása mellett keresőtevékenységet folytatni, kivételt képez ez esetben is a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett keresőtevékenység.

Más szabály vonatkozik a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőre. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő a gyermek 3 éves kora előtt nem dolgozhat, kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt. A gyermek 3 éves kora után folytathat keresőtevékenységet, de maximum heti 30 órában, kivéve, ha a munkavégzés az otthonában történik. Az alábbiakban a gyermekgondozási segélyben részesülők keresőtevékenységénél a nagyszülőkre nem térünk ki. 

 

A GYEREK 1 ÉVES KORA UTÁN: A gyermekgondozási díjra valamint a gyermekgondozási segélyre jogosult szülő minden idő- és jövedelemkorlát nélkül dolgozhat gyermeke 1 éves kora után az ellátás folyósítása mellett.  A szülő keresőtevékenységét folytathat akár munkaviszonyban, akár vállalkozóként. 

 

MUNKAVISZONY

A gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósítását nem befolyásolja, ha a szülő a gyermek 1 éves kora után munkaviszonyban dolgozik. A munkavégzésre nincs időkorlát megszabva, így akár napi nyolc órában is dolgozhat az ellátásban részesülő szülő. 

Munkaviszony esetén figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Azaz a szülő kérelmére a munkáltató köteles a szülőt napi 8 óra helyett napi 4 órában foglalkoztatni.

LEVONÁSOK:

A gyermekgondozási díjban valamint a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló munkabéréből levonásra kerül 

• 16 százalék személyi jövedelemadó-előleg,
• 10 százalék nyugdíjjárulék, 
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti 

• a 27 százalék szociális hozzájárulási adót és 
• az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.

A gyermekgondozási díj illetve a gyermekgondozási segély alatt vagy azt követően dolgozó munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, amely az alábbiak szerint alakul: 

• A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében. 
• A minimum három gyermek után –szülőként- családi pótlékra jogosult személy, ha gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, akkor a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 000 forint 27 százalékával csökkenthető a szociális hozzájárulási adó a foglalkoztatás első három évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében. 

A szakképzési hozzájárulás alapját is lehet csökkenteni a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély melletti munkavégzés esetén. A kedvezmény mértéke: a bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 000 forint. Időtartama a foglalkoztatás első két éve, míg minimum három gyermek után –szülőként- családi pótlékra jogosult munkavállalók esetén a foglalkoztatás első három éve.

 

VÁLLALKOZÁS

GYED: Ha gyermekgondozási díj folyósítása mellett a szülő egyéni-, vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor csak a tényleges jövedelem után fizeti meg a járulékokat. Azaz, ha a gyermekgondozási díjban részesülő személy vállalkozóként dolgozik, és havi bruttó 180 000 forint jövedelme van a vállalkozásban, akkor 180 000 forintból fizeti meg

• 16 százalék személyi jövedelemadó-előleget,
• 10 százalék nyugdíjjárulékot, 
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
• 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.

Az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás a vállalkozásból származó jövedelem után megfizeti 

• 27 százalék szociális hozzájárulási adót 
• 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást (egyéni vállalkozó nem fizeti).

 

GYES: Ha gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett egyéni-, vagy társas vállalkozóként dolgozik, akkor köteles a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást a minimális alapok után megfizetni. Azaz ez esetben – eltérően a gyermekgondozási díj melletti vállalkozástól - meg kell fizetni 

• a 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből, 
• 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszereséből

A vállalkozásnak meg kell fizetnie 

• a 27 % szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után 
• 1,5 % szakképzési hozzájárulást, amelynek alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával (egyéni vállalkozóként nem fizet szakképzési hozzájárulást)

(A minimálbér 2015-ben havi 105 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum havi 122 000 forint).

 

A minimális alapot, vagy másképpen a járulék-, szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a gyermekgondozási segélyben részesülő egyéni-, illetve társas vállalkozó

• táppénzben, baleseti táppénzben részesül, 
• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
• ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Természetesen, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem a fenti járulék, illetve szociális hozzájárulási adó minimális alapját meghaladja, például 200 000 forintot keres a vállalkozásban, akkor ez a jövedelem lesz a társadalombiztosítási közterhek alapja.

 

dr. Radics Zsuzsanna