Munkaügyi kisokos: a fegyelmi büntetés fogalma

2002-ben egyszer megszűnt, de az új munkatörvénykönyv újra lehetővé tette a fegyelmi büntetések kirovását. A különböző megvonások, kártérítések alternatívát jelenthetnek a hibázó munkatárs elbocsátására.
A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy új Munka Törvénykönyve ismét lehetővé teszi a felmondásnál kevésbé szigorúbb fegyelmi eszközök használatát a munkahelyen – mutat rá a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda. A kevésbé súlyos vétség esetén célszerűbb és gazdaságosabb fegyelmi eszközökhöz nyúlni, hiszen a kirúgás önmagában is költséges lehet, egy új munkavállaló betanítása pedig biztosan idő- és pénzigényes.
Az 1967-ben  elkészült munka törvénykönyve még részletesen tartalmazta a fegyelmi büntetések lehetőségére vonatkozó szabályokat, és ennek a kérdéskörnek komoly bírói gyakorlata is kialakult.
1989 után azonban a korábbi szabályok többségét fokozatosan megváltoztatták, 2002-től pedig teljesen megszűnt a fegyelmi büntetések munkaszerződésbe vagy fegyelmi szabályzatba foglalásának lehetősége.
Ez rendkívül furcsa helyzetet eredményezett, hiszen a munkáltató gyakorlatilag két lehetőség közül választhatott hivatalosan: vagy nem foglalkozott a kötelezettségszegéssel, vagy azonnal megszüntette a dolgozó munkaviszonyát.
Bár a munkáltatónak jogában állt kártérítést is kérni, sok esetben nem volt nevesíthető kár, a munkavállaló magatartását azonban minősíteni kellett volna – már csak a többi dolgozó felé küldött üzenet miatt is.

Amennyiben a munkáltatónál nincs kollektív szerződés – márpedig jelenleg ez inkább a jellemző – akkor érdemes a munkaszerződés részévé tenni a fegyelmi eljárásra és a büntetésekre vonatkozó szabályokat. Ezáltal a munkavállaló és munkáltató is tisztába kerül azzal, hogy, milyen vétség milyen következményekkel járhat.
Lehet vagyoni vagy nem vagyoni természetű szankciókat is alkalmazni, a vagyoni azonban – jogsértésenként – maximum a dolgozó egyhavi alapbérének összege lehet.
Nem vagyoni természetű fegyelmi büntetés lehet a szóbeli vagy írásbeli megrovás, vagyoni természetű lehet a jutalom megvonása, a munkabér csökkentése vagy a pénzbüntetés, vegyes pedig például a munkakör átmeneti megváltoztatása. A vagyoni hátrány egyébként nem terjedhet ki időben a munkaviszony végéig, és mindenképpen csak meghatározott időre alkalmazható.
A kártérítés lehetősége továbbra is fennmarad, ezt bármelyik megoldással, a felmondással vagy a fegyelmi büntetéssel együtt is alkalmazhatja a munkáltató. A fegyelmi büntetés egyhavi díján túl alkalmazható kártérítési felelősség – gondatlan károkozás esetén – a dolgozó négyhavi távolléti díja, szándékos és súlyos gondatlanság esetén pedig a teljes kárt meg kell térítenie.
A fegyelmi büntetések alkalmazásánál az egyetlen komoly korlát az, hogy a munkáltató nem élhet egyszerre a fegyelmezési és felmondási jogával. Ezek között választania kell.
A fegyelmi felelősség alapja az új Mt. 56. § 1. bekezdése.