Munkaügy: amit a szabadságról érdemes tudni

Írásunkban összefoglaljuk a szabadsággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A szabadságon belül megkülönböztetjük az alap- és pótszabadságot.
Az alapszabadságról
Az alapszabadság törvény szerinti mértéke 20 munkanap.
Amennyiben év közben megszűnik vagy jön létre a munkaviszony, a szabadság számítását arányosítani kell, melynek során a keletkezett fél napot elérő töredéknap egy teljes szabadnapot jelent.
A munkában töltött idő fogalma
A szabadság a munkában töltött idő alapján jár, aminek értelmezését az új Munka Törvénykönyve határozza meg. Eszerint a ténylegesen munkavégzéssel töltött napokon kívül az alábbi időtartamok minősülnek munkában töltött időnek, és jogosítanak ennél fogva szabadságra. Ezek:
a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
a szabadság,
a szülési szabadság,
a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja,
a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,
a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó ideje,
a munkavégzés alóli mentesülések esetén meghatározott időtartam.
A munkaidő beosztása alapján a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól többek között:
•    munkaszüneti napokon,
•    a heti pihenőnapokon, illetve
•    ha az egyenlőtlen munkaidő-beosztására tekintettel adott napon nincs munkavégzési kötelezettsége.
Szabadságra jogosító időtartamok
A Munka törvénykönyve munkában töltött időnek minősíti, ha a munkavállaló szabadságon van, tehát a szabadságon töltött időtartam is szabadságra jogosít.
A szülési szabadságon töltött idő teljes időtartama, valamint a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja is szabadságra jogosít, mely szabadságok kivételét egyébként legkésőbb a fenti időtartamok lejártát követő 60 napon belül kell megkezdeni.
A keresőképtelenség időtartamából kizárólag az első 30 nap jogosít szabadságra, tehát a 31. naptól kezdődően ezen időszak alapján már nem jár szabadság.
Fontos megjegyezni, hogy a keresőképtelen állományban töltött napokat össze kell számítani, tehát amennyiben például januárban és februárban is 15 napot töltött a munkavállaló keresőképtelen állományban, úgy ha később újra beteg lesz, táppénzes napjai után már egyáltalán nem lesz jogosult szabadságra, mivel már korábban kimerítette a 30 napot.
A munkavállaló bizonyos élethelyzetekben, illetve bizonyos körülmények fennállása estén a törvény alapján meghatározott időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. A legtipikusabb ilyen esetek például a kötelező orvosi vizsgálat időtartama, a véradáshoz szükséges időtartam, a szoptató anya esetében a szoptatás meghatározott ideje, hozzátartozó halálakor két nap, vagy a bíróság felhívására az eljárásban való részvétel ideje. A törvény ezen időtartamokat szintén munkában töltött időnek, egyben szabadságra jogosító időtartamnak minősíti.
Változások 2014-től
Jövőre kizárólag az életkor szerint járó pótszabadság-részt lehet a felek közötti megállapodás alapján az esedékesség évét követő év végéig kiadni. Ilyen jellegű megállapodás alapján a jelenlegi szabály szerint még a teljes szabadságunk harmadát „vihetjük át” a következő évre.

A pótszabadságról
A munkavállalót egyéb jogcímen is megilletheti pótszabadság.
A törvényben rögzített mértékű pótszabadság illeti meg a munkavállalót:
az életkora után( a 25. életév betöltésétől kezdve a 45. év betöltésével maximálva)*
a 16 évesnél fiatalabb gyermeke(i) után,
az apát a gyermek születése esetén,
a fiatal munkavállalót,
a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalót.
A pótszabadság mértéke
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ez a mérték fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A (saját háztartásban nevelt vagy gondozott) gyermekek után járó pótszabadság mindkét szülőt külön-külön megilleti (így nem kell nyilatkozni arról – ahogyan korábban –, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, gondozásában).

Az apát gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság illeti meg. E két hónapon belül az apa szabadon választhatja meg a kiadás időpontját. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
2013. augusztus 1-jétől e körben nem érvényesül az arányosságra vonatkozó előírás, azaz az apa a gyermek születése esetén mindig a teljes pótszabadság tartamára mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.
A munkáltató az apát megillető és kifizetett pótszabadság idejére járó távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal – március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig illetve december 31-éig – nyújthatja be a Magyar Államkincstár munkáltató székhelye szerinti megyei igazgatóságnak. Az igazgatóság a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról.

A fiatal (18. életévét be nem töltött) munkavállalót, továbbá, a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Évenként szintén öt munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyi járadékára jogosult.

Az alapszabadságra és a pótszabadságra vonatkozó rendelkezésektől kollektív szerződés (nem a munkaszerződés) eltérhet akként, hogy azok mértékét magasabb munkanapban határozza meg a törvényihez képest. A pótszabadság tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

*Alapszabadság mértéke 20 munkanap, amely a
25. életévtől 21 munkanapra
28. életévtől 22 munkanapra
31. életévtől 23 munkanapra
33. életévtől 24 munkanapra
35. életévtől 25 munkanapra
37. életévtől 26 munkanapra
39. életévtől 27 munkanapra
41. életévtől 28 munkanapra
43. életévtől 29 munkanapra
45. életévtől 30 munkanapra emelkedik.