Mondd, te mit választanál – mikrogazdálkodói számlatükör vagy „saját”

Mielőtt elmélyednénk az „abban az esetben” és az „akkor, ha” típusú fejtegetésekben, gondoljunk át néhány hétköznapi könyvelési tételt!

Adót, járulékot azok a vállalkozások is fizetnek – következésképpen könyvelnek-, amelyeknek nincs alkalmazottjuk. Mondjuk személyesen közreműködő tag jövedelmét terhelő kötelezettségeket, társasági adót, áfát a kicsi, „családi” vállalkozások is fizetnek.

Így például az Aprócska Kft is. A cégnek két, munkaszerződéssel dolgozó tulajdonosa van, és a tevékenységük szempontjából „húzós” nyári időszakban egy-két alkalmazottja. Közösségen belüli termékbeszerzés miatt rendszeresen kell környezetvédelmi termékdíjat fizetniük. Ezen túlmenően fizetnek még

• cégautó-adót,
• gépjármű-adót
• szociális hozzájárulási adót,
• személyi jövedelemadót,
• nyugdíjjárulékot,
• egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot,
• szakképzési hozzájárulást,
• áfát,
• társasági adót,
• iparűzési adót.

Fentiek könyvviteli elszámolásához jelenleg rendelkezésükre áll

• környezetvédelmi termékdíj 4634
• cégautó-adó 4638
• gépjármű-adó 4696
• szociális hozzájárulási adó 4637
• személyi jövedelemadó 462
• nyugdíjjárulék 4731
• egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 4732
• szakképzési hozzájárulás 4744
• áfa 466,467,468
• társasági adó 461
• iparűzési adó 4695

A társaság a szaktárca által ajánlott számlatükröt használja, de természetesen a számviteli törvény keretein belül a vállalkozástól, tevékenységétől, vezetői információs igényétől is függ miként bontja meg az érintett számlacsoportot számlákra, illetve alszámlákra. Jelen esetben ez a 473-as számla esetében két alszámlát jelent, az adóhatóság folyószámla-kivonatának megfelelően.

A példánkban szereplő társaság élt azzal az egyszerűsítéssel is, hogy a 463-464. főkönyvi számlák közül csak az egyiket (jelesül a 463. főkönyvi számlát és annak alszámláit) használja mind a befizetési kötelezettség, mind annak teljesítése elszámolására. Ezzel együtt tizenhárom főkönyvi számláról van szó esetükben is, pedig igazán nem nevezhetőek cégbirodalomnak.

Lássuk, mit kínál a mikrogazdálkodói számlatükör!

• környezetvédelmi termékdíj 476. Egyéb állami adóhatósággal szembeni kötelezettség elszámolása
• cégautó-adó 464.Gépjárműadó (cégautó-adó) elszámolása
• gépjárműadó 464.Gépjárműadó (cégautó-adó) elszámolása
• szociális hozzájárulási adó 473. Szociális hozzájárulási adó
• személyi jövedelemadó 462. Személyi jövedelemadó (SZJA) elszámolása
• nyugdíjjárulék 476. Egyéb állami adóhatósággal szembeni kötelezettség elszámolása
• egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 476. Egyéb állami adóhatósággal szembeni kötelezettség elszámolása
• szakképzési hozzájárulás 474. Szakképzési hozzájárulás
• áfa 466,467,468
• társasági adó 461. Eredményt terhelő adók
• iparűzési adó 469. Helyi adók

Amint látjuk némi galiba akkor adódhat, ha mondjuk a cégnek egyszerre többféle helyi adót is fizetnie kellene. Esetleg szeretné a fizikai dolgozók és a szellemi dolgozók bérét, annak járulékait elkülönítve nyilvántartani, mondjuk a cégvezetés igényeinek megfelelően, vagy valamely pályázati elvárás miatt, vagy munkaszámos rendszerben akar elszámolni. Izgalmas a környezetvédelmi termékdíj és a fizetésekből levont járulékok együttes kezelése is.

Az ilyesfajta „különcködés” a mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámoló választására jogosító mutatóknak – például nettó árbevétel, átlagos foglalkoztatottak száma – megfelelő cég életébe még vígan „belefér”. Arról a „furfangról” már nem is beszélve, hogy az adóhatóság folyószámla-kivonatainak (adónemek szerint bontott alszámláinak) megfelelően részletezett számlák, alszámlák sokat segítenek a legalább az év végi záráskor mindenképpen aktuális egyeztetésben.

Ami nem megoldható a számlák bontásával, azt az analitikáknak (ezekre amúgy is szükség van) kell tudniuk. (Csak halkan jegyzem meg, ha mondjuk a 476. főkönyvi számla egyenlege megegyezik az általa „kezelt” analitikák összesített adataival, az még vidáman elrejthet egy komoly könyvelési hibát.)

Az is lehetséges, hogy a vállalkozásnak vannak a „0”. számlaosztályban könyvel tételei is (mérlegen kívüli kötelezettségei). Ezt a mikrogazdálkodói számlatükör nem ismeri.

Mielőtt pálcát törnénk a mikrogazdálkodói számlatükör felett, nézzük enged-e a kormányrendet némi eltérést, ad-e némi mozgásteret a könyvelők számára.

A kormányrendelet 2.§-ában találjuk meg erre a választ. Eszerint, ha a mikrogazdálkodó a kormányrendelet mellékletében megadott számlatükröt használja, akkor nem kell az Szt. 161.§-a szerinti számlarendet készítenie. Ennek azonban az is feltétele, hogy a mellékletben megadott számlák elnevezésén nem lehet változtatni. Nem tekinti azonban a jogszabály eltérésnek, ha a szóban forgó számlákat tovább részletezi a cég. Szerintem 3-4 bontásnál többnek nincs értelme. Amennyiben a vállalkozásnak ettől több alszámlára van szüksége, akkor célszerű megőriznie a „saját” számlatükrét, és vállalnia a számlaarend készítést.

Jelen esetben tehát nem ellentétes a kormányrendelet elvárásaival az a megoldás, ha a példánkban szereplő cég a 476. Egyéb állami adóhatósággal szembeni kötelezettség elszámolása számlát megbontja

• 4761. Egyéb állami adóhatósággal szembeni kötelezettség (KVTD) elszámolása,
• 4762. Egyéb állami adóhatósággal szembeni kötelezettség (NYJ) elszámolása,
• 4763. Egyéb állami adóhatósággal szembeni kötelezettség (EbMpj)) elszámolása.

Fentiek érvényesek természetesen minden olyan számlára, amelynek részletezése a cégnél indokolt.

Ha a vállalkozás áttér a mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolóra, és nem alkalmazza tovább korábbi számlatükrét, akkor a könyvelés év eleji nyitása (ez még az előz év záró főkönyvi kivonatából történik) után egy ún. átfordító főkönyvi kivonat készítésére is szükség van. Ez azt jelenti, hogy az újonnan alkalmazandó számlákkal össze kell rendelnünk a tartalmuknak megfelelő, korábban alkalmazott számlákat. Ezt praktikusan táblázatos formában tesszük (ez a táblázat lesz az „átfordítás”számviteli bizonylata), majd vegyes naplóban ennek megfelelően át is könyveljük a szükséges tételeket.

A szóban forgó táblázat mintájaként használható az alábbi megoldás:Sinka Júlia