Minisztériumi válasz szabadságügyben

A bérszámfejtők és a könyvelők régóta várták, hogy szülessen útmutató arra vonatkozóan, hogyan kell kiszámítani a bérét annak, aki szabadságon is volt egy hónapban, és dolgozott is. A Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalásában elismerte, hogy a szabadság kivételének időpontja befolyásolja a havi bér összegét, az több is meg kevesebb is lehet, mint a munkaszerződésben rögzített alapbér.

Az origo.hu-nak válaszolt a Nemzetgazdasági Minisztérium abban a kérdésben, hogyan kell kiszámítani annak a munkavállalónak a bérét, aki szabadságra megy a hónapban.
A munka törvénykönyvének év elejétől hatályos szabályai gondot okoztak, mivel a munkaügyisek, jogászok, bérszámfejtő programot fejlesztők, adószakértők többféleképpen olvasták a jogszabályt, amely nem egyértelmű.
Értelmezéstől függően az adódott, hogy hónapról hónapra változik vagy sem a dolgozó bére, és ha változik, akkor elhanyagolható a különbség hónaponként, vagy tekintélyes, havonta sok ezer vagy tízezer forintban mérhető a differencia.
Az NGM értelmezését sokan régóta várták. Az origo.hu-nak küldött levelében a tárca a következő számítási mód mellett érvelt.
Jól kell megválasztani a szabadság időpontját
Ha a dolgozó szabadságra megy a hónapban, akkor az arra a napra őt megillető távolléti díjat úgy kell kiszámolni, hogy a havi alapbért el kell osztani 174-gyel, majd fel kell szorozni annyival, ahány munkaóra van azon a napon. Ha több nap szabadságot vesz ki, akkor minden egyes napra külön ki kell számítani a távolléti díjat.
(A tárca válaszából az is következik, hogy ha a napi munkaidő azonos, akkor a napi távolléti díj sem különbözik egymástól, de ha egyik nap hosszabb a munkaidő, mint a másik nap, és mindkét napon szabadságon van az alkalmazott, akkor a több munkaórát tartalmazó nap után magasabb távolléti díj jár a dolgozónak, mint a másik napon.)
Ez után azt kell megnézni, hogy hány napot dolgozik abban a hónapban az alkalmazott. Az egy ledolgozott munkanapra jutó bér úgy jön ki, hogy a havi alapbért le kell osztani a - munkavállalóra irányadó általános munkarend szerinti - havi munkanapok számával. (A munkanapokba beleszámolnak a fizetett ünnepek, például január 1., március 15.) Meg kell nézni ez után, hogy a szabadságként kivett napokat levonva hány ledolgozott munkanap és fizetett ünnep marad a hónapban, majd ezeknek a számával kell felszorozni a napi munkabért.
Konkrét példán keresztül nézzük meg, az NGM útmutatását követve, hogy mi jön ki, ha a havi bruttó alapbére a dolgozónak 174 ezer forint, 20 munkanap van a hónapban, ebből öt napot vesz ki szabadságként, minden nap 8 óra a munkaidő.
Ekkor a távolléti díj egy órára 174 ezer forint/174=1000 forint. Egy napnyi távolléti díj nyolcezer forint, az öt nap szabadság után 40 ezer forint bruttó jár.
Az egy munkanapra jutó bér 174 ezer forint/20=8700 forint. Tizenöt ledolgozott nap után így 130 500 forint illeti meg a dolgozót. Összességében így bruttó 170 500 forint jár az alkalmazottnak. Vagyis hiába szól a munkaszerződés havi 174 ezer forintról, rövid hónapban kevesebb bruttót kap a dolgozó, ha szabadságra megy.
Ezt elismeri az NGM is.
Viszont ha sok munkanapos (22 vagy 23 munkanapos, illetve fizetett ünnepnapos) hónapban megy el szabadságra, akkor pedig több pénz jár neki a szerződésben foglaltnál.
Vagyis jól kell megválasztani, mikor megy el valaki szabadságra. Viszont ha minden munkavállaló a sok munkanapos hónapokban szeretne elmenni, akkor az a céges munkamenetet megnehezíti. (Április és augusztus között csak júniusban van kevesebb munkanap 22-nél.)
Ha szükséges, törvényt módosítanak, ígéri az NGM
A tárca levelében hangsúlyozza, hogy az adminisztráció csökkentése vezérelte, amikor a távolléti díj számítására vonatkozó szabályt megalkották. Azt is kiemelik, hogy a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés a munkavállaló javára eltérhet a távolléti díj számításakor.
Az esetleges változtatást is kilátásba helyezi ugyanakkor az NGM. Mint az origo.hu-nak írták, "az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai alapján - különösen a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek véleményének ismeretében - szükség szerint sor kerülhet a törvény távolléti díjra vonatkozó előírásainak felülvizsgálatára."

forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20130205-ngm-igy-kell-szamolni-szabadsagugyben.html