Minden, amit a havi 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről tudni kell

A JÁRULÉK MÉRTÉKE

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, betegszállítás, támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz-, gyógyfürdő ellátás fedezetére fordítódik.

2007. áprilisában került bevezetésre a jogviszony-ellenőrzés, azaz annak az ellenőrzése, hogy az érvényes TAJ számmal rendelkező személy egészségügyi szolgáltatásának a fedezete befizetésre került-e. 2007. áprilisától egészségügyi szolgáltatást csak úgy vehetünk igénybe, hogy annak a fedezetét befizettük, illetve az más által bevallásra (befizetésre) került.

A biztosítottak azáltal válnak jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, hogy jövedelmükből fizetik a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot.

Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötő személyek a minimálbér 50 százalékát, illetve külföldi diákok, kiskorúak a minimálbér 30 százalékát fizetik be a fenti ellátások fedezetésére.

Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak esetében - azaz, akiket az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdése nevesít - például Magyarországon lakó nyugdíjasok, akik nem folytatnak keresőtevékenységet, gyermeknevelési támogatásban részesülők, óvodás gyermekek, közoktatás keretében nappali képzésen tanuló diákok, hajléktalanok esetében a központi költségvetés havonta 5 790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. 

Azok, akik nem biztosítottak, és a fentiek alapján egészségügyi szolgáltatásra sem jogosultak, de legalább egy éve Magyarországon lakóhellyel, bejelentett szálláshellyel  rendelkeznek, 2015-ben kötelesek az egészségügyi szolgáltatások fedezetére havi 6 930 (napi 231) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.  Azaz, az a Magyarországon élő 40 éves aktív munkaerőnek számító személy, aki nem dolgozik, nem hajléktalan, nem munkanélküli, azaz aki nem tartozik az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában felsorolt személyek közé, köteles az egészségügyi szolgáltatásának fedezetére havonta 6 930 forint járulékot megfizetni. 

A JÁRULÉK MEGFIZETÉSE

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot az adóhivatalnak kell megfizetni, azaz az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a NAV-nál kell intézni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettnek be kell jelentkeznie a NAV-hoz T1011-es nyomtatványon. A bejelentkezéshez szükséges 

• személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
• lakcímkártya, 
• adóigazolvány, TAJ kártya,
• ha más személy intézi a járulékfizetést a NAV-nál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás.

Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni, amit a kötelezett helyett, más személy -például a hozzátartozó- is fizetheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával lesz érvényes. 

Ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatási jogosultság megszűnt és ennek következtében kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor ez esetben az alábbi szabály érvényesül:

• 45. naptól kell fizetni a járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ha például valaki egy éven át munkaviszonyviszonyban állt és munkaviszonya április 30-án megszűnt, és ezt követően nem dolgozik, továbbá nem tartozik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor április 30-át követő 45. naptól kell fizetni a havi 6 930 forint járulékot. 
• Miként kell számítani a 45 napot a diákok esetén? A 18 éves diák, akinek az érettségit követően nem sikerült a felvételije, és nem tanul tovább valamint egyéb keresőtevékenységet nem folytat, a diákigazolványának lejártától - azaz október 31-étől - számít a 45 nap, így esetében december 15-étől kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
• Amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt például 20 nap, akkor a járulékot a 20. naptól kell fizetni. Ez alól a szabály alól azonban van egy kivétel. Ugyancsak a 45. naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt jogosultság ugyan 45 napnál rövidebb volt - például valaki csak 30 napig állt munkaviszonyban - , de ezt megelőző jogosultsága 45 napnál hosszabb volt és a két jogosultság között 30 napnál kevesebb nap telt el. Azaz 45. naptól kell fizetni a járulékot, ha valaki például 30 napig volt munkaviszonyban, amely megszűnt, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban állt és a két munkaviszony között 30 napnál kevesebb idő állt fenn.

EGYÉB ESETEK

A fentieken túl vannak olyan élethelyzetek valamint keresőtevékenységek, amikor szintén fennáll az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés. Ezeket az eseteket az alábbi táblázatban foglaljuk össze.