Minden, amit a családi kedvezményről tudni kell - 3. rész: A családi kedvezmény összege

A jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe a családi kedvezményt, amely számára jogosultsági hónapnak minősül. Jogosultsági hónap az a hónap,

• amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll,
• amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
• amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

Az összevont adóalapból levonható kedvezmény összege – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként… 

2015-ben:

• egy és kettő fő esetén 62 500 forint,
• három és minden további fő esetén 206 250 forint;

2016. január 1-jétől:

• egy fő esetén 66 670 forint,
• kettő fő esetén
• 2016-ban 83 330 forint,
• 2017-ben 100 000 forint,
• 2018-ban 116 670 forint,
• 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
• három és minden további fő esetén 220 000 forint.

Az előzőek valójában azt jelentik, hogy a kedvezményezett eltartottak számától függően jogosultsági hónaponként a kedvezmény többletbevételt eredményezhet havonta a családi kasszában, feltéve természetesen, ha az érvényesítéshez van elegendő adó- és járulékalap.

Az elérhető többletbevétel összege

2015-ben:

• egy fő esetén 10 ezer, 
• két fő esetén 20 ezer,
• három fő esetén 99 ezer és minden további fő esetén további 33-33 ezer forint.

2016. január 1-jétől (a 15%-os SZJA kulcsot is figyelembe véve):

• egy fő esetén 10 ezer,
• kettő fő esetén
• 2016-ban 25 ezer,
• 2017-ben 30 ezer,
• 2018-ban 35 ezer,
• 2019-ben és az azt követő években 40 ezer,
• három fő esetén 99 ezer és minden további fő esetén további 33-33 ezer forint.

A kedvezmény meghatározásának néhány sajátos esete a 2015-ben érvényes mértékek alapján:

• pl. 1 iskolás (kedvezményezett eltartott) gyermek és 1 egyetemista (eltartott) esetén a kedvezmény havi 10 000 forint
• pl. 1 iskolás (kedvezményezett eltartott) gyermek és 2 egyetemista (eltartott) esetén a kedvezmény havi 33 000 forint;
• pl. 2 iskolás (kedvezményezett eltartott) gyermek és 1 egyetemista (eltartott) esetén a kedvezmény havi 2x33 000 forint.

Családi járulékkedvezményként a Szja tv. szerinti családi adóalap kedvezménynek azt a részét, amelyre a szja nem nyújt fedezetet, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból lehet érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, a szja szerinti családi adóalap kedvezmény összegéből a biztosított által, vagy a közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi adóalap-kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a megállapított egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege.

Például a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez 2015-ben havi 300 000 forint, a jövő évtől havi 309 375 forint összevont adóalapba tartozó adó- és járulékköteles jövedelem szükséges. 

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege egyenlő a családi adóalap-kedvezmény havi összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összegéből) annak a résznek a 16 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a havi vállalkozói kivét, illetve a havi átalányban megállapított jövedelem) havi összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összegével.

A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege egyenlő a családi kedvezmény negyedévre eső összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összegéből) annak a résznek a 16 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem) negyedéves összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összegével.

A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni (tehát csak olyan járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékok erejéig, amelyek után személyi jövedelemadó-fizetései kötelezettség terhére a családi kedvezmény egy része érvényesítésre került, vagyis például kivét hiányában a kötelezően fizetendő járulékminimumból nem vonható le a kedvezmény).

A Szja tv. előírása szerint, ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján a negyedéves adóelőleg-fizetéstől eltérően – a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítania és bevallania. Célszerű így dönteni, mégpedig havonta legalább a minimálbér (illetve a garantált minimálbér) másfélszeresének megfelelő kivétet, illetve átalány jövedelmet megállapítani, mert különben a kötelezően fizetett járulékoknak az a része, amely a kötelező járulékalapból hiányzó részre esik, a kedvezmény szempontjából véglegesen elveszik.

Értelemszerűen nem tud családi járulék-kedvezményt érvényesíteni az egyéni vállalkozó, amikor a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni (például táppénzen van).