Minden, amit a családi kedvezményről tudni kell - 1. rész: Ki számít kedvezményezett eltartottnak?
A családi kedvezményt alapvetően meghatározó törvényi rendelkezések:
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 29.§ és 46-49.;
- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 24/A.§ és 51.§;
- a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 7.-8.§.
A családi kedvezmény – lényegét tekintve – a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadót, valamint az egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot (tb járulékokat) csökkentő olyan engedmény, amelyben – az egyéb feltételek fennállása mellett – csak azok részesülhetnek, akik munkával szerzett, vagy egyéb összevonandó jövedelemmel rendelkeznek. Két elemből áll:
- az összevont adóalapból (adóelőleg-alapból) levonható adóalap-kedvezményből,
- a tb-járulékokat csökkentő járulékkedvezményből.
A családi kedvezményt csak az ún. kedvezményezett eltartottak után lehet igénybe venni, a mértéke viszont a családban élő eltartottak számától függ.
A kedvezményezett eltartott fogalmába tartozik:
- az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint családi pótlékra jogosult;
- a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig, azzal hogy ikerterhesség esetén minden születendő gyermeket kedvezményezett eltartottként kell figyelembe venni);
- az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A Cst. szerint a családi pótlék nevelési ellátásként, illetve iskoláztatási támogatásként vehető igénybe.
Nevelési ellátás jár
- a gyermek után a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig;
- a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, annak tizennyolcadik életévének betöltéséig;
- tizennyolcadik életévének betöltéséig azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.
Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
Iskoláztatási támogatás jár
- a gyermek után a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára,
- a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
- aki a Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel (szülő, örökbe fogadó szülő, e személy házastársa nevelőszülő stb.) nem él egy háztartásban,
- vagy, ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították,
annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
Rokkantsági járadékra az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg.
FONTOS! A kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény összegének meghatározása szempontjából eltartottnak számít elsősorban a kedvezményezett eltartott, továbbá az is, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. Az utóbbiak körébe a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő olyan személy tartozik, aki
-közoktatási intézmény tanulója, vagy
-felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató
és rendszeres – legalább három egymást követő hónapban keletkezett – jövedelemmel nem rendelkezik. Jövedelemnek az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték (bevétel) számít, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.