Minden a nyári diákmunkákról

A nyári munkavállalásnak többféle foglalkoztatási formája létezik. Munkaviszonyt fő szabályként az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte, de az iskolai szünet időtartama alatt az a 15. életévet betöltött tanuló is foglalkoztatható, aki tanulmányait általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja. 16 éven aluli diákok esetében szükséges a törvényes képviselő, azaz a szülő hozzájárulása! 

Mi a teendője annak, aki nem rendelkezik még adókártyával?

Bármilyen jogviszonyban kerül sor a diákmunkára, a tanulónak mindenképpen rendelkeznie kell adóazonosító jellel, amit a munkáltató a diákdolgozó bejelentésekor a 14T1041-es nyomtatványon, vagy a tanuló a 14T34-es nyomtatványon kérhet a NAV-tól.

(Az igényléshez rendszeresített nyomtatványt, a lakóhelyhez legközelebbi ügyfélszolgálatokon kérhetik, de letölthető a www.nav.gov.hu honlapról („nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. A kártya igénylése első alkalommal illetékmentes, tehát ingyenes.)

A tanulók foglalkoztatásának legjellemzőbb formái és a legfontosabb tudnivalók: 

1) Munkaviszony keretében történő foglalkoztatás, annak adó és járulék terhei, diákok esetében.

Adó: Adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme is bérjövedelem, ami nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ez után az adó mértéke 16 százalék. A munkáltató a diák részére a munkaviszony megszűnésekor köteles a megszerzett jövedelemről és a levont adóelőlegekről igazolást kiállítani. (A diáknak a következő év május 20-ig SZJA-bevallást kell benyújtania.)

Járulék: A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló az egészségbiztosítás természetbeni ellátásain – például az orvosi vizsgálaton – túl valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult lesz, tehát akár táppénzre is elmehet. Nyugdíj szempontjából pedig szolgálati időt szerez. A biztosítottság feltétele, hogy a munkáltató a bejelentési kötelezettségének eleget tegyen. A diák munkabéréből levont egyéni járulékok: a 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci és 10% nyugdíjjárulék (összesen 18,5 százalék). 

Hagyományos munkaszerződés esetén az alapbérnek diákok esetében is el kell érnie a minimálbér összegét, ami havibéres foglalkoztatás esetén 101.500, óradíjas foglalkoztatás esetén 584 forint. Munkaviszony esetében ki lehet használni azt a lehetőséget, hogy pályakezdők esetében a munkáltatónak bruttó 100 ezer forintig nem kell megfizetnie a 28,5 százalékos adóterhet 180 biztosítási napig. Emellett egészen 25 éves korig a munkaviszony hosszától függetlenül a munkáltatói adóteher felét szintén elengedi a szabályozás.

Fontos, hogy a foglalkoztatást a munkáltatónak diákmunka esetén is a foglalkoztatás megkezdéséig be kell jelentenie!

A bérjövedelem adója költség elszámolásával viszont nem csökkenthető!

A foglalkoztatás feltétele: írásban megkötött munkaszerződés.

2) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diákok esetében. (Ilyen például a megbízási szerződés.)

Adó: Ha a tanuló megbízási szerződést köt, nem bérjövedelme, hanem önálló tevékenységből származó jövedelme keletkezik. Az adó mértéke ebben az esetben is 16%. A munkabértől eltérően azonban ilyenkor lehetőség van költségelszámolásra, azaz a díjazásnak a költségekkel csökkentett része után kell csak az adót megfizetni. 

A költségelszámolásnak kétféle módja van:

• Tételes költségelszámolás esetén, ha a diáknak van olyan kiadása, amely ezzel a tevékenységével összefüggésben merült fel és rendelkezik a saját nevére kiállított számlával, azt a megbízási díjjal szemben költségként elszámolhatja. 
• Ha nem rendelkezik számlákkal, a jogszabály akkor is lehetővé teszi - igazolás nélkül -10 % elszámolását. Ebben az esetben a bevétel 10 százaléka minősül költségnek és a fennmaradó 90 % lesz a jövedelem, és ez után az összeg után kell az adót megfizetni.

Ha a diák nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséglevonást alkalmazza.

A megbízónak ebben az esetben is igazolást kell adnia a megbízási díj, valamint a levont adóelőleg összegéről, mely alapján a diák majd a bevallást elkészíti.

Járulék: csak akkor kell fizetni, ha a tanuló keresete egy hónapban eléri a minimálbér 30 százalékát (azaz 30.450 Ft-ot havonta, 1015 Ft-ot naponta). Ellenkező esetben nem jön létre biztosítotti jogviszony, azonban egészségügyi szolgáltatásra ebben az esetben is jogosult marad a hallgatói jogviszonya alapján.

A foglalkoztatás feltétele: Polgári törvénykönyv szerinti megbízási szerződés.

3) Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott diákok esetében.

Az egyik leggyakoribb diák foglalkoztatás a turisztikai, illetve mezőgazdasági idénymunka vagy alkalmi munka keretei között történő egyszerűsített foglalkoztatás.
Ebben az esetben a közterheket a munkáltató fizeti: függetlenül a kifizetett bértől, alkalmi munka esetén 100 Ft-ot, idénymunka esetén 500 Ft-ot. A munkabérből a foglalkoztató nem von le adót és járulékot. A diáknak csak akkor kell bevallást készítenie, ha az így szerzett bevétele több mint az úgynevezett legkisebb munkabér, ami ebben az évben napi 4670 forint. 

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében a kötelező alapbérként a minimálbér 85%-t, garantált bérminimum esetén 87%-át kell meghatározni.

A foglalkoztatás feltétele: a Munka törvénykönyve és az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 1. számú melléklete szerinti speciális munkaszerződés.

4) Iskolaszövetkezetek

Nappali tagozatos diákok jelentős számban vállalnak munkát iskolaszövetkezeteken keresztül. Ennek sajátossága, hogy a munkaszerződést az aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkező diák az iskolaszövetkezettel köti meg, a munkáltató és az iskolaszövetkezet pedig polgári jogi szerződést köt. Járulékfizetési kötelezettséget ez a foglalkoztatási mód egyáltalán nem eredményez, és a munkavállalónak is kizárólag a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetnie az iskolaszövetkezeti jövedelme után (ennek előlegét a szövetkezet vonja le, de a diáknak erről bevallást kell benyújtania a következő év május 20-ig). Ilyenkor az iskolaszövetkezeti munkavállalót fogadó munkáltatónak nincsen bejelentési kötelezettsége a foglalkoztatást illetően, ám a munkaidővel kapcsolatos szabályok (munkaidő-beosztás, munkaidő-nyilvántartás) betartása egyértelműen az ő felelőssége.