Mikor jár a pótszabadság?

Munkaviszonya alatt minden munkavállalót az adott naptári évben rendes szabadság illeti meg, ami alap- és pótszabadságból állhat.

A pótszabadság a rendes szabadság körébe tartozik, nem szabad összekeverni a rendkívüli szabadsággal. Pótszabadság járhat a törvényben meghatározott esetekben, de ezen kívül a felek is meghatározhatnak ilyet a munkaszerződésben, vagy a kollektív szerződésben.

Törvény alapján jár a pótszabadság a fiatal munkavállalónak, a gyermekét nevelő szülőnek, a vak munkavállalónak, vagy a veszélyes munkahelyen dolgozónak.

Öt munkanapot kell kiadni a fiatal munkavállalóknak, egészen azzal az évvel bezárólag, amelyben a 18. életévüket betöltik.

A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
-  egy gyermeke után kettő,
-  két gyermeke után négy,
-  kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.


A vak munkavállalóknak öt pótszabadságot kell évente kiadni, és ugyanennyi jár a veszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalóknak is.