Miért kössünk tanulmányi szerződést?
Az 1992. évi Munka Törvénykönyve még rendelkezett tanulmányi munkaidő-kedvezményekről, amelyek tanulmányi szerződés nélkül is megillették a munkavállalót. Ezek a szabályok a 2012. évi Munka Törvénykönyve elfogadásával gyökeresen megváltoztak.
Átmeneti rendelkezések
Az átmenet biztosítása végett a 2012. július 1. előtt megkezdett tanulmányokra azok befejezéséig, de legfeljebb a képzési idő végéig még az 1992. évi Munka Törvénykönyve munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Azaz egy 2012. február 1. napján megkezdett, és még be nem fejezett képzés esetén a munkáltató a korábbi szabályok szerint vizsgánként négy munkanap, a diplomamunka elkészítéséhez tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.
Az új Munka Törvénykönyvében azonban a tanulmányi munkaidő-kedvezmények gyakorlatilag megszűntek.
A törvény csak általános iskolai tanulmányok idejére rendeli el a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli kötelező mentesítést, amely esetre a munkavállalónak a törvény alapján távolléti díj és bérpótlék is jár - amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult. Egyéb tanulmányok esetén a munkavállaló a munkavégzés alól csak akkor mentesül, ha a munkáltatóval kötött megállapodás – tipikusan tanulmányi szerződés – alapján vesz részt képzésen, továbbképzésen, és a távollétről a felek megállapodtak. Ugyanez irányadó a tanulmányi célú távollét díjazására.
A tanulmányi szerződésben a munkáltató arra vállal kötelezettséget, hogy a tanulmányok alatt a munkavállaló számára támogatást nyújt. Az iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzés megkülönböztetése már nem szerepel a törvényben, azaz tanulmányi szerződés bármilyen fajtájú, illetve bármilyen képzettség, végzettség megszerzésére irányulhat, legyen az iskolai rendszerű vagy azon kívüli képzés. Nem lehet azonban tanulmányi szerződést kötni, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmény biztosítására.
A munkáltató által nyújtott támogatás sokféle módon megvalósulhat. lehetséges formái:
a) Amennyiben az oktatás, vagy a vizsgázás munkaidőre esik, a munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Ez esetben a távollét szabadságra jogosító időnek számít.
b) A támogatás része lehet az is, ha a munkáltató ezen távollétek időtartamára a munkavállaló számára díjazást biztosít. Ennek mértéke megegyezhet a munkavállaló távolléti díjával, de lehet attól magasabb vagy akár alacsonyabb is.
c) A tanulmányi szerződésben a felek arról is megállapodhatnak, hogy a munkáltató a vizsgára való felkészüléshez, a diplomamunka elkészítéséhez biztosít-e szabadidőt, és erre a távollétre megilleti-e díjazás a munkavállalót.
Tehát amíg a korábbi szabályok szerint a munkáltató jóval nagyobb körben volt köteles tanulmányi munkaidő-kedvezményt biztosítani, ez a kötelezettség a 2012. július 1-jétől hatályos szabályok alapján a munkáltatót csak az általános iskolai tanulmányok esetén kötelezi. Egyébként a felek a tanulmányi szerződésben állapodhatnak meg a tanulmányok idejére biztosított távollétről, illetve annak díjazásáról, vagy hiányáról.
(forrás: ado.hu)