Mi lesz veled (kis)kata?

Egy ideje már „toplistás” hír, mi lesz a kisadózók tételes adójával. Sokan attól tartanak, megszűnik ez az adózási lehetőség. Milyen alternatívái lehetnek ennek, mire kell a vállalkozóknak felkészülniük?

Nemrégiben a Világgazdaság faggatta erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökét. Parragh László a lapnak adott interjújában azt mondta, az év végéig biztosan nem változik vagy szűnik meg a KATA: ennél több időre van szükség, hogy meghozzák ezt a döntést, illetve megtervezzék, milyen új adókategória helyettesíthetné a mostanit.

Parragh szerint az a probléma a kisadózó vállalkozások tételes adójával, hogy visszaélésre, rejtett foglalkoztatásra használható kiskapuk vannak benne. Az MKIK elnöke néhány beszédes számadattal sem maradt adósa a lapnak: jelenleg 430 ezer katás adóalany van, az esetleges szigorítás pedig 20-30 százalékukat érintheti, ami egyes becslések szerint akár 100 ezer főt is jelenthet.

Persze az, hogy az idén nem szűnik meg ez az adózási mód, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy jövőre sem.

Igaz, a 2023. évre szóló költségvetésben még számolnak a kisadózók tételes adójából származó bevétellel, de 10 milliárd forinttal kevesebbre számítanak ebből, mint 2022. évre.

Valószínűleg a kormány még nem – egyelőre legalábbis nem – tervezi a KATA végleges kivezetését, de várhatóan szűkíteni fogják az adózási mód választására jogosultak körét.

De miért is, mi is az oka a KATA-galibának?

Tudvalevő, a KATA lényege az, hogy az önfoglalkoztatóknak alacsonyabb adóterhet biztosít, és ez (elvileg) jó. Ugyanakkor e lehetőséget sokan úgy használják ki, hogy munkaviszony helyett lesznek kisadózók, ezzel a munkaadó kikerüli a foglalkoztatást terhelő adókat, a kisadózó pedig – vélik a felek – úgy is olcsón megússza, havi 50 ezer forint befizetésével.

Ez azonban korántsem olyan jó buli, mint azt a vállalkozónak álcázott munkavállaló gondolná! Ugyanis, ha valaki csak ezt a minimális adót fizeti be, kellemetlen meglepetés éri, amikor első havi nyugdíja landol a bankszámláján: két kisadózó év számít egy évnyi nyugdíj szolgálati időnek. Vagyis, ha valaki a kezdetek, azaz 2013 óta kisadózó, akkor ezzel 2022-ben mindössze öt év szolgálati időt mondhat magáénak.

Tekintve, hogy a tételes adó összege nem követte az infláció mértékét, ezzel lényegében a nyugdíjuk várható összegét tekintve lehetetlen helyzetbe hozva alanyait, nem kizárt, hogy a jövőben az adófajta havi összegét az inflációhoz vagy a minimálbérhez kötik majd.

Elvileg elképzelhető, hogy a bevételekkel arányosan meghatározott sávokhoz kapcsolódó közterhet állapítanak majd meg.

Ahogyan az is elképzelhető, hogy növelik a KATA eddigi 12 milliós, a 40 százalékos mértékű különadó belépésével kapcsolatos bevételi értékhatárát, akár 18 millió forintra is, ugyanakkor ennek az lehet az ára, hogy az egyéb jogcímekhez kapcsolódó különadó 3 milliós értékhatára is alacsonyabb lehet – derült ki a hivatkozott interjúból.

A döntéshozói cél tehát az, hogy bezáródjanak azok a kiskapuk, amik visszaélésre, rejtett foglalkoztatásra adnak lehetőséget.

Ezt a célt szolgálta az a 2021-től bevezetett szabály is, hogy 3 millió forint fölötti kifizetéseknél (az esetek legtöbbjében) a kifizetőt sújtja egy 40 százalékos többletadó.

A jogalkotói szándék ezzel az volt, hogy elejét vegyék az adózási módhoz sötét árnyékként tapadó, színlelt foglalkoztatásnak, amely nem kevés bevételt vesz el a költségvetéstől, és amúgy a vállalkozónak álcázott alkalmazottnak is hátrányos.

Vegyünk sorra néhány lehetséges forgatókönyvet a jelenlegi szabályok tükrében!

„Problémás” szabályok:

• ha egy kisadózó vállalkozó évente 3 millió forintot meghaladó összeget számlázki egy másik vállalkozásnak, akkor e cégnek 40 százalék különadót kell fizetnie; ha pedig a 3 millió feletti összegben külföldi cég kapja a számlákat, úgy a különadót a kisadózó fizeti; ez azt is jelenti, hogy a megbízó vállalkozóra is felfigyel az adóhatóság, hiszen kisadózóval dolgoztat (aki lehet, hogy igazából alkalmazott?);
• a kisadózó vállalkozó 40 százalék különadót fizet a bevétele 12 millió forintot meghaladórészéből;
• ha a kisadózó vállalkozó a más vállalkozónak évente1 millió forint felett számláz, azt be kell jelentenie az adóhatóságnak (az adatszolgáltatási kötelezettsége miatt mindkét fél érdekes lesz az adóhatóság számára).

A „3 millió forintos problémára” sokan külföldi vállalkozás közbeiktatását látják megoldásnak. Ez esetben a kisadózó marad kisadózó, és az adott megbízót érintően éves szinten 3 millió forintig állítja ki a számlákat. Az e feletti bevételt viszont a külföldi cégnek számlázza ki, amely az ügylet tárgyának függvényében – például közvetített szolgáltatásként – némi felárral továbbszámlázza azt az eredeti megbízónak. Azaz, az eredeti megbízó a külföldi cégnek adja le a „rendelést”, amelyet az megrendel a kisadózótól. A kisadózó továbbra is élvezi az adózási mód előnyeit, magyarországi biztosítása megmarad.

A konstrukció természetesen akkor is működik, ha a 3 millió forint mondjuk, 5-re emelkedik, vagy 2-re csökken.

Ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a közbeiktatott társaság még véletlenül se legyen a kisadózó kapcsolt vállalkozása! (A kapcsolt vállalkozásnak minősülő üzleti partner ugyanis az első forinttól köteles a 40 százalékos különadót megfizetni a kisadózótól befogadott számla után. Ha pedig ez a kapcsolt fél külföldi, a kisadózó bankszámlája bánja a különadót.)

Olyan vállalkozás közbeiktatása sem tanácsos – akár külföldi az, akár belföldi –, amelynek tevékenysége kizárólag abban áll, hogy kisadózók számláit fogadja be és számlázza az azokkal dokumentált ügyleteket tovább.

Itt is érvényes, hogy az adóhatóság vizsgálja az ügyletek valós gazdasági tartalmát, és ha azt látja, hogy az adott szerződés egyetlen célja az adóterhek lefaragása, de az ügylet valós gazdasági tartalommal nem bír, akkor fiktívnek minősíti mind az ügyletet, mind az azt igazoló számlát.

Külföldi „alibi cég” esetében is lebukhat a kisadózó, csak nem olyan gyorsan, mint a belföldi partner mellett.

Ugyanakkor, kisadózó (vagy más adózási módot alkalmazó) vállalkozók szolgáltatásának közvetítése nem tiltott tevékenység sem Magyarországon, sem az Unión belül. Vagyis, ha a közbeiktatott cég nem kapcsolt vállalkozása a kisadózónak, és amúgy díjazás ellenében közreműködik a közvetítésben, azt nem tiltja semmi. Indokolhatja az ügyletet az is (valós gazdasági tartalom!), hogy e társaság a kisadózónál szélesebb kapcsolati hálóval rendelkezik, és akár új ügyfeleket hozhat annak.

A megfelelően – adószakértő és jogász tanácsát kikérve – megválasztott államban alapított vállalkozás néhány előnye:

• áfa-mentesen számlázható a szolgáltatás Magyarországra adóalany partnereknek, összeghatár nélkül; 
• nem merül fel adatszolgáltatási kötelezettség 1 millió forint feletti számlázásnál;
• nem kell számolni a 40 százalékos különadóval, de iparűzési adóval sem;
• nem merül fel a bújtatott foglalkoztatás gyanúja;
• nem kell foglalkozni az Online Számla Rendszerrel.

Mivel nem lesz magyarországi foglalkoztató, illetve egyéni vállalkozás, amely alapján a biztosítási kötelezettsége fennáll, a volt kisadózónak egészségügyi szolgáltatási járulékot (jelenleg havi 8 400 forint) kell fizetnie. Cserébe továbbra is a belföldi egészségügyi ellátást veheti igénybe.

Arról se feledkezzünk meg, hogy az Szja tv. rendelkezései szerint a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség).

Ugyanakkor számos országgal (nem csupán az EU tagállamaival) van hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményünk.

Az előzőekben listázott problémák mindegyikére megoldás lehet, ha a kisadózó e státuszát feladva, külföldön (például Szlovákiában) alapít vállalkozást, és ha a kisadózó vállalkozás kiváltása a cél. Összetettebb, vagy nemzetközi ügyletek bonyolításának szándéka esetében megfontolandó, milyen buktatókkal kell számolni az adott külföldi állam vonatkozó szabályaiban.

„Felejtős” a külföldi cég alapítása akkor, ha a kisadózó

• ügyfelei magyarországi magánszemélyek;
• Magyarországon raktározott áruval is kereskedik;
• a kisadózóként számlázott tevékenysége egy adott földrajzi helyhez kötött, például fodrászként dolgozik a Budapest utca 32. szám alatti szalonban;

(Ez utóbbi kritériumból következően, lényeges, hogy a vállalkozó számlázott tevékenysége olyan jellegű legyen, aminek nem elengedhetetlen feltétele, hogy minden alkalommal személyesen jelen legyen megbízójánál. Ha például a megbízó cég weblapját kezeli, a munkavégzés nem szükségszerűen konkrét földrajzi helyhez kötött, azt elviekben bárhonnan végezhető.)

• saját telephellyel rendelkezik Magyarországon (ilyen lehet például a raktár, fodrászat, étterem, stb., de ne feledkezzünk meg a „telephelyet keletkeztető” körülményekről sem, mint mondjuk, Magyarországon ugyanazon építkezéseken 12 hónapnál tovább folytatott munka vagy a külföldi társaság ügyvezetőjeként a társaság nevében rendszeresen tevékenykedik és köt szerződéseket Magyarországon).