Megoldás vagy újabb probléma – az ázsiós tőkeemelés

Mélyen kell a zsebébe nyúlnia a cégéből kilépő tulajdonosnak, ha az ázsiós tőkeemelést „nem jó” létesítő okiratra alapozták. Ilyenkor a már adózott jövedelem után is meg kell fizetni az adót.

A társaságok tulajdonosai előtt nem ismeretlen az a helyzet, amikor a korábban már leadózott jövedelmükből fedezve kerül sor a cégük tőkéjének emelésére: ez az úgynevezett ázsiós tőkeemelés.
A tőke emelésének e módjáról akkor beszélünk, amikor a tulajdonos vagy tulajdonosok által teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik része pedig tőketartalékba kerül.

A tőkeemelés „papírjainak” akkor lesz jelentősége, ha bármelyik tulajdonos a későbbiekben megválik az üzletrészétől.

Az Szja-törvény vonatkozó előírásai szerint ugyanis a részesedésétől megváló tulajdonos adóköteles jövedelme a részesedés átruházása során megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a részesedés megszerzésére fordított érték és kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.
Az adótörvény fogalmai szerint a részesedés megszerzésére fordított értékének a részesedés átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értékét kell tekinteni (Szja-tv. 67.§.).

Egy példával magyarázva ezt: ha a társaság tulajdonosa a korábban már leadózott jövedelméből vagyoni hozzájárulásként teljesített 4 millió forintból 2 millió a jegyzett tőkébe, míg a fennmaradó 2 millió forint a tőketartalékba kerül, akkor az utóbbi 2 millió forintot nem lehet később a részesedés megszerzésére fordított értékként figyelembe venni, ha erről nincs rendelkezés a létesítő okiratban.

A példánál maradva, ha a tag a későbbiekben 5 millió forintért eladja a korábban megszerzett részesedését, akkor nem az 5 millió forint bevétel és a korábban általa vagyoni hozzájárulásként teljesített összesen 4 millió forint közötti különbözet (azaz 1 millió forint) adóalap után kell megfizetnie az adót: az adó alapja 2 millió forint lesz.
Ugyanis a tőketartalékba helyezett 2 millió forint nem vehető figyelembe a részesedés megszerzésére fordított érték részeként.
Ez attól függetlenül így van, hogy ezt az összeget a tulajdonos már korábban leadózott személyes jövedelméből bocsátotta a társaság rendelkezésére.

Összegezve: csak és kizárólag a létesítő okiratban ténylegesen feltüntetett vagyoni hozzájárulás vehető figyelembe a társaságból kilépő tag adóköteles jövedelmének meghatározásakor.
Ebből következően, figyelniük kell a vállalkozóknak arra, hogy az ázsiós tőkeemelés során a létesítő okiratban szerepeljen minden, a tulajdonosok által adott vagyoni hozzájárulás szerepeljen, akár a jegyzett tőkébe, akár a tőketartalékba helyezték azt.

Persze az ázsiós tőkeemelés lehet „furmányos” megoldás a felszámolási eljárás kikerülésére és végelszámolással történő megszűnésre is. Ezt példázza az alábbi, valóságban is felmerült, a most hatályos szabályoknak megfelelően átdolgozott eset is:
Egy évek óta nem működő társaságot tulajdonosai szeretnének megszüntetni a végelszámolás szabályai szerint. Ennek akadálya az, hogy a korábban az egyik tulajdonostól kapott 900 ezer forint tagi kölcsön kifizetésére nincs pénze a cégnek.
Maga a tagi kölcsön is arra kellett, hogy a bevétellel nem rendelkező cég kifizethesse tartozásait.
Az érintett tag természetesen hajlandó lenne lemondani a kölcsön miatti követeléséről. Ez azonban csak növelné a társaság gondjait, hiszen ennek közterheit is csak újabb tagi kölcsönből tudná megfizetni a Kft. A tulajdonosok azt fontolgatják, hogy ázsiós tőkeemelést hajtanak végre befizetéssel, és abból fizeti vissza a cég tagi kölcsönt. A tőkeemelést természetesen a cégnyilvántartásba is bejegyeztetnék.
Vajon ráleltek a megfelelő megoldásra, megszüntethetik a társaságot végelszámolással?

Lényeges, hogy a jegyzett tőke emelését is megfelelően indokolni kell, és erre a végelszámolás terve nem megfelelő indok. A méltányolható ok erre a vállalkozási tevékenység újbóli folytatása, bővítése lehetne.
Egyebekben az ázsióval történő tőkeemelésnek nincs akadálya. A társasági szerződés módosítása, majd a 900 ezer forint befizetése, a módosított társasági szerződés cégbírósághoz történő benyújtása, majd cégjegyzékbe történő bejegyzése után kerülhet erre sor.

Tekintettel arra, hogy a Kft-nek a tervezett tőkeemelés nélkül nincs pénzzé tehető eszköze, a tulajdonosoknak fontolóra kell venniük azt is, hogy az ázsióval történő tőkeemelés kerül-e többe, vagy az, ha a tag elengedi a tagi kölcsönből származó követelését.
Igaz, a tulajdonos elengedett követelése miatti közterhekre sincs a cégnek tagi kölcsön nélkül fedezete, így a végelszámolás lefolytatására sincs mód. (Ráadásul még az adóhatóság is beleszólhat a dologba, de erről kicsit később lesz szó.)

A végelszámolási eljárás egyik fontos célja ugyanis az, hogy a társaság úgy fejezhesse be a működését, hogy kötelezettségei kifizetése után pozitív (de legalább nulla) összegű vagyona/tőkéje maradjon, melyet a tulajdonosok a társaság törlését követően megkapnak. A végelszámolást tehát nem lehet addig befejezni, amíg a társaságnak olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Ha a társaság vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, akkor jellemzően a végelszámolási eljárás felszámolási eljárásba fordul át. Ez azonban nem „kellemes” megoldás, így a tulajdonosok „B”, sőt „ZS” tervében sem szerepel ez az opció.

Ugyanakkor ezekben az esetekben a végelszámoló csak abban az esetben tudja a társaság tartozásait kifizetni és a társaság törlését követően a fennmaradó vagyont kiadni a tulajdonosoknak, ha előzőleg a tulajdonosok bizonyos követeléseket elengednek, vagy a társaságnak a hitelezőivel szembeni tartozásait átvállalják.

Mit lehet tenni ilyenkor?

Sajnos a tulajdonosok csak olyan lehetőségek közül választhatnak a cég kötelezettségek rendezésére, amely adó-, illetve illetékfizetési kötelezettséggel jár vagy a vállalkozás, vagy a tulajdonosai számára. Például:
• tulajdonosi kölcsön, tagi kölcsön elengedése,
• a megszűnő társaságnak értékesített termék, nyújtott szolgáltatás ki nem fizetett ellenértékének elengedése,
• amennyiben a tulajdonos magánszemély, aki a megszűnő társaság ügyvezetője, elengedheti az őt megillető megbízási díj összegét,
• a tulajdonos átvállalja a megszűnő társaság valamely, még ki nem fizetett hitelét, szállítói tartozását.

Amennyiben a tulajdonos a végelszámolás alatt álló társasággal szemben fennálló követelését elengedi, a cégnek az elengedett kötelezettsége összegét egyéb bevételként kell elszámolnia, ezáltal az adózás előtti eredménye is nő.
A követelést elengedő tulajdonosnak viszont azt kell mérlegelnie, hogy a végelszámolás alatt álló társaság – amellyel szemben a fennálló követelését elengedte – kapcsolt félnek minősül-e, illetve jelentőséggel bír az is, hogy a követelést elengedő tulajdonos magánszemély vagy társaság.
Az elengedő társaságnál például csak akkor kell emiatt a társasági adóalapot növelni, ha kapcsolt féllel szembeni követelést engedett el.
A követelés elengedése miatt a végelszámolás alatt álló társaságnál ugyanakkor akár ajándékozási illetékfizetési kötelezettség is felmerülhet egyes esetekben.

Amennyiben – itt most kapcsoltságtól függetlenül – egy társaság átvállalja a végelszámolás alatt álló társaság tartozásának kifizetését, de nem szeretné ezzel az összeggel megemelni az adózás előtti eredményét, a következő feltételeknek kell együttesen megfelelnie:
• a tartozást átvállaló társaság rendelkezzen a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a tőle átvállalt tartozás/kötelezettség összegét az eredményében bevételként elszámolta,
• mind az adózás előtti eredménye, mind az adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív,
• továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.
E kritériumoknak a kötelezettségeitől ily módon szabaduló, megszűnés előtt álló – és valószínűleg jó ideje veszteséges – társaság bizonyára nem felel meg.
Ráadásul, egyes esetekben a végelszámolás alatt álló társaságnál ajándékozási illeték fizetési kötelezettség is felmerülhet.

Az is megtörténhet, hogy egy tulajdonosi kölcsönt – akár még a végelszámolásról szóló döntést megelőzően, mint az előzőekben bemutatott példában – saját tőkeelemmé alakít át a tulajdonos egy taggyűlési határozat alapján.

Ha a tulajdonosi kölcsönből történő tőkeemelést követően a társaság tulajdonosa rövid időn belül végelszámolást kezdeményez, akkor az adóhatóság az ügyletet akár követelés elengedésként is minősítheti. Ez azt jelenti, hogy a követelés elengedésének szabályai alapján kell eljárni: felmerülhet az adózás előtti eredmény növelésének és adó fizetésének kötelezettsége is (akár mindkét felet érintően), valamint egyes esetekben ajándékozási illetékfizetési kötelezettséggel is számolnia kell a végelszámolás alatt álló társaságnak.

Felmerülhet az ingyenes pénzeszközátadás is, mint megoldás, a végelszámolás előtti tőkerendezésre. Ez azt jelenti, hogy a végelszámolás alatt álló társaság pénzeszközt vesz át ellenszolgáltatás nélkül a tulajdonosától és ebből az összegből fizeti ki a hitelezők felé fennálló tartozását.
Azonban itt is számolni kell az adójogi következményekkel!

Általános, folyamatosan működő cég esetben a saját tőke helyzete rendezhető eszközátadással is. Egy végelszámolás alatt álló társaságnak viszont már nem célszerű eszközt, terméket ingyenesen átadni.

Noha még végelszámolási eljárás során is több megoldási lehetőség kínálkozik a saját tőke rendezésére, az eljárás céljára, sajátosságaira mindenképpen tekintettel kell lenniük a tulajdonosoknak, elkerülve ezzel a felesleges adóterhelést és az adóhatósági szankciókat.