Magánnyugdíjpénztárak: március végéig kell dönteniük a tagoknak
Kevesebb, mint egy hónapja maradt a döntésre annak a nagyjából százezer embernek, aki tavaly megtartotta magánpénztári tagságát. Március 31-ig kell eldönteniük, hogy továbbra is a magánkasszák tagjai maradnak-e, vagy megtakarított pénzüket visszaviszik-e az állami nyugdíjalapba.
Mint ismert, a parlament a múlt év végén úgy döntött, hogy 2010 végén eredetileg csak 14 hónapig az állami nyugdíjrendszerbe átirányítani tervezett munkavállalói nyugdíjjárulék végleg oda kerül, vagyis a magánkasszákba nem érkezik többet nyugdíjjárulék. Ez új helyzetet teremtett, ezért nyitották meg újra az átlépés lehetőségét.
Nehéz dönteni
A várható nyugdíjkifizetéseket érintő jogértelmezési vita miatt nagyon nehéz megmondani, hogyan érdemes dönteni, ráadásul több nyugdíjpénztár jövője is bizonytalan.
A legfontosabb bizonytalanság az, hogy mekkora állami nyugdíj jár majd azoknak, akik kitartanak a pénztáruk mellett. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „a jövőben, a 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a teljes állami nyugdíj jár az általános számítási szabályok szerint.”
Ezzel szemben a gazdasági stabilitásról szóló, tavaly december 30-án kihirdetett törvény idevágó paragrafusa kimondja: aki kasszatag marad március után, az csak a befizetett járulékai alapján járó nyugdíj 75 százalékára számíthat, miközben minden nyugdíjjáruléka az államhoz kerül.
A Stabilitás pénztárszövetség azt javasolja: csak azok a tagok maradjanak, akik bíznak abban, hogy a jelenlegi szabályozás a következő években módosul, és addig is vállalják, hogy finanszírozzák a pénztár működését adományok befizetésével. A kasszák működési kiadásai (méretüktől és működési tartalékaiktól függően) eltérőek, ezért azzal kapcsolatban nem lehet biztosan mondani, hogy az egyes pénztáraknak tagonként mekkora éves adomány kellene az életben maradáshoz.
Megszűnhetnek a kasszák
A nyugdíjpénztárak legfrissebb adatai szerint hiába voltak jók a hozamok, a működési eredmények miatt mínuszban zárták az elmúlt évet. A Világgazdaság összesítése szerint az év végén meglévő, 99 601 tagot számláló tizenhárom nyugdíjpénztár, amely mintegy 226,3 milliárd forintot kezelt, az év végére 5,9 milliárd forintos veszteséget halmozott fel.
A Stabilitás korábban azt is ajánlotta, hogy a tagok fizessenek úgynevezett működési célú adományokat, mondván: bevételek hiányában rövid időn belül a teljes ágazat elérheti a működőképesség határát. A pénztári vezetők szerint éves szinten 3000-3500 forintból is meg lehetne oldani a működést, és erre utal, hogy az ING épp a napokban tette közzé: 2012-ben semmilyen pluszköltsége nem lenne, és 2013-ban is csak évi 4000 forintnyi adomány kellene neki, hogy finanszírozni tudja a működését.
Ha megszűnik a pénztár
Akinek a magánnyugdíjpénztára megszűnik, két dolgot tehet. Vagy másik pénztárat választ a végelszámolási eljárás megindításától számítva 30 napon belül, vagy nem tesz semmit, és akkor a megtakarítása automatikusan visszakerül a tisztán állami nyugdíjrendszerbe, ő pedig biztosan teljes értékű állami nyugdíjat kap majd.
A megszűnés és koncentráció már megkezdődött: a Quaestor nyugdíjpénztára a végelszámolási eljárás vége felé jár, a Honvéd pénztárnál is megkezdődött már a folyamat és az Erste kasszája is jelezte, hogy nyáron befejezik a működést, a Generali nyugdíjpénztára pedig beolvadt a Dimenzióba. Több kassza (például az OTP) esetén azért nem lehet biztosra mondani a jövőt, mert olyan peres eljárások indultak ellenük, ami alatt nem lehet megindítani a végelszámolást. Most még 12 kassza van, ahol sem beolvadással sem végelszámolással nem kezdődött el a végjáték (Aegon, Allianz, Aranykor, AXA, Budapest, Dimenzió, Életút, ING, MKB, OTP, Pannónia, Vasutas)
Mit tegyen, aki visszalépne?
Másképp zajlik a visszalépés, mint egy évvel ezelőtt. Aki tavaly nem nyilatkozott maradási szándékáról, az automatikusan visszakerült az állami nyugdíjpillérbe.
Idén pont fordítva van: annak kell szólnia, aki visszalépne, és aki marad, annak semmit nem kell tennie. A visszalépést a saját magánnyugdíjpénztárban kell jelezni egy formanyomtatvány kitöltésével március 31-éig.
A pénztártagság május 31-én szűnik meg, a reálhozam elszámolása is az akkori állapot alapján történik. Arról, hogy milyen formában kéri a reálhozam kifizetését a visszalépő tag, szintén május 31-éig kell nyilatkozni a nyugdíjpénztár felé.
Az egykori tag magánpénztári egyéni számláján lévő megtakarítását 1 ezrelékes kilépési díj is terheli. Miután ezt - és ha kérte, a reálhozamot is - levonták, akkor kerül a visszalépő tag vagyona a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz, valamikor június közepén.
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok