Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai

Számos, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Szt.) meghatározott értékhatár jelentősen emelkedik jövőre. A beszámolóformák közötti választáshoz és a könyvvizsgálati kötelezettséghez kapcsolódó mutatók is változnak 2025-től.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvényben előírt módosítások érintik a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvényt és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt is. Utóbbiban a legfontosabb a könyvvizsgálati és beszámolási kötelezettségeket [153.§ (3) bekezdése a) pontja] érintő változás.

Ennek hátterében a 2023/2775 (EU) bizottsági rendelet áll, amely a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó értékhatárokat megemelte: a számviteli törvény jövőre életbe lépő módosítása e rendeletnek megfelelően, a megemelt értékhatároknak a hazai szabályozásba történő átültetését szolgálja. A vonatkozó uniós előírásokkal összhangban az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés készítésének kötelezettségét előíró értékhatárok megemelésére volt szükség.

Ennek megfelelően, első ízben a 2025. január 1-jével induló üzleti évet érintően

• a könyvvizsgálói kötelezettség nettó árbevételi értékhatára 300 millió forintról 600 millió forintra emelkedik,
• az egyszerűsített éves beszámoló mérlegfőösszeg értékhatára 1.200 millió forintról 2.000 millió forintra, a nettó árbevétel értékhatára 2.400 millió forintról 4.000 millió forintra emelkedik,
• a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség esetében a mérlegfőösszeg értékhatára 6.000 millió forintról 10.000 millió forintra, a nettó árbevétel pedig 12.000 millió forintról 20.000 millió forintra emelkedik,
• a közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása esetén – ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is – harmadik fél is kezdeményezheti a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást.

Ahhoz, hogy a társaság mentesüljön a könyvvizsgálati kötelezettség alól, a háromból két feltételt változatlanul együttesen kell teljesítenie.

A megemelt értékhatár 2025. január 1-jén lép hatályba, ezért azt csak a 2025-ben kezdődő üzleti évre lehet majd alkalmazni.

Lényeges, hogy a számviteli törvény nem változott abban, hogy kik nem élhetnek a könyvvizsgálat alóli mentességgel, akkor sem, ha egyébként az ahhoz kapcsolt feltételeket teljesítik. Nem veheti tehát igénybe a mentességet (azaz kötelező számára a könyvvizsgálat):

a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,

b) a takarékszövetkezet,

c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,

e) az a vállalkozó, amelyik a számviteli törvény 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól,

f) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.

A 2024. december 31-ig még hatályos előírások alapján, eddig mintegy ötvenezer cég volt kötelezett könyvvizsgálatra, az új értékhatároknak köszönhetően ennek a harmada várhatóan kiesik a kötelezettek köréből.

A „kiesőknek” érdemes fontolóra venniük azt is, hogy a könyvvizsgálatnak vannak olyan előnyei is, amelyek miatt megéri továbbra is igénybe venniük azt.

A könyvvizsgálat ugyanis nemcsak egy formális eljárás, amelynek célja a számviteli törvényben előírtak betartásának ellenőrzése, hanem egy olyan szakmai szolgáltatás is, amely segíthet a vállalkozásoknak a pénzügyi eredményük növelésében, a vállalkozással járó kockázatok csökkentésében, de a hitelképességük növelésében is.

Hiszen a könyvvizsgáló szerepe nem korlátozódik pusztán a számviteli rendszer és adatainak ellenőrzésére, de hasznos tanácsokat is adhat a vállalkozás vezetésének, segítve a céget abban, hogy

• a pénzügyi beszámolóik külső érdekeltek számára is átláthatóbbak, más vállalkozások adataival könnyebben összehasonlíthatóbbak legyenek: ezáltal is nőhet mind a befektetők, a hitelezők, mind a beszállítók, és az ügyfelek társaság iránti bizalma;
• a vállalkozás belső kontrollrendszere hatékonyabban működjék, így megelőzhetővé válnak a csalások, hibák és az emiatti veszteségek, de elősegítheti a társaság erőforrásainak gazdaságosabb felhasználását is;
• a számviteli politika, a szabályzatok mind a vonatkozó jogszabályoknak, mind a cég tevékenységéből, körülményeiből eredően követett gyakorlatnak megfeleljenek: ezzel elkerülheti a vállalkozás a bírságokat, jogi vitákat;
• a pénzügyi tervezés és elemzés minőségének emelésével a társaság döntéshozói gyorsabban és könnyebben ismerik fel a jövőbeli lehetőségeket és kihívásokat, megalapozottabb döntéseket hozhatnak stratégiai kérdésekben.

Sok könyvvizsgáló rendelkezik adótanácsadói, adószakértői képesítéssel is. Ezért további hozadéka lehet az önként is igénybe vett könyvvizsgálatnak, hogy a társaságot érintő kedvezményekre, jogszerű megtakarítási lehetőségekre a szakember felhívja a vezetőség figyelmét, ezzel az adóforintjait sem adja ki a cég „feleslegesen”.

A könyvvizsgálat tehát nemcsak egy kötelezettség, hanem egyben lehetőség is a vállalkozások számára, hogy javítsák a pénzügyi teljesítményüket, növeljék a versenyképességüket, és biztosítsák a cég fenntartható növekedését.

Beépült a számviteli törvénybe a cégbírósági hatáskör kiterjesztését jelentő rendelkezés is: harmadik fél kezdeményezheti a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárást, ha a cég nem tett eleget bármely, a számviteli törvény által előírt közzétételi vagy letétbe helyezési kötelezettségének, ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is.

Fontos, hogy ennek már nem feltétele az, hogy a közzététel vagy a letétbe helyezés elmaradása harmadik fél jogos érdekeit sértse. Ez az előírás már idén – 2024. november 29-vel – hatályba lépett. [154.§ (11) bekezdése]

A jogalkotó változtatott az egyszerűsített éves beszámoló választására jogosító értékhatáron is, január 1-jétől a vállalkozók akkor élhetnek e lehetőséggel, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 2000 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel a 4000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

(Az a) és b) pontok szerinti értékek korábban 1200 és 2400 millió forintban maximáltak voltak.)

Módosultak továbbá a számviteli törvénynek a konszolidált beszámoló készítésének kötelezettsége alóli mentesüléshez előírt értékhatárok is. Ezentúl az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot (eddig a 6 000 millió forintot),

b) az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot (eddig a 12 000 millió forintot),

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

[9.§; 117.§]

Az előzőekben említett értékhatárok az önköltségszámítást is érintik: erről cikkem folytatásában lesz majd szó.