Kockázatot jelent Ön a saját cége számára?

2019-ben ugyanis az adóhatóság kiemelt figyelmére számíthatnak a nemrégiben tulajdonos- vagy vezetőváltáson átesett cégek. (Vajon mi elől „menekülnek” a menedzsment korábbi tagjai?)
Bizonyára csekély vigasz az érintett kör számára, hogy a webáruházakat működtető vállalkozások, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedők és – immár tradicionális jelleggel - az építőipari vállalkozások is várhatják a revizorok érkezését.

Számíthatnak a nem várt „vendégekre” a szállodák vagy szálláshely-szolgáltatók, a személyszállítók, de az Airbnb-n vagy más hasonló portálokon szállást kínálók is.

Bár az adóhatóság eddig is közzétette honlapján az adott évre vonatkozó ellenőrzési irányelveit, de az idei ellenőrzésekben az lesz az újdonság, hogy meghatározó elemük lesz az ellenőrzöttek kockázatelemzésen alapuló, differenciált kiválasztása.

Az adóhatóság persze a korábbiakban is végzett kockázatelemzést a „nem árt a körmükre koppintani” típusú és alapos ellenőrzésre érett ügyfelei kiszűrésére, de most már számottevően több adat segíti ebben.

Így az elemzések támaszkodhatnak az áruforgalom átláthatóságát segítő EKAER-en, valamint a tavaly nyáron bevezetett Online Számla rendszeren keresztül érkezett adatokra is.

Lényeges, hogy az együttműködő, jogkövető magatartást tanúsító adózókat még revíziói során is sokkal inkább támogatni szeretné, mintsem bírságot bírságra halmozva „fenyíteni” őket.
A NAV deklarált célja ugyanis, hogy ha hiányosságot találnának egy egyébként jogkövető vállalkozásnál, akkor szankciók helyett inkább segítsék a hibák javítását.

Ugyanakkor a „zéró tolerancia” elvével szembesülnek majd azok a piaci szereplők, amelyek a szabályokat szándékosan és súlyosan sértik meg: az adóoptimalizálás fogalmát sajátosan értelmező cégeken az adóhiány (és szankciói) minden egyes forintját behajtja majd az adóhatóság.
Az adóellenőrzést a „kishalak” sem ússzák meg, a kisebb társaságok rosszul teszik, ha abban bíznak, a NAV-ot jobban érdeklik a nagy, tetemes árbevételt elérő cégek, ahol az esetleges adóhiány is szép, kerek összeg lehet.

Az adóhatóság az idén mindenre és mindenkire kíváncsi lesz, olyannyira, hogy a transzferár ellenőrzések célpontjai is lehetnek kisebb cégek, ráadásul a megszokottnál részletesebb vizsgálatokra számíthatnak e tárgyban is.

A transzferárakban érintett társaságoknak célszerű már a társasági adóbevallás kitöltésekor is gondolniuk az adóhatósági vizsgálat lehetőségére.

Az elmúlt években egyébként a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzéseknél is inkább tartalmi kérdésekkel foglalkoznak a revizorok, míg korábban a mulasztási bírság kivetésére összpontosítottak.

A vonatkozó ellenőrzések tapasztalatai szerint jellemző hiányosság – többek között -, hogy az adózók nem jelölik meg pontosan a transzferár-elemzéshez felhasznált adatbázist vagy annak verziószámát, így nem teljesül a transzferár dokumentációs rendeletben előírt visszakövethetőségi kritérium.

Bizonyára nem meglepő, hogy a legnagyobb adóteljesítményű adózók idén is a NAV fókuszában lesznek, főként azok, akik újonnan kerültek ebbe a tisztes körbe.
Az adóhatóság változatlanul rajta tartja a szemét a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégeken is: az adóelkerülésre használt „foglalkoztató” láncolatok felszámolása a cél.

A munkavállalókkal kapcsolatos papírmunkára is figyelniük kell a vállalkozásoknak, mert az adóhatóság lecsap akkor is, ha a bejelentett dolgozók és a bevallások közti eltéréseket, ellentmondásokat fedez fel.

Az alkalmazottaik bejelentéséről elfeledkezőknek nem árt tudniuk, hogy az ilyesfajta ügyek nem csupán a vétkes cég és az azt leleplező revizorok - adott esetben tetemes bírsággal megváltott - közös titka marad, hanem közhírré is tétetik. Szó szerint.

A NAV a honlapján – 2018. január 1-jétől - folyamatosan nyilvánosságra hozza a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók nevét, székhelyét, adószámát (adószámmal nem rendelkező természetes személy foglalkoztató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét), amennyiben esetükben végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek.

Az említett adatok mellett az állami adó- és vámhatóság a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét és végrehajthatóvá válásának napját is nyilvánosságra hozza.

Amennyiben az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor.

Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - és döntse el ki-ki, hogy ez sok, vagy kevés idő - a közzétételtől számított két év elteltével törli. (Feltéve persze, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el.)

Egyébként az adóhatóság a „visszaesők” adatait is közzé teszi, ráadásul egy külön listán. E kétes dicsőség azoknak jár, akik már szerepelnek/szerepeltek a fentebb említett, a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.

Ennek kiemelt jelentősége van a költségvetési támogatások igénylése kapcsán is, így a támogatási igények elbírálói is figyelik e listákat.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 82. § (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése értelmében kizárólag az tartozik a nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezők közzé, akit a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül
- ismételten,
- a korábbival azonos és
- ugyanazon telephelyen elkövetett jogsértés miatt
sújtott bírsággal az adóhatóság, illetve a bíróság.
Az ismételt mulasztást úgy kell érteni, hogy a közzétett és az előzményi mulasztás (ami egyébként lehet, hogy már nem szerepel az első listán) jogerőssé és végrehajthatóvá válása egymáshoz képest két éven belül van.
A fenti listák - a napokban frissített adatokkal -, és a vonatkozó tájékoztató letölthető innen:
https://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/benemjelentett/be_nem_jelentett.html

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy évtizedek óta küzd az adóhatóság a számlagyárak ellen is, az ezek mögött álló magánszemélyek felkutatására is törekedve.
Ez 2019-ben is folytatódik – és ne legyenek kétségeik az ebben érintetteknek – egyre gyorsabb, hatékonyabb munkát végez a NAV e téren is.

A jövedéki termékeket forgalmazók sem maradnak ki a képből, az e cikkek feketepiaca ellen is hatékonyabban lép fel idén az adóhatóság, de az áfa-csalással kombinált zöldség- és gyümölcs-kereskedelmi ügyletek szereplői sem alhatnak nyugodtan.

A társasági adóhoz kapcsolódó adókedvezmények jogszerűségét is szigorúan ellenőrizni fogják.
A jogkövetési vizsgálatok kapcsán elsősorban támogató eljárásokra számíthatnak az adózók, főleg a turizmusfejlesztési hozzájárulás alanyainál, de e körbe tartoznak a nemzetközi, automatikus információcsere révén beérkezett adatok alapján nem megfelelő mértékű adót fizető, vagy egyáltalán nem adózó adóalanyok, az egyéni vállalkozók, akiknek máshol van bejelentett, 36 órás munkaviszonyuk, valamint a foglalkoztatók. Ez utóbbiaknál az alkalmazottak bejelentésére és az ehhez kapcsolódó bevallásokra koncentrálva zajlanak majd a vizsgálatok.

Azoknak a cégvezetőknek, akik – mondjuk fentiek alapján, vagy akár az adóhatóság idei ellenőrzési terveit tanulmányozva - úgy érzik, tevékenységi körük miatt az adóhatóság beható érdeklődésére számíthatnak, érdemes mielőbb belső ellenőrzést (adó, számvitel) végezniük, vagy végeztetniük.
A szükség esetén, időben intézett önellenőrzéssel jelentős adóbírság és késedelmi pótlék kerülhető el, figyelembe véve azt is, hogy az adóhatóság idén segíti is „a jogkövető és együttműködő adózókat.”

Az, hogy egy belső ellenőrzés során mire érdemes fókuszálni- főként a tulajdonos-, illetve vezetőváltáson átesett társaságoknál-, illetve miként célszerű felépíteni az ellenőrzési tervet, figyelve a munkát könnyítő számvitel-szervezési lehetőségekre is, már egy másik cikkem témája lesz.