Így változik a táppénzszámítás
Júliustól alapvetően megváltozik a táppénz számítása. Minden olyan jövedelmet figyelembe vesznek, amely után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.
A jövedelemadatokat ezentúl nem a foglalkoztatóknak kell megadniuk, hanem az adóhivatal küldi meg az OEP-nek.
Az ellátás összege főszabály szerint a jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számított 180 napi jövedelem lesz. Amennyiben valakinek nincs ennyi jogviszonya, akkor a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző 180 napi jövedelem képezi az ellátási alapot. Akik az adott fél éven belül váltottak munkahelyet, azoknál csak az aktuális kereset számít a táppénz kiszámításánál.
Aki pedig még fél év munkaviszonyt sem tud felmutatni, annál a minimálbérhez igazítják a táppénzt.
2015. január 1-jétől a mostanihoz képest más időszak alapján számolják majd a táppénz alapját. A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani. A részletes szabályokat kormányrendeletben állapítják meg. Emellett július 1-jétől, hétfőtől - függetlenül attól, hogy mióta dolgozik valaki egy munkahelyen - a táppénz összegének meghatározásánál csak az aktuális állásban megszerzett jövedelem számít majd.
További változás, hogy már a gyermek ápolására is kérhető lesz betegállomány.
Eddig, ha a gyermek kórházban volt, és a szülő is vele ment, akkor számára nem lehetett megállapítani az adott időszakra gyermekápolási táppénzt. A júliusban életbe lépő jogszabályok értelmében azonban ez már megtehető.
Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok
A kormányrendelet 2013. július 15-i hatályba lépéssel rendelkezik az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén alkalmazandó eljárásról.
Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyoknál, a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napokat abban a jogviszonyban kell figyelembe venni, amelyik előbb kezdődött.
Ha a megszűnt jogviszonyok egy időben kezdődtek, akkor biztosításban töltött napokat annál a biztosítási jogviszonynál kell figyelembe venni, amelyikben magasabb a jövedelem, azonos jövedelem esetén a biztosított választása szerint.
Baleseti táppénz
A módosítás szabályozza az ügyintézési határidő kezdetét arra az esetre, ha a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem azért nem bírálható el, mert a baleset üzemiségére vonatkozóan még nem született döntés.
2013. július 15-i nappal lép hatályba az a szabály, hogy ez esetben a kérelem elbírálására vonatkozó ügyintézési határidő kezdő napja a baleset üzemiségét megállapító határozat jogerőre emelkedését követő nap.
A kormányrendelet kiegészült a baleset meghatározásával: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz.
A
módosítások a 2013/116.számú Magyar Közlönyben jelentek meg.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 2013. évi CXXVII. törvény Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
- 254/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok