A helyesbítő és sztornó számlák titkai (1.)

A kibocsátott számlák helyesbítése, esetleg sztornózása, ha nem is mindennapi, de megszokott feladat a vállalkozások gyakorlatában. Mégis sok-sok kérdést felvetnek. Az alábbiakban – és e cikk folytatásában – ezekre keresünk válaszokat.

Az áfatörvény idekapcsolódó paragrafusainak citálása helyett – később sor kerül majd arra is –, ráhangolódásként gondolkodjunk el néhány gyakorlati eseten!

Egy gazdasági társaság szabályosan kiállított számlájához egy későbbi időpontban helyesbítő számla kiállítása vált szükségessé. A fejtörést az okozza a cég pénzügyeseinek, hogy miként kell feltüntetni a fizetési határidőt a helyesbítő számlán, ha az eredeti számla fizetési határideje megelőzi a helyesbítő számla keltét? Mi a teendő akkor, ha a helyesbítő számla az eredeti összeget csökkenti (jóváíró számla), illetve ha az eredeti összeget növeli?

A számlát – az áfatörvény fogalmai szerinti – számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával helyesbítheti a társaság. E dokumentum kiállítása nemcsak azokban az esetekben jelenti a megoldást, ha az adó alapját, összegét érintő helyesbítésre van szükség, hanem alkalmas a számlán feltüntetett bármely egyéb adat javítására is, így – ha az szükséges – akár a fizetési határidő módosítására is.

Ugyanakkor nem feltétlenül van arra szükség, hogy a módosító számla tartalmazzon (önálló) fizetési határidőt. Ha a módosítás természete az ellenérték fizetésének esedékességét nem érinti, akkor erre nincs szükség. Így jóváíró számla esetén, ha az ellenérték csökken, de a szerződés szerinti fizetési határidő nem változik, a helyesbítő számlán nem kell fizetési határidőt szerepeltetni, de akár az eredeti határidő is feltüntethető.

Abban az esetben viszont, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekszik, elképzelhető, hogy a felek új fizetési határidőben is megállapodnak, így értelemszerűen az a bizonylaton feltüntethető. Hozzá kell tennünk, hogy az áfatörvény alapján, önmagában a fizetési határidő feltüntetése valójában nem kötelező kelléke az (alap)számlának sem.

Amint túlestünk a helyesbítő számla kiállításán, máris törhetjük a fejünket azon, hogyan is kerüljön az be az áfa-bevallásba. Egyáltalán, be kell kerülnie annak a bevallásba, ha a társaság azt a megoldást választja, hogy sztornózza a korábban kiállított számláját, és helyette újat bocsát ki? Mely adó-elszámolási időszakot érint az adott, helyesbített számla, ha bejövő számláról van szó?

Tegyük fel, hogy a vállalkozás – a számviteli zárás kapcsán végzett egyeztetések, ellenőrzések kapcsán – az alábbi helyesbített számlák között szeretne számviteli (és adózási) rendet tenni:

1. A vevőnek helyesbítő számlát állítottak ki 2024. november 25-én, illetve egy másik megrendelőjüknek ugyanezzel a dátummal, a helyesbítő számla helyett, az eredetit sztornózták és új számlát bocsátottak ki.
2. A vevőnek a helyesbítő számlát 2024. november 05-én állították ki, de a helyesbítés ez esetben is azt jelenti, hogy az eredeti számlát sztornózták és új bizonylatot állítottak ki, a már helyes adatokkal.
3. A szállítótól befogadott helyesbítő számla kelte 2024. november 25-e.
4. A szállító az eredeti számla hibáját úgy javította, hogy a bizonylatot sztornózta és új számlát állított ki, 2024. november 05-i keltezéssel.

A kibocsátott számla módosítását számos ok indokolhatja. Módosításra van szükség valamely utólag bekövetkezett körülmény miatt, amelynek következtében a számlán feltüntetett adóalap, adó összege utólag módosul, valamint a számla valamely kötelező adatának hibája.

A módosítás járhat az adóalap, illetve adó összegének módosulásával, de történhet ezen értékek szükséges változtatás nélkül, egyéb adatot érintő módosítással is. Ha a számlakorrekció egy korábban már bevallott ügylet adóalapját, adóját érinti, úgy a fizetendő, illetve a levonható adó elszámolását alapvetően az határozza meg, hogy

·        az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap, vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken vagy nő, illetve

·        az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken vagy nő.

Az áfatörvény 153/B. § (1) bekezdése esetén, abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap, vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet – ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban, abban az adó-megállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll.

Továbbá, az áfatörvény 153/C. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adó-megállapítási időszakban köteles a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben

·        a különbözet alapjául szolgáló számlát (és a 127. § (1) bekezdésében említett okiratokat) módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint

·        a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja, feltéve, hogy

·        az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan bizonylaton (a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton) alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki.

Figyelembe kell venni az áfatörvény 153/C. § (2) bekezdésében előírtakat is: ha a levonható adó összegét meghatározó tényezőkben bekövetkező utólagos változás eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege nő, az adóalany – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – a különbözetet legkorábban, abban az adó-megállapítási időszakban jogosult a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított levonható előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a különbözet alapjául szolgáló számlát (a 127. § (1) bekezdésében említett okiratot) módosító okirat a személyes rendelkezésére áll.

Fentieket összegezve, az előzőekben felsorolt esetekben a társaságnak az alábbiak szerint kell eljárnia.

1. Ha a társaság novemberben, az áfa-bevallása benyújtása után veszi észre, hogy egy októberben teljesített ügyletéről kiállított számla hibás, akkor függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, ha

·        a fizetendő adó nő, önellenőrzést kell végeznie;

·        a fizetendő adó csökken, abban az időszakban kell a fizetendő adó csökkenését elszámolnia, amelyben az érvénytelenítő vagy módosító bizonylatot a számlabefogadó rendelkezésére bocsátja.

1. Ha a cég novemberben, de még az áfa-bevallása benyújtását megelőzően fedezi fel, hogy  egy októberben teljesített ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, akkor függetlenül attól, hogy a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, illetve attól is, hogy a fizetendő adó nő vagy csökken, a korrekciót az októberi időszakról novemberben benyújtandó bevallásban veheti figyelembe, hiszen ebben az esetben még nem beszélhetünk benyújtott bevallásról, amelyet korrigálni kell.
2. Ha a vállalkozó novemberben észleli, hogy egy részére októberben teljesített ügyletről kibocsátott számla módosításra szorul, akkor függetlenül attól, hogy a szállító a számlakorrekciót módosítás vagy érvénytelenítés és új számla kibocsátása formájában végzi el, ha

·        a fizetendő adó nő, és ezáltal a levonható adó is nő, akkor a számlabefogadó legkorábban, abban az időszakban jogosult a korrekciót elvégezni, amelyben személyes rendelkezésére áll az érvénytelenítő vagy módosító okirat;

·        a fizetendő adó csökken, és ezáltal a levonható adó is csökken, akkor a számlabefogadó adóalany abban az időszakban köteles a korrekciót elvégezni, amelyben az érvénytelenítő vagy módosító okirat a személyes rendelkezésére áll, azonban nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.

Ha a számla olyan időpontban érkezik a számlabefogadóhoz, amikor a keltét követő hó 15. napját magában foglaló adó-megállapítási időszakra vonatkozóan a bevallást az adózó már beadta, önellenőrzéssel kell rendeznie a levonható adó utólagos csökkenéséből eredő eltérést.

Ha a korrekciós bizonylat előbb érkezik, mint hogy a számlabefogadó az adott ügyletet illetően élt volna a levonási jogával, úgy a bevallásában értelemszerűen nem a levonható adót kell javítania, hanem eleve a korrekciónak megfelelő mértékű levonható adót kell szerepeltetnie.

Az áfatörvény szerinti alanyi adómentesség választásához kapcsolódó értékhatár visszamenőleges módosítása miatt, az érintett vállalkozások többségénél nem csupán a számlák, de a már benyújtott bevallások helyesbítésére is szükség van. Cikkem folytatásában erről, és a könyvviteli következményekről lesz szó.