Havannai emberünk - egy ügyvezető, több cég, adózási következmények

A kapcsolt vállalkozás fogalmát az Art. 178.§. (17) bekezdésében találjuk, és lényegében azonos tartalommal a Tao.-tv. 4.§. (23) bekezdésében is olvashatunk erről. A kapcsolt vagy nem kapcsolt vállalkozói viszony kérdése eddig is a könyvelők egyik rémálma volt. Most már az eddig ismert jogcímek mellett egy teljesen hétköznapi eset is e körbe tartozik: az, ha több társaságnak azonos személy az ügyvezetője.

A törvényváltozással érintett ügyvezetők könnyen olyasfajta „konspiráció” főszereplőivé válhatnak, mint Graham Green jámbor porszívóügynöke, aki – egy egyébként szokványos, hétköznapon – nem várt helyzetben találja magát: beszervezték az angol Titkos Szolgálathoz. Szándéka és tettei ellenére barátai ellenségeivé, míg ellenségei barátaivá lesznek.

Január 1-jén a több cég bizalmát is élvező ügyvezetők nem csupán némi „pezsgős” fejfájásra, és „macskajajra” ébredhettek, hanem arra is, hogy ők most már vállalkozások, ráadásul nem is akármilyenek, hiszen kapcsolt viszonyban állnak a vezetésük alatt álló társaságokkal.

Ugyanis kapcsolt vállalkozói jogviszonyban áll

·    az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Miről is van szó? Nézzük meg egy példán keresztül!

Tegyük fel, hogy a Torkos Borz Cukrászda Kft és a Pákosztos Macska Salátabár Kft ügyvezetője dr. Édes Elemér, aki megbízási jogviszony keretében látja el feladatait, tulajdonrésze nincs a cégek egyikében sem, de önálló képviseleti joggal rendelkezik. A két kft tulajdonosai nem állnak rokonságban egymással, és tulajdonrészük sincs a másik társaságban. Viszont a cukrászda rendszeresen értékesít -természetesen szigorúan diétás - süteményeket a Salátabárnak.

2015. január 1-jétől e két társaság már kapcsolt viszonyban áll egymással. Ennek oka nem más, mint dr. Édes Elemér. Ugyanis abban az esetben, ha két társaságban azonos az ügyvezető, és mindkettőben önálló képviseleti joga van, akkor döntő befolyása van az általa képviselt vállalkozások üzleti és pénzügyi politikájára. A közös ügyvezetőnek pedig komoly adózási következményei lehetnek, és itt nem csupán – az egyébként a könyvelőknek sok fejfájást okozó - transzferár-szabályzatokra gondolok.

A varázsszó: „evás cég”.

Tegyük fel, hogy a Torkos Borz Cukrászda Kft az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Korábban – 2015. évet megelőzően is - érvényes volt az a szabály, hogy ha egy evás társaság olyan társaságnak számláz, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban van, akkor erre a bevételére dupla evát kell fizetnie. Az Eva-tv. 5.§. (2) bekezdése a) pontja értelmében ugyanis növeli az adóalapot az az adóévben megszerzett bevétel, amelynek fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az eva-adóalany vállalkozás kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ebből következően az érintett bevétel kétszeresen jelenik meg az eva alapjában: egyszer „simán”, és még egyszer, a fentebb idézett paragrafus miatt. (Ez 100 ezer forintonként 37 ezer forint eva-többletet jelent az érintetteknek.)

Ha a két – és immár akár a közös ügyvezető személye miatt is kapcsoltnak minősülő – cég között nem rendszeres az üzleti kapcsolat, akkor egérutat jelenthet egy harmadik és a felekkel nem kapcsolt viszonyban álló vállalkozás közbeiktatása, mint az ügyletet közvetítő vállalkozás.

Abban az esetben azonban, ha az érintettek rendszeresen nyújtanak, illetve vesznek igénybe egymástól szolgáltatást, akkor a közvetítő igénybevétele már adójogilag aggályos lehet, adóellenőrzéskor „kilóghat a lóláb”: az adóhatóság az Art. 2.§. (1) bekezdésére hivatkozva csaphat le az ügyeskedőkre.

A rendeltetésszerű joggyakorlás elve érvényesül, azaz jogszerűtlennek minősül az a szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

Adott esetben tehát nagyon sokba kerülhet a példabeli társaságoknak az, hogy mindketten ragaszkodnak dr. Édes Elemér személyéhez...

Vagy mégsem?

Tegyük fel, hogy a Torkos Borz Cukrászda Kft visszatér a társasági adózás szabályaira, és kutatás-fejlesztésbe kezd. Ez sikerrel jár, és kidolgoznak egy olyan eljárást, amellyel termékeik cukor – és zsírtartalma számottevően alacsonyabb lesz a „hagyományosnál”, de élvezeti értékük változatlan marad. Az eljárás teljesen új a piacon, és – mivel érdekeit szolgálja – a Pákosztos Macska Salátabár Kft hozzájárul a kutatás-fejlesztés költségeihez. Erre a cukrászdának szüksége is volt, mivel jó sokba került a fejlesztés.

Ekkor dr. Édes Elemér nagyon hasznosnak bizonyul az általa vezetett cégek számára– azon túl, hogy élelmiszer-vegyészként oroszlánrésze volt a fejlesztés sikerében, ráadásul ügyvezetőként is kiváló - , mivel miatta minősül a két cég kapcsoltnak. Ha az előző példában ez gondot jelentett, mitől vált most mondhatni, kivételes szerencsévé?

Attól, hogy a társasági adó alapját mindkét fél csökkentheti a kutatás-fejlesztés költségeivel, azaz a Pákosztos Macska Salátabár Kft is, annak ellenére, hogy a tevékenységet Torkos Borzék végezték. 2014 januárjáról ugyanis nem csak az a társaság csökkentheti adóalapját, amely saját tevékenységi körében foglalkozott kutatás-fejlesztéssel, hanem - a törvényi feltételek megléte (mint például az előírt nyilatkozatok) mellett – annak kapcsolt vállalkozása is.

Ez utóbbi a K+F közvetlen költségei közül azt a részt veheti figyelembe, amelyet a másik fél – vonatkozó nyilatkozata szerint- nem érvényesített a saját adóalapjával szemben. Feltétel továbbá az, hogy a fejlesztés – mint jelen esetben - a vállalkozások bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódik Így például, ha a Torkos Borz Cukrászda Kft a Duci Díva Divatáru Kereskedelmi Kft-vel állna kapcsolt viszonyban, ez utóbbi nem élvezhetné a szóban forgó K+F előnyeit – a társasági adóalap kapcsán legalábbis - akkor sem, ha a szükséges pénzügyi fedezet egy részét ő adta volna, hiszen az nem kötődik a bevételszerző tevékenységéhez. (Az említett kedvezmény iránt behatóbban érdeklődőknek javasolt a Tao.-tv. 7.§. (1) bekezdése w) pontjának és (21) bekezdésének, valamint a 3. számú melléklet A/15. pontjának gondos tanulmányozása.)

Bejelentési kötelezettség

Az idén életbe lépő változásnak köszönhetően tehát az eddiginél szélesebb kört érintenek a transzferárakra vonatkozó adminisztrációs kötelezettségek (és persze ellenőrzések) is. Egyebekben nem változott az a szabály, hogy azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak az adatait kell megadni, akikkel valóban üzleti kapcsolatban állunk, vagyis jelenleg is folyamatban vannak tényleges tranzakciók. Ha éppen nincs ilyen, csak a későbbiekben jön létre, akkor a tranzakció megvalósulása után 15 napon belül kell majd bejelenteni.

Viszont azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az említett jogszabály-módosítás miatt kerültek be a kapcsolt vállalkozások körébe 2015. január 15-ig kell ezt a tényt bejelenteniük az adóhatóságnál. Ezt az erre rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton tehetik meg.

Sinka Júlia