Ha nyár, akkor turistaszezon - és diákmunka

A mezőgazdaságban, a vendéglátóiparban égető a munkaerőhiány. Ezen segíthet – átmenetileg – a szünidős diákok foglalkoztatása. Persze csak szabályosan, nehogy bírságok vigyék el a bevételt…

Munkaviszony

Az iskolások foglalkoztatásával kapcsolatban az egyik legfontosabb tudnivaló az, hogy az ő munkavállalásuk feltételeit is a Munka törvénykönyve (Mt.) szabályozza.
A Munka törvénykönyve szerint – alapesetben - a 16. életévüket betöltöttek foglalkoztathatóak munkaviszony keretében.
Ugyanakkor a törvény tartalmaz ez alól kivételt is: a hivatkozott előírástól eltérően munkavállaló lehet - az iskolai szünet alatt - az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.
Természetesen az iskolások esetében is „alapkellék” az írásban rögzített munkaszerződés. E dokumentumnak tartalmaznia kell az alapbért, a munkakört, a munkavégzés helyét, a napi munkaidőt, illetve a munkaviszony időtartamát.
A 18. éven aluli fiatalok munkaszerződésének kötelezően része a törvényes képviselő hozzájárulása is, ellenkező esetben a szerződés érvénytelen.
A diákoknak tudniuk kell, hogy a munkavállaláshoz adóazonosító jel szükséges.
Az, akinek még nincs, a NAV-nál kérheti ennek kiadását.
A munkaadóknak számolniuk kell azzal is, hogy a „feketén” foglalkoztatott munkavállaló életkorától függetlenül be nem jelentett alkalmazottnak minősül, e szabálysértés minden következményével együtt. Nem mentség, hogy „csak” egy szünidős gyerekről van szó (sőt)!
A foglalkoztatónak tehát a tanulók munkaviszonyát be kell jelentenie az adóhatósághoz.
Azt, hogy munkáltatójuk eleget tett-e az említett kötelezettségének, a dolgozók – és így a szünidő alatt munkát vállaló diákok is - az ügyfélkapun keresztül tudják ellenőrizni.
Egyebekben az adózásban nincs különbség diák és nem diák között. Díjazásuk bérjövedelemnek számít, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell utána fizetni, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot is levon a foglalkoztató.
A diáknak kifizetett jövedelemről és a levont közterhekről a munkaadónak igazolást kell kiállítania. Ez – többek között – azért is fontos az érintett számára, mert ennek alapján tudja ellenőrizni az adóhatóság által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezetet.
A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló a társadalombiztosításról szóló törvény szerint biztosítottá válik. Ezzel az egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik.


Egyszerű alkalmi munka

Bár a vonatkozó szabályok egy részét ugyancsak a Munka törvénykönyvében találjuk és itt is munkaviszonyról beszélünk, de sajátos foglalkoztatási forma az ún. egyszerűsített foglalkoztatás. Ennek jogi kereteit az Mt. mellett külön jogszabály, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény adja meg.

A diákok ez utóbbi törvény hatálya alatt, egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka formájában is dolgozhatnak (ez esetben nem kötelező az írásos szerződés). Lényeges, hogy ez csak számottevően kurtább jogviszonyt eredményezhet, mint az Mt. általános szabályai szerint létrejött munkaviszony!

Ennek megfelelően mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapra, alkalmi munkánál legfeljebb öt egymást követő napra, egy hónapon belül legfeljebb 15 napra, évente pedig legfeljebb 90 napra terjedhet ki a munkaviszony.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet – ez napi 1.000 forint - a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és szja-előlegfizetési kötelezettség nem terheli.

A csak a munkaadót terhelő közterhek ellenére, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke is munkaviszonyból származó jövedelemnek (bérjövedelemnek) minősül.

Viszont a munkavállalónak nem kell adóbevallást beadnia, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget, ami
- az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos
a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
b) ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát.
Eszerint 2018-ban a mentesített keretösszeg minimálbér esetén napi 8255 forint, garantált bérminimum esetén pedig 10.790 forint.
Ha a fentiek szerint felmerül a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség, azt az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy a NAV által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával lehet teljesíteni.
A bevallásban jövedelemként a bevétel mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.

Egy példával szemléltetve ezt: ha a diák munkavállaló szakképzettséget nem igénylő munkakörben keresett egy évben 95.000 forintot, és 10 napot dolgozott, akkor a kapott munkabérből ki kell vonni a mentesített keretösszeget (minimálbér 10 nappal szorozva), tehát 95.000 mínusz 82.550 forint, az 12.450 forint. Ezt az összeget kell a bevallásban szerepeltetnie, illetve ennek kell megjelennie a adóbevallási tervezetben is.


Diákszövetkezetek

A közép – és felsőoktatásban tanulók szívesen választják az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkát is: ez esetben a foglalkoztató a szövetkezet, és a jogviszony a tagsági megállapodás alapján jön létre az iskolaszövetkezet és a tanuló, hallgató között, ami külső szolgáltatásra vonatkozik.
A Polgári törvénykönyv megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni e megállapodásra, amelyben rögzíteni kell a diák feladatait és az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjat.
A diák munkavállalók esetében sem lehet a díjazás alacsonyabb, mint a mindenkori kötelező minimálbér vagy garantált bérminimum.
Azt, hogy mikor jár a garantált bér és mikor a minimálbér, ugyanazon feltételrendszer alapján kell eldönteni, mint a tanulmányaikat már befejezett dolgozók esetében.
Így például, ha egy vendéglátó-ipari szakközépiskolában érettségizett, jelenleg egyetemi hallgató a nyári szünetben pincérként dolgozik egy vendéglőben, akkor az ő munkabérét legalább a garantált bérminimum figyelembevételével kell megállapítani.
A fiatalkorú munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet, illetve nem végezhet éjszakai munkát, azaz 22 óra és reggel 6 óra között nem foglalkoztatható. Két munkanap között legalább 12 óra pihenőidőt, minden héten két pihenőnapot kell részükre biztosítani.
Arról sem szabad a munkaadóknak megfeledkezniük, hogy a nyári munkát végző fiatalnak is jár az éves rendes szabadság: az éves szabadság időarányos részét vehetik igénybe.
Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy ha a tanuló – például - 1 hónapig dolgozik, akkor neki a 20+5 nap szabadság időarányos része jár, ami jelen esetben a 25 nap 1/12-ed része, azaz 2 munkanap szabadság.
A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi, heti, napi vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is. A munkavállalónak azonban mindenképp meg kell kapnia a minimálbért, illetve (a vonatkozó feltételekkel) a garantált bérminimumot, ami 8 órás foglalkoztatásnál bruttó 138.000, illetve 180.500 forint.
Persze az idegenforgalmi szezonban nem csupán a diákmunkával, de a különféle „kitelepülések” – vásári standok, fesztiválok – nyugta- és számlaadási kötelezettségével (ideértve a pénztárgép használatát) kapcsolatos kérdések is foglalkoztathatják az ágazat vállalkozóit.
Következő cikkemben erről lesz szó.