Ha nyár, akkor adócsomag - évközi és jövő évi számviteli és adóváltozások 2/2.

A Magyar Közlöny 121. számában (2021. június 28.) jelent meg a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (Mód. tv.). A jogszabály korábbi rendeleti szabályokat emelt törvényi erőre, de újabb számviteli- és adóváltozásokat is hozott.

Folytatva a vállalkozásokat érintő legfontosabb az adóváltozásokat bemutató cikkemet, az alábbiakban a helyi adókat, a számviteli szabályokat, az illetékfizetést és adózás rendjét érintő új rendelkezéseket tekintjük át.

Helyi adók, ágazati különadók

A 2020. április 22-án életbe lépett, 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet hatályba lépése óta a turizmusban működő vállalkozásoknak nem kellett az idegenforgalmi adót megfizetniük.

Ez a mentesség azonban a Mód. tv. alapján 2021. július 1-től véget ér. Kizárólag a 2021. június 30. napjáig eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adóra vonatkozik a kedvezmény, ami szerint az adót nem kell megfizetni, beszedni (bevallási kötelezettség alól nem volt mentesítés, kivéve azt az esetet, ha a bevallandó összeg nulla lett volna).

A Mód. törvénnyel törvényi erőre emelték a 2020. december 22-én elfogadott 639/2020. (XII.22.) Korm. rendeletben megfogalmazott, 2021. évre vonatkozó helyi adó könnyítéseket. Eszerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (Htv.) meghatározott vállalkozó, amennyiben kis- és középvállalkozásnak minősül, és a nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 Mrd. forintot, úgy a reá vonatkozó helyi iparűzési adó mértéke legfeljebb 1 százalék lehet a 2021. évben, feltéve, hogy egyébként az adott önkormányzatnál a helyi iparűzési adómérték ezt meghaladná. Ebben az esetben majd a 2021. évről benyújtott HIPA bevallásban is csak 1 százalékos adómértékkel kell az adókötelezettséget megállapítani.

Fontos azonban figyelni a kis- és középvállalkozás fogalom és a Htv. szerinti nettó bevételre vonatkozó értékhatár „ellentmondására”.

Ugyanis a kis-és középvállalkozónak minősülő vállalkozásoknak - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) alapján - az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet, különben nem felelnek meg e minősítés kritériumainak.

Ezek az értékek jelentősen meghaladják a helyi adókról szóló törvényben rögzített, 4 Mrd. forintnak megfelelő értékhatárt.

Ebből következően, egy társaság megfelelhet úgy a Kkv-tv. feltételeinek, hogy a nettó árbevétele, mérlegfőösszege meghaladja a Htv. elvárásait, és így nem lesz jogosult a 2021. évi 1 százalékos mértékű helyi iparűzési adókulcs alkalmazására.

A Kkv- tv. szerinti besorolás szempontjából a jelenleg rendelkezésre álló utolsó (jellemzően a 2020-as évi), a számvitelről szóló törvény szerint készített és elfogadott beszámoló adatait (mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok) kell figyelembe venni. Elfogadott beszámoló hiányában, illetve a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok lesznek a mérvadók.

Az eltérő mérleg-fordulónappal rendelkező és a tevékenységét 2021-ben kezdő kis- és középvállalkozás a 2021. évben kezdődő adóévében alkalmazhatja az 1 százalékos helyi iparűzési adómértéket.

Tekintettel arra, hogy a 2020. évre bevallott helyi iparűzési adó összegére és az előírt előlegekre a bevallásban még nem lehetett alkalmazni a könnyítést, ezért a kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozónál az önkormányzat automatikusan felezi az első (jellemzően szeptemberi előleget), amennyiben 2021. február 25-ig az érintett a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot megtette.

Ugyancsak a 2021. évi XCIX. törvényben emelték törvényi erőre a 535/2020. (XII. 1.) Korm. rendeletben az Önkormányzatokra meghatározott adóstopot. Ez azt jelenti, hogy a 2020. december 1-én hatályban lévő helyi adómérték (ek) hez képest 2021-re magasabbat nem lehet megállapítani, továbbá a hatályban lévő kedvezményeket (adókedvezmény, adómentesség) fenn kell tartani, illetve újabb helyi adót sem lehet bevezetni.

A koronavírus-járvány lényegében tönkretette az idegenforgalmi ágazat vállalkozásait, ezért a megsegítésükre hozott, a turizmusfejlesztési hozzájárulást érintően már 2020. márciustól élő mentesítést a Mód. törvényben kiterjesztették az idei évre is azzal, hogy törvényi erőre emelték a 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendeletben meghatározott könnyítést.

A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától egészen az év végéig, azaz 2021. december 31. napjáig nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség. Azaz idén egész évben ezt a közterhet nem kell sem megállapítani, sem bevallani, sem megfizetni.

2022-től megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók pénzügyi szervezetek különadó kötelezettsége is.

Az energiaellátók jövedelemadójában nem kell megnövelni az adóalapot a vagyonkezelő alapítványoknak kifizetett juttatásokkal. A negatív jövedelemadó-alap elhatárolható és a keletkezést követően felhasználható a pozitív adóalap csökkentésére, első ízben a 2020. adóévi negatív adóalap elhatárolására lesz lehetősége az energiaellátóknak.

Illetékek

2021. július 10-től változik a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok fogalma is. A továbbiakban a 75 százalékos ingatlan arányt két mérlegkészítés között is figyelni kell, beleértve azok eszközértéken belüli növekedését és csökkenését is. A számítások alátámasztására a közbenső mérleg, valamint annak hiányában a releváns főkönyvi számlák is elfogadhatóak.

2021. június 10-től a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok teljes személyes illeték-mentességben részesülnek.

A korábban tapasztalt visszaélések – „nem rendeltetésszerű magatartások” - megakadályozására, szigorítják a CSOK-kal való lakásszerzés illetékmentességének feltételeit.

2021. január 1-jétől visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség lépett életbe a CSOK felhasználásával történő lakásvásárlás esetén.

Amennyiben azonban a megelőlegezett CSOK feltételei (gyermekvállalás) nem teljesülnek, az adóhatóság utólagosan kiszabja az illetéket.

2021. július 10-től az adóhatóságnak akkor is ki kell szabnia utólag az illetéket, ha a vagyonszerző a CSOK teljes összegét bármely okból visszafizeti, vagy vissza kell azt fizetnie. Ilyen eset például az, amikor a vagyonszerző az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást elidegeníti, a lakáscéltól eltérően hasznosítja vagy azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapít.

Adózás rendje

A Mód. tv. törvényi erőre emelte a 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendeletben meghatározott, az év végéig a NAV által biztosított kibővített fizetési kedvezmények rendszerét is. Ennek megfelelően a NAV külön kérelemre:

• a nyilvántartott, legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy


• a nyilvántartott, legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.

Az engedélyezés feltétele a FAG01 és FAM01 nyomtatványok benyújtása, melyben a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

Fentieken túlmenően, arra is módja van az adózónak, hogy a FAG01 és FAM01 nyomtatványok benyújtása után az adóhatóság által nyilvántartott adótartozását egy adónem tekintetében egy alkalommal, legfeljebb 20 százalékkal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékelje a NAV, feltéve, hogy az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.

Fontos azonban, hogy a fennmaradó összegre fizetési kedvezmény már nem engedélyezhető.

2021. június 10-től bevezetik a székhelyszolgáltatók nyilvántartásba vételi, illetve e tevékenység végzésének bejelentési kötelezettségét.

Székhelyszolgáltató igénybevételének bejelentése esetén az adóhatóság megvizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában. Ha a megjelölt személy nem szerepel a nyilvántartásában, az adóhatóság 15 napos határidő tűzésével az felhívja az adózót, hogy megfelelő székhelyet jelentsen be, ellenkező esetben az adószámot törli az adóhatóság.

Azaz már nem csak a szolgáltatást igénybe vevőket, hanem a szolgáltatást nyújtókat is regisztrálni fogja az adóhatóság a pénzmosás elkerüléséről szóló törvénnyel összhangban.

Az adózás rendjéről szóló törvény pontosítja a késedelemi pótlék és az önellenőrzési pótlék számítás szabályait. A késedelmi és önellenőrzési pótlék napi mértékét három tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.

A cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját társaságoknak és természetes személyeknek is kerekítés nélkül forintban kell megfizetniük.

2021. július 1-től módosul az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. §-a. Ennek megfelelően, az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb az eddigi két év helyett 2021. július 1-től három évig szüneteltetheti. A szüneteltetés első napja minden esetben a bejelentést követő nap. Ezért a hároméves szabályt kizárólag abban az esetben lehet alkalmazni, amikor a szünetelés első napja 2021. június 30-a utánra esik.

Számvitel

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed (het) nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Ezért 2022. január 1-i hatállyal a jogalkotó pontosította a jelenlegi előírást, ezzel lehetővé téve, hogy sorozatgyártás esetén (például gépipari, építőipari beszállítók esetében) nem kell kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.

Az uniós és hazai forrású fejlesztési támogatási pályázatoknál is egyre jellemzőbb az előleg alapú finanszírozás és az utólagos - akár több év elteltét követő - elszámolás. Emiatt sokszor előfordul, hogy a támogatással beszerzett, felszerelt, megépített eszközöket az elszámolás előtt üzembe helyezik, és utánuk terv szerinti értékcsökkenést számolnak el, ugyanakkor a hozzájuk kapcsolódó támogatási bevételek – az utólagos elszámolás miatt – csak az üzembe helyezést követően, akár több év múlva jelennek meg.

Emiatt – lényegében megsértve az összemérés számviteli alapelvét - a támogatottnál egyik üzleti év veszteséges, míg a másik nyereséges lesz.

A számviteli törvény változása - az összemérés elvének érvényesülése érdekében - 2022. január 1-jétől megteremti annak lehetőségét, hogy ilyen esetekben a várhatóan a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztéseknél a támogatási bevételt a gazdálkodó időbeli elhatárolás mellett számolja el, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.