Ha külföldön próbálna szerencsét, ezekre figyeljen!

A hírekben sokszor hallani arról, hogy csalók áldozatai lettek külföldi munkára vágyó honfitársaink. A 2004-es EU-csatlakozás óta egyre több tagállamba nem kell munkavállalási engedély a magyaroknak.
Több tízezren vágtak útnak, hogy Angliában, Írországban vagy éppen Olaszországban alapozzák meg jövőjüket egy jól fizető állás reményében, mivel a javarészt egészségügyi, építőipari és vendéglátói területen munkát találók többsége a hazainál háromszor-négyszer magasabb fizetésért dolgozik. Vannak azonban olyanok is, akiket átvertek.

A szélhámos külföldi munkaadók nem szűkölködnek félrevezetési eszköztárban. Többségük első látszatra hihető sztorikkal csalja lépre a gyanútlan munkakeresőket, akik gyakran utolsó eurójukból kiforgatva az utcán találják magukat. A tapasztalatok szerint a legtöbb magyart eddig Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban vertek át.

Mikor gyanakodjunk?
Joggal merül fel az a kérdés, hogyan előzhetőek meg az átverések. Mindenképpen gyanakodjunk, ha a hirdetés "túl szép ahhoz, hogy igaz legyen." Az ilyen esetekben többnyire azt ígérik: nem csupán a kiutazás, hanem a dolgozók kétheti hazautazásának költségét is térítik. Ráadásul a minimálbérnél számottevően magasabb órabért kínálnak.
 Gyanús, ha biztosítani akarnak róla, hogy a nyelvtudás, vagy a szaktudás hiánya egyáltalán nem probléma a munkavállalásnál. Ugyan dolgoznak külföldön nyelvtudás nélkül is munkavállalók, ám ebben az esetben az átverés kockázata és a kiszolgáltatottság is jelentősen megnő.
Nem lehet közvetítői díjat kérni
Kormányrendelet írja elő, hogy a magán munkaközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál, amely csak akkor veszi a közvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek - szakértelem, elérhetőség, óvadék letétbe helyezése stb. - megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján tájékozódhatunk.
Szintén jogszabály írja elő, hogy a magán munkaközvetítő az álláskeresőtől semmilyen jogcímen nem kérhet pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.
Leinformálható elérhetőségek
Óvatosságra inthet, ha nincs a közvetítőnek leellenőrizhető székhelye, mindössze mobil és e-mail elérhetőséget ad meg a hirdetésben, és cégének sincs weboldala. A korrekt, megbízható irodák mindegyikénél leellenőrizhető az iroda címe, vezetékes telefonszáma, van cégjegyzékszáma és engedélye munkaerő-közvetítésre.
Szállás
Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, előfordulhat, hogy annak ellenértékét a keresetből levonja. Ha a dolgozó nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy alig marad a fizetéséből. A munkáltató cégnek előre kell jeleznie, hogy ő fizeti-e a szállást, vagy a munkavállaló. Az esetek többségében kulturált lakást vagy panziót fizetnek a cégek.
Legyen szerződés!
Ne kezdjünk el külföldön dolgozni, ha nem adnak munkaszerződést, szerződéstervezetet.
Ismerjük meg az ország munkavállalási szabályait
Célszerű tisztázni, kell-e munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni. Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatni magunkat? Van-e ennek valamilyen költsége? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, mennyiből lehet megélni?
Tanácsok átverés ellen
•  Még konkrét állásajánlat esetén is vigyünk magunkkal az első egy-két hónap átvészeléséhez elegendő pénzt
•  Mindig kérjünk előszerződést és mindent alaposan tanulmányozzunk át
•  Fejlesszük a nyelvtudásunkat már a kiutazás előtt
•  Mindig legyen annyi pénzünk, hogy hazajöhessünk
•  Ne adjuk ki a kezünkből minden okmányunkat
•  Váltsuk ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát