Felére csökken a cafeteriapiac

Az új cafeteria szabályozás csökkenti a piacot, kevesebben és kisebb értékben élnek a kedvezményes béren kívüli juttatás lehetőségével.

Korábban a kedvezményesen adózó étkezési utalványokat 2,5 millió munkavállaló vette igénybe. Az idei évben bevezetett Erzsébet utalványt választók köre eddig 700 ezer körüli – derül ki a HVG elemzéséből.

A jelenlegi trend
Az igénybevevők 80 százaléka csak ötezer forintot kért − a maradék nagyjából fele-fele arányban többet, illetve kevesebbet.
A Devise Hungary Kft. felmérése szerint idén a legtöbb munkavállaló az Erzsébet utalványt választotta a juttatások közül − a Nemzeti Üdülési Szolgálat adatai szerint eddig 700 ezren. Ezt a Szép kártyák követik, azon belül is a melegétkezésre használható vendéglátás alszámla.
A munkavállalók az elemzők szerint úgy gondolkodnak, hogy a teljes rendelkezésre álló cafeteriakeretükből amit lehet, olyanra használnak, ami legalább félig ismerős, még akkor is, ha az csak a korábban kapott juttatás fele vagy harmada lehet.
A maradékot pedig megpróbálják szintén a korábbi elemekhez leginkább hasonlító szolgáltatásokkal kiváltani. Ezért lehet viszonylag népszerű a Szép kártya vendéglátás alszámlája.
A harmadik legnépszerűbb az egészségpénztári befizetés, amelyet az iskolakezdési támogatás, a szálláshely alszámla, a bérlet és nyugdíjpénztári befizetés követ. A rekreációs alszámla, a biztosítások és az egyéb utalványok vannak a sor végén.

Csökkenő cafetéria kiadás
A piaci szereplők becslései szerint az Erzsébet utalvány nagyjából 40 milliárd forint forgalmat generál az idén − ha felkerekítve egymillió munkavállalóval számolunk, tekintettel a kései indulásra és a későn ébredőkre, akkor 60 milliárd forintot. Ehhez jön még a kibocsátók becslése alapján nagyjából ekkora értékben a Szép kártya. A többi juttatás összesen aligha haladja meg a néhány tíz milliárd forintot, vagyis összességében legfeljebb 150 milliárd forint körül alakulhat idén a béren kívüli juttatások értéke.
Tavaly ennél többet, 200 milliárd forintot tett ki csak az étkezési utalványok forgalma, amihez hozzájött 40 milliárd forint értékben az üdülési csekk, s pár tíz milliárd forinttal az egyéb juttatás.
A piaci szereplők szerint kevesebb munkavállaló és munkaadó mozog idén a cafeteriapiacon, mint korábban, másrészt aki marad a rendszerben, az kevesebbet is fog adni.
Ennek egyik oka, hogy a juttatások adóterhe idén emelkedett. A béren kívüli juttatások után tíz százalék ehót is fizetniük kell, vagyis 19 helyett 31 százalék adót kell fizetni. Főleg a kisebb cégek intézték el ezt úgy, hogy inkább nem is foglalkoztak tovább a cafeteria-rendszer működtetésével, s meggyőzték a munkavállalókat, hogy azt a kis pluszt áldozzák be, s csapják hozzá az összeget a bérhez, mert az egyszerűbb- derül ki a HVG elemzéséből.