Új kihívás a számvitelben: hogyan kell könyvelni az EPR díjat?

A Magyarországon 2023. július 1-től működő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) első, negyedéves adatszolgáltatásának határideje 2023. október 20. Az új kötelezettség a számvitelben is ad feladatot. Az alábbiakban erről lesz szó.

Mielőtt a téma számviteli kérdéseinek boncolgatásába kezdenénk, érdemes tisztáznunk, mit is jelent az, hogy EPR.

Ennek angol nyelvű elnevezéséből ((Extended Producer Responsibility) adódik a betűszó, ami egyébként a kiterjesztett gyártói felelősséget és az ehhez a körforgásos termékek – ez is új fogalom –miatti kötelezettséget takarja.

Az új kötelezettség hazai bevezetésének hátterében az Európai Bizottság azon szándéka áll, hogy 2050-ig megvalósítsa a teljesen körforgásos gazdaságot, amely a termékek egyszeri fogyasztására épülő lineáris gazdaságot váltaná fel a termékek élettartamának a lehető legoptimálisabb meghosszabbítását célozva.

Mind a kötelezettség tényének vizsgálatában, mind teljesítésében, de könyvelési megoldásaiban is zavart kelt, hogy a körforgásos termékek köre részben átfedést mutat a környezetvédelmi termékdíj-köteles termékekkel.

E körbe tartoznak ugyanis a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség alá eső csomagolószerből előállított csomagolások, bizonyos műanyag termékek, az elektromos és elektronikus berendezések, az akkumulátorok, a gumiabroncsok, de az irodai papír és a reklámhordozó papír is. Továbbá „EPR-érintettek” a gépjárművek, a sütőolaj, a sütőzsír, egyes textiltermékek és egyes fából készült bútorok is, amelyekre termékdíjat nem kell fizetni.

Az EPR kötelezettség a körforgásos termékek gyártóit terheli, az EPR díjfizetési kötelezettség ugyanis a körforgásos termékek gyártó általi első forgalomba hozatalával keletkezik.

A forgalomba hozatal fogalmi meghatározásából következik, hogy kizárólag belföldi forgalomba hozatalról beszélünk, a külföldön teljesülő ügyletek nem tartoznak a hazai EPR- díj fizetési kötelezettség hatálya alá.

Fontos, hogy a forgalomba hozatal klasszikusan értelmezett adás-vétel ügyleten túl, más gazdasági eseményeket is ide kell értenünk, így például az ingyenes átadás és a saját célú felhasználás eseteit is.

Tekintve, hogy a kötelezetti körben a hangsúly az érintett termékek első magyarországi forgalomba hozatalán van, azok a vállalkozások is EPR kötelezettek lehetnek, akik maguk nem gyártanak körforgásos terméket, de vásárolnak ilyet külföldről, azaz elsőként hozzák forgalomba belföldön (ideértve azt is, ha a csomagolt termék csomagolását belföldön eltávolítják).

Az új kötelezettség szokatlan eleme, hogy az EPR díjat – ellentétben a termékdíjjal – nem az államnak, hanem a MOL Nyrt. által alapított, hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős társaságnak, a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt-nek (MOHU) kell megfizetni: viszont, az EPR díj mégis beszámít a termékdíjba.

Azaz a termékdíj kötelezettség ugyan változatlanul fennáll, de ebből az EPR díj levonható. Így az is előfordulhat, hogy a vállalkozásnál termékdíj jogcímen csökken vagy akár teljesen meg is szűnik a fizetési kötelezettség.

Azoknak a vállalkozások, amelyekre vonatkozik az EPR kötelezettség – október lévén –, már rendelkeznek az előírt (MOHU és OKIRkapu) regisztrációkkal, valamint a megfelelő MOHU szerződéssel, de emellett a napokon belül esedékes adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére is fel kell készülniük.

Ennek szerves része az is, hogy a társaság kidolgozza, kiépítse azokat a belső folyamatokat, amelyek mentén az EPR kötelezettségüknek szabályosan eleget tehetnek: ideértve az ezt megalapozó nyilvántartásokat.

Az első adatszolgáltatásban beérkezett adatok alapján a MOHU által kiállítja a társaságnak a számlát az EPR díjról, amit a MOHU, mint koncessziós társaság megfelelő számlájára kell átutalniuk.

Az adatszolgáltatási és fizetési kötelezettség negyedéves, a negyedévet követő hónap 20 napjáig kell teljesíteni, az EPR díjat pedig a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell megfizetni. [A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendeletet 21-22.§.]

Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerhez kapcsolódó számviteli elszámolások

Ahogyan arról az előzőekben esett szó, a kiterjesztett gyártói felelősség rendszer jellemzően a környezetvédelmi termékdíj rendszerén és számítási módján alapul. A fizetendő EPR díj, összege (és számos, más vonatkozása) is összefüggésben van a környezetvédelmi termékdíjjal. Ebből célszerűen kiindulva, az EPR díj könyvelése is a környezetvédelmi termékdíj számviteli elszámolásához hasonló módon történik.

Ez azt is jelenti, hogy az EPR díj könyvviteli elszámolását is befolyásolja, hogy mihez kapcsolódóan keletkezik az EPR díj fizetési kötelezettség. Jellemzően az alábbi esetek fordulhatnak elő:

• Külföldről történik az EPR díjköteles anyag, áru beszerzése és az EPR díjat a belföldi beszerzőnek kell megfizetnie az első belföldi forgalomba hozatal időpontjára [Szt. 81. §-a (2) bekezdés e) pont]:

Tartozik főkönyvi számla

86 Egyéb ráfordítás (EPR díj)

Követel főkönyvi számla

46 EPR díj kötelezettség

Külföldről történik az EPR díjköteles anyag, termék beszerzése, az EPR díjfizetésre kötelezett a belföldi beszerző a sajátcélú felhasználáskor. Itt ismét segítségül kell hívnunk a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendeletet, pontosabban annak 17.§-át. Ennek alapján saját célú felhasználásnak minősül a körforgásos termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében:

a) a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása,

b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, beruházás, felújítás vagy karbantartás keretében való felhasználása, vagy

c) minden más, az a) és b) pontban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is – ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.

Ugyancsak a hivatkozott kormányrendelet rögzíti, hogy a körforgásos termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak.

A külföldi előállítású csomagolás saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől - kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő, külföldről visszahozott újra használható csomagolás elválasztását -, amennyiben a csomagolás után a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség nem került korábban teljesítésre. Ez esetben az EPR díj elszámolása a felhasználáskor [Szt. 78. § (4) bekezdés]:

Tartozik főkönyvi számla

53 Egyéb szolgáltatások költségei (EPR díj)

Követel főkönyvi számla

46 EPR díj kötelezettség

• EPR díjköteles termék saját termelésű készletként történő előállítása esetén az EPR díj kötelezettség a saját termelésű készlet értékesítésekor keletkezik, ebben az esetben egyéb ráfordításként kell könyvelni az EPR díjat [Szt. 81. §-a (2) bekezdés e) pont]:

Tartozik főkönyvi számla

86 Egyéb ráfordítás (EPR díj)

Követel főkönyvi számla

46 EPR díj kötelezettség

Tekintve, hogy a szaktárca állásfoglalást még nem adott ki mindezekkel kapcsolatban, az EPR adatszolgáltatás és díjfizetés számviteli kihatásaira még visszatérünk, amint lehetőség lesz konkrét iránymutatás alapján is kidolgozni ennek könyvviteli elszámolási rendjét.