Elszámoljam, ne számoljam? A számviteli törvény módosítása megadja a választ.

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Az idei üzleti évre is elszámolható egyéb bevételként a költséget, ráfordítást ellentételező támogatás, függetlenül a pénzügyi folyósításától.
A számviteli törvény módosításának köszönhetően, 2019. január 1-től, de 2018. üzleti évre is alkalmazható módon, a pályázat útján nyert, költséget, ráfordítást ellentételező, várható támogatás is elszámolható tárgyévi egyéb bevételként.
A nyertes pályázatnak köszönhető támogatás öröme mellett, a cégeknek sokszor okoz problémát az, hogy az uniós és a hazai forrású támogatások jellemzően utófinanszírozásúak.
A gyakorlatban ez azt jelenti, a támogató utólag, a költségek, ráfordítások felmerülését, elszámolását követően utalja ki a támogatás összegét.
A vállalkozásnak egyrészt a támogatott ráfordításokat is meg kell előlegeznie – erre pénzügyileg fel kell készülni -, de számviteli szempontból az a gond, hogy a költségek és ráfordítások, illetve az azokat ellentételező támogatási bevételek két külön üzleti évben jelenhetnek meg a könyvekben.
Az Szt. jelenlegi szabályai (77.§.(2) bekezdése) alapján, ha a támogatás utófinanszírozás keretében történik, akkor főszabály szerint a tárgyévi bevételként való elszámolás feltétele – a 2017. üzleti évtől – az, hogy a támogatott az elszámolását benyújtja, és azt a támogató a mérlegkészítés időpontjáig elfogadja. (Korábban még szigorúbb volt a helyzet, a támogatást, mint bevételt a tárgyévre akkor lehetett elszámolni, ha a támogatást a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.)
Ez esetben a könyvelési tétel
T 3913. árbevétel, egyéb kamatbevétel, egyéb bevétel elszámolása
K 966. Visszafizetési kötelezettség nélkül (költségek, ráfordítások ellentételezésére) kapott, igényelt támogatás, juttatás
Amennyiben a támogatás bevételként való elszámolásának nincsenek meg a törvényi feltételei, ugyanakkor a támogatott tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások a tárgyévben már felmerültek, ezek időbeli elhatárolására nincs (nem volt) lehetőség. Tekintve, hogy ilyen esetekben a bevételek és a költségek, ráfordítások elszámolása részben vagy egészben eltérő üzleti évre esik, ez a beszámolóból nyerhető információk torzulását okozta.
A számviteli törvény most vázolt módosítását megelőzően a támogatásokat gyakran elszámoló vállalkozások azzal igyekeztek helyzetükön jogszerűen javítani, hogy mérlegkészítési időpontjukat a jogszabályi keretek közt lehetséges legtávolabbi időpontra helyezzék (a mérleg-fordulónaphoz képest), vagy üzleti évük mérleg-fordulónapját próbálták összhangba hozni a támogatási ciklusukat (feltéve, hogy ilyen ciklus megállapítható).
Ez utóbbi kapcsán fontos, hogy Magyarországon az üzleti év főszabály szerint a naptári év, azaz január 1-től december 31-ig tart, és a számviteli törvény (11.§.) konkrétan meghatározza, hogy mely esetekben lehet eltérni a naptári évtől.
Ennek alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítónak nem minősülő vállalkozók és a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény választhatnak, amennyiben azt a működés jellemzői (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik.
Azonban a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozónál, továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál az üzleti év nem térhet el a naptári évtől, akkor sem, ha azt egyébként a működés fentebb hivatkozott jellemzői indokolnák is.
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására – ha annak feltételi fennállnak – három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett.
A mérlegkészítés időpontjának időzítésére látszólag több mozgásteret ad a számviteli törvény a vállalkozásoknak. Az Szt. ennek fogalmát is meghatározza (3.§. (6) bekezdése 1. pont), miszerint a mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.
Ugyanakkor az Szt. 153.§. azt is előírja, hogy milyen határidővel kell letétbe helyezni a beszámolót (nyilván a mérlegkészítés időtartamának ez korlátot szab): ezt a cég az adott üzleti év mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles megtenni
Egyébként – ha a fenti „trükkök” nem vezettek célhoz – a támogatásokat érintő szabályozás eredménye sokszor az volt- ahogy fentebb már megállapítottuk-, hogy az egyik évben „csúnya” a rákövetkezőben pedig „túl szép” az eredménykimutatás, azaz a cég egyik évben veszteséges, míg a másik évben nyereséges lett.
Az adózás előtti eredmény összege egyrészt adófizetési szempontból sem közömbös, másrészt az sem mindegy, milyen nagyságrendű osztalékra számíthatnak a tulajdonosok.
Továbbá az összemérés elvnek való megfelelés is felvet kérdéseket. A jogalkotó ezt felismerve, belátta –a törvénymódosítás indoklásában is kifejtve-, hogy az említett elv érvényesülése érdekében, az ilyen esetekben indokolt a valószínűsíthetően várható támogatás összegének elhatárolása.
Ezért a számviteli törvény 2019. január 1-től hatályos módosítása (a 33.§. (7) bekezdését a 2018. évi XLI. tv. 216.§-a iktatta be) azzal tesz pontot az ügy végére, hogy ezentúl a tárgyévi költségek, ráfordítások ellentételezésére szóló, pályázati támogatás összege akkor is elszámolható tárgyévi egyéb bevételként, ha legkésőbb a mérlegkészítés időszakában benyújtott elszámolást, igénylést a támogató a mérlegkészítés időpontjáig nem hagyta jóvá, de a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni.
Ilyen esetben a várható támogatás összege az aktív időbeli lehatárolásokkal szemben számolandó el. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor (pénzügyi teljesítésekor), illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.
Fentiek egyben azt is jelentik, hogy abban az esetben, ha a várható támogatásként elszámolt összeg nem egyezik meg a ténylegesen megkapott összeggel, nem kell önrevízióval módosítani azt az üzleti évet, amelyben a várható támogatást egyéb bevételként elszámolták. A különbözet a tényleges elszámolás üzleti évének eredményét fogja módosítani.
Bár az Szt. hivatkozott paragrafusa fő szabályként 2019. január 1-i hatállyal gazdagodott egy újabb bekezdéssel (eddig 6 volt, most már 7 lesz), a törvény átmeneti rendelkezésének köszönhetően, a tárgyalt új szabály a 2018. üzleti évre is alkalmazható (Szt. 177. § (72) bekezdés).
Azok a nyertes pályázók, akik „szép” eredmény-kimutatást szeretnének, megfontolhatják, hogy élnek már az idén is – az átmeneti szabálynak köszönhetően – a támogatások elszámolásával kapcsolatos új szabály alkalmazásának lehetőségével.

Weboldalunkon (sütiket) cookie-kat használunk. Ezek működéséről bővebben itt olvashat.