Ég veletek, babyboomos és X generációs nagyfőnökök! Startolnak az Y –os cégvezetők. Új üzleti modell

Hatástanulmány a cégnél: igen/nem

A Magyarországon bejegyzett vállalkozások között is egyre több az 1980 és 1995 között született tulajdonos. A már hosszabb ideje működő cégek nyugdíjba készülő alapítói is az Y generációnak adják majd át a stafétabotot. Új vezetők, új üzleti elképzelések…


A napokban megjelent sajtóinformációk szerint már több mint 170 ezer fiatal – Y generációs – cégtulajdonos erősíti a vállalkozók táborát. Ők azok, akik már a fogyasztói társadalomba születtek, és így szemléletük – általában, de az üzleti világot érintően is - markánsan eltér elődeikétől.

Igaz, a vállalkozások tulajdonosainak többsége még mindig az 1960 és 1979 között születettek – az X generáció -, illetve az 1940-1959 között született babyboom generáció körébe tartozik, sőt aktívak még az üzleti életben jó néhányan a „veteránok” – azaz a II. világháború előtt születettek – csapatából is.

Ez utóbbiak közül azonban sokan már megérdemelt nyugdíjas éveiket élvezik és átadták már a stafétabotot az X-eseknek.
Ez a fajta generációváltás szép lassan és csendben zajlott le, hiszen egyrészt nem érintette tömegével a vállalkozásokat, másrészt a 40-es, 50-es éveiket taposó cégtulajdonosok bár megértették a kor szavát és alkalmazkodtak a modern technikai és társadalmi vívmányokhoz, abban azért jellemzően egyetértenek az idősebbekkel, hogy a tapasztalat fontosabb a modern szemléletnél.
Így a szülőktől átvett irányítási és üzletszervezési modellek is túlélték a generációváltás első, szelíd hullámát.
Viszont már itt toporognak a startvonalnál az unokák, a türelmetlen Y-osok egy merőben más, modernebb szemlélettel és üzleti elképzelésekkel. A statisztikusok előrejelzései szerint – amelyek nem mindig jönnek be, de tegyük fel, hogy most telibe találnak -, már akár 2019 végére is megváltozhat a „korfa” a cégnyilvántartásban, a 30-as éveikben járó vállalkozók javára.

Kérdés, hogy ez a fajta átalakulás miként hat majd a gazdaságra, milyen feszültségeket hoz magával.

Ha a vállalkozásokat érintő generációváltás kerül szóba, akkor kikerülhetetlenek ennek jogi – ideértve természetesen az adózást is – kihatásai is. E tárgyban temérdek szakmai írás született, e fórumon is foglalkoztunk már ezzel.

Arról azonban – szerintem – már jóval kevesebb szó esett, hogy egy már működő, és a tulajdonosváltás miatt új stratégiára kényszerülő vállalkozás milyen jövő elé néz, ha nem számolja fel a régi kereteket.

Így például könnyen meglehet, hogy az ifjú és lelkes – és modern látásmódja ellenére is adott esetben zöldfülű – tulajdonos által megálmodott üzleti modell megvalósítására a vállalkozás jelenlegi helyzetében alkalmatlan lesz.
Ha nem teszik meg időben a szükséges lépéseket, az akár a cég vesztét is okozhatja, akkor is, ha egyébként a szóban forgó üzleti modell életképes volt – lett volna…
A cégtulajdonosok között akad, aki még mindig a kézi vezérlés híve és üzleti sikereit sokkal inkább a szerencsének, a jó szimatának köszönheti, mintsem az átgondolt tervezésnek.

A cash flow-kimutatást pedig csak a mérleg kiegészítő mellékeltében látja májusban – a könyvelő hozta össze a könyvelési és egyéb információkból -, de ha egyszerűsített éves beszámolót készítenek, akkor lehet, még e formában sem jut el hozzá e dokumentum.
Üzleti terv is csak akkor készül, ha a hiteligényléshez kéri a bank, de a könyvelő természetesen ezt is megcsinálja – kénytelen-, minek ezzel a nagyfőnöknek bajmolódnia, aki számára az a lényeg, hogy a számlán legyen a kért kölcsön összege, minél előbb.

Szerencsére nincs baj, mert a társaság már évtizedek óta ugyanazzal foglalkozik – szerencsés esetben ugyanannak a vevői körnek a megrendeléseire -, így sok meglepetés nem érhet senkit, szépen halad a cég szekere: a bevétel nem csillagászati, de kockázat sincs.

Ekkor hirtelen megjelenik az új tulajdonos – a nagyfőnök unokája -, aki új termékeket, szolgáltatásokat akar bevezetni, új technológiáról, külföldi vevőkről és online piactérről regél…

Képes lesz erre ez a cég?

A szóban forgó unoka jól teszi, ha utánajár ennek, azaz tervez, számol, ellenőriz.

Üzleti tervnek is nevezhetjük a végeredményt, de praktikusabb, ha megvalósíthatósági tanulmányról beszélünk: nem az egyébként többé-kevésbé biztos, hogy megfelelő keretek közé kell beilleszteni egy újabb ötletet, hanem megteremteni a szükséges környezetet, illetve eldönteni, hogy az adott körülmények között ez lehetséges-e.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a megvalósíthatósági tanulmánynak nem csak a társadalom egészét érintő kérdésekben, de egy vállalkozás életében is helye van.

Mi fán terem a megvalósíthatósági tanulmány és hogyan is készül?

A Wikipédia szerint a „megvalósíthatósági tanulmány egy vállalkozás vagy projekt elindítása előtt készített tanulmány, ami objektív és racionális módon feltárja a projekt erősségeit és gyengeségeit, a(z üzleti, természetes) környezet jelentette lehetőségeket és veszélyeket, a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, és végső soron a siker esélyeit.”
Az idézett meghatározás tankönyv ízű és kissé száraz, de a dolog lényegét jól megragadta.
Valóban azok a fontos kérdések egy új vállalkozás vagy üzleti modell indításakor, hogy milyen költségekkel és mit lehet elérni, illetve az adott cél elérhető-e egyáltalán ésszerű keretek között.
Ezért egy jól megírt megvalósíthatósági tanulmány
- felvázolja az üzleti lehetőség vagy projekt történeti hátterét,
- leírja a terméket vagy szolgáltatást,
- tartalmaz számviteli kimutatásokat,
- bemutatja az üzleti tevékenység és menedzsment részleteit,
- tartalmazza a piackutatás eredményeit, irányelveket, pénzügyi adatokat,
- beszámol a jogi követelményektől és az adóügyi kötelezettségekről is.
Általában a műszaki fejlesztéseket és a projektek megvalósítását megvalósíthatósági tanulmány alapozza meg. (Olyannyira, hogy e tanulmány jellemzően a jelentős összegeket érintő pályázati kérelmek és hiteligények dokumentációinak is része.)
A megvalósíthatósági tanulmány legfőbb szerepe a vezetői döntések előkészítésében van.
Készülhet egy adott végcél több változatára is. Továbbá felbontható résztanulmányokra, melyek közül nem feltétlen kell minden esetben valamennyit elkészíteni. A teljesség igénye nélkül felsorolva - létezhet például:
- Technikai megvalósíthatósági tanulmány
- Környezeti-ökológiai hatástanulmány
- Projektmarketing tanulmány
- Pénzügyi megvalósíthatósági tanulmány
- Kockázatokra vonatkozó tanulmány
- Fenntarthatósági tanulmány
- Földrajzi helyszínre vonatkozó tanulmány.
Cikkemben – szakmai ártalom! – a tanulmány pénzügyi fejezetére helyezem a hangsúlyt.
Ebben az adott projekt megvalósításának lépéseit és az egyes lépésekhez tartozó költségeket kell részletesen vizsgálni, bemutatni.

Pontosan meg kell határozni, hogy az adott projekt, illetve projektelem megvalósításának milyen részfeladatai vannak, és ezek milyen határidővel teljesíthetőek.
Például, ha a vállalkozás új projektjéhez – és ez lehet egy merőben új üzleti modell bevezetése is – arra van szükség, hogy a cég alkalmazottai új szakképesítést szerezzenek, akkor a képzési projektelem esetében meg kell határozni, hogy a célcsoportot milyen határidővel kell bevonni – mondjuk 2019. szeptember 01.- és a képzés elindításának mi lesz a határideje – például 2019. október 31.
Ehhez a feladathoz a költségeket is ütemezve hozzá kell rendelni.

Egyebekben pénzügyi kihatásokkal - például - a tervezés-előkészítés, a marketing esetében is, azaz a projekt valamennyi elemét érintően számolni kell: a megvalósítás összesített, negyedéves bontásban megadott pénzügyi tervét célszerű elkészíteni.

A pénzügyi kockázatok elemzése (érzékenységvizsgálat) is része e fejezetnek.

Az érzékenységvizsgálat célja annak meghatározása, hogyan módosítja a projekt
megvalósíthatóságát az egyes költség- (és bevételi) paramétereinek, illetve az
ezekre ható főbb tényezőknek a tervezettől való eltérése.
A vizsgálat célja az, hogy megtaláljuk azokat a változókat és paramétereket, amelyek a projekt ésszerű, gazdaságos megvalósítása szempontjából kritikusak lehetnek.
Ezért az elemzés során fontos vizsgálni azt is, hogy

- a projekt végrehajtásához szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre
állnak-e a kiemelt projekt teljes időtartama alatt,
- a projekt pénzügyi és szakmai ütemezése az utófinanszírozás (a pénzügyi
források időbeni eltolódása) tényével számol-e,
- rendelkezésre áll olyan mértékű előleg (pályázati forrás esetében), illetve saját forrás, amely a likviditást biztosítja.
- több részben és támogatásból (is) megvalósuló kiemelt projekt esetén a folytatólagos támogatás megítéléséhez szükséges feltételek adottak és várhatóan adottak lesznek-e,
- fenntartási költségek biztosítottak-e.

Az érzékenységvizsgálat része a változók kritikus csoportjára vonatkozó forgatókönyv elemzés, amely az alapeset mellett az „optimista” és a „pesszimista” változatot vizsgálja.

A megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok elemzésének során ki kell még térni – például - az alábbi kockázatok vizsgálatára és kezelésük lehetséges módozatira is:
- jogi szempontok (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibocsátási határértékek változása, szerzői jogvédelem, stb.)
- a vállalkozás környezete (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett
- működési struktúra változása a vizsgált időtávon, stb.)
- társadalmi szempontok (lakossági ellenállás, közvélemény stb.)
- szakmai szempontok (vonatkozó stratégiák változása)

A kockázatelemzést – pénzügyi szempontból és általában is – felfoghatjuk úgy, mint a projekt megvalósítása szakaszaiban, tevékenységei szintjén felmerülő kockázatok rangsorolását is:

- kis, közepes és nagy eséllyel bekövetkező kockázatok

- kis, közepes és nagy változást/kárt okozó kockázatok
kategóriáiba.

A lehetséges kockázatkezelési intézkedések:

- biztosítás

- önmegtartás (elviseljük a kárt, mert csekély)

- üzleti és piaci szükség-intézkedések (áremelés, új piac felkutatása, racionalizálás).


Fentiek alapján talán úgy tűnhet, hogy kissé hektikusan, amúgy hűbelebelázs módjára csak úgy belevágtunk a dolgok közepébe.

E mozaikdarabkák szépen a helyükre kerülnek cikkem folytatásában, ahol górcső alá veszünk egy konkrét megvalósíthatósági tanulmányt – természetesen a pénzügyi kérdésekre helyezve a hangsúlyt.