Pénztárgépek a fellegekben – megjelent az e-pénztárgépekről szóló rendelet

Megjelent a Magyar Közlönyben az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. (III. 31.) NGM rendeletet, amely az e-pénztárgépekről rendelkezik. 2028. július 1-ig azonban még biztosan használhatóak a „régi” online pénztárgépek is. 

A Magyar Közlöny idei 35. számában (március 31-én) hirdette ki a jogalkotó az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. (III. 31.) NGM rendeletet.

Ezzel összefüggésben, másnap a NAV honlapján is megjelent a rendeletben foglaltakat összegző közlemény:

https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/az-e-penztargepeke-a-jovo-ma-lepett-hatalyba-a-rendelet

 Az adóhatóság szerint ez a jogszabály véget vethet a papírnyugta-korszaknak. Idén júliustól pedig már üzembe is helyezhetők – a NAV által engedélyezett – e-pénztárgépek.

A NAV azt tanácsolja a kisvállalkozásoknak, hogy vegyék fontolóra „az átállást a nyugtatömbről, mert az e-pénztárgép a papírmentes nyugtaadás mellett kisebb adminisztrációt, egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt.”

Szerencsére van idő az átállás átgondolására, mert az online pénztárgépekről az e-pénztárgépekre történő átállás zökkenőmentességének biztosítása érdekében 2028. július 1-ig még használhatóak az online pénztárgépek. (Azt követően már – várhatóan – kizárólag az e-pénztárgépek működtethetőek majd.)

Bár nem kötelező, de a vállalkozóknak érdemes már nyáron áttérniük az e-pénztárgépre. Egyebek mellett azért is, mert az online pénztárgépeknél előírt évi egyszeri kötelező szervizeléssel szemben, az e-pénztárgépek szervizelése csak akkor kötelező, ha azt az üzembentartó kéri a forgalmazótól. Ennek előnye forintban is kifejezhető: a vállalkozások évente átlagosan 25 ezer forintot spórolhatnak meg így. Továbbá – és ennek is lesz költségeket csökkentő hatása – az e-pénztárgépet használó vállalkozás mentesül a bizonylat-megőrzési kötelezettség alól. Azt ugyanis átvállalja az úgynevezett nyugtatár, amely tíz évig tárolja a beérkezett adatokat.

A NAV a kisvállalkozókat segítve fejleszt egy ingyenesen, bárki által könnyen és egyszerűen használható e-pénztárgépet, így már nem éri meg a továbbiakban a nyugtatömböt használni. Az új „kütyühöz” mindössze egy okostelefonra van szükség, amelyre a vállalkozó letölti az ingyenes e-pénztárgép alkalmazást, és egy egyszerű nyugtanyomtatóra, arra az esetre, ha valaki mégis papíron kérné a nyugtát.

A vevőknek is hasznos újdonságokat kínál az új rendszer, amelynek segítségével elektronikusan követhetik nyomon vásárlásaikat, a mobiltelefonról elérhetők a jótálláshoz, garanciához szükséges iratok, így a fogyasztói jogok is gyorsabban, kényelmesebben és egyszerűbben érvényesíthetők. Ehhez mindössze egy erre szolgáló applikációt (vevői alkalmazást) kell letölteniük a telefonjukra.

A vevők azt is értékelni fogják, hogy az e-pénztárgép-rendszerben a vásárlás névtelensége biztosított, ugyanis az alkalmazás nem ad át személyes adatokat. A kidolgozott kriptográfiai megoldásnak köszönhetően a vevő ugyanúgy névtelen maradhat az eladó és a NAV előtt az e-nyugta rendszerében, mint ahogyan a papírnyugta kibocsátásakor volt.

2025 júliusától kétféle típusú e-pénztárgép lesz majd használható: a felhő-, illetve a hardveralapú. Ehhez kapcsolódóan egyetlen – a felhőalapú alkalmazást érintő – korlátozás érvényesül: azok a vállalkozások, akik jelenleg online pénztárgép használatára kötelezettek, azok júliustól vagy továbbra is online pénztárgépet használnak, vagy választhatják a hardveralapú e-pénztárgépet.

A hardveralapú e-pénztárgépekben egy adóügyi egység biztosítja a folyamatos adatkapcsolatot az adóhatósággal. A felhőalapú pedig egy okostelefonra letölthető alkalmazás. Utóbbival a most még papírnyugtát használó vállalkozások nyugtánként legalább 10 forintot spórolhatnak.

Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma 2012 és 2016 között a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett, de a közepes cégeknél is jelentős hatása volt. Az adóhatóság a korábbi évek tapasztalatai alapján, az e-pénztárgépektől is azt várja, hogy jótékonyan hathatnak a vállalkozók jogköveti hajlandóságára.

Visszatérve magára a rendszer gyakorlati működésére, dióhéjban összefoglalva a lényeg az, hogy a vásárlók felmutatják a mobiltelefonjukon futó vevői alkalmazást (az általa generált kódot), amely beolvasásával a pénztárgép kibocsátja az e-nyugtát, és azt feltölti a NAV által üzemeltetett nyugtatárba. A vevő a vevői alkalmazás segítségével tudja megnézni és letölteni az adott nyugtát.

A fentebb hivatkozott NGM rendelet tehát kétféle e-pénztárgépről rendelkezik: a felhő-, illetve a hardveralapú e-pénztárgépről. A hardveralapú pénztárgép adóügyi egységgel rendelkezik és ezen egység áll kapcsolatban az adóhatósággal (ez nagyon hasonló a jelenleg is működő online pénztárgépekéhez).

A felhőalapú pénztárgép viszont új fogalom: a jogszabály szerint „olyan e-pénztárgép-megoldás, amelyben a forgalmazó által biztosított alkalmazás ténylegesen használt példányának, opcionálisan a forgalmazó által üzemeltetett ezen célú infrastruktúra-szolgáltatásainak, a kezelő eszközéhez csatlakozó perifériáknak, valamint az állami adó- és vámhatóság felhőalapú adóügyi modul szolgáltatásának összessége látja el az e-pénztárgépi funkciókat és teljesíti az e rendeletben meghatározott követelményeket”.

A felhőalapú adóügyi modul pedig „az állami adó- és vámhatóság által nyújtott, az adóügyi egység funkcióit a felhőalapú e-pénztárgépek számára biztosító, kötelezően használt szolgáltatás”.